Budapest 5℃ (erősen fátyolfelhős)Lesújtó a helyzet a lakáspiacon: emelkednek a kamatok, csökken az eladási kedv
Visszaveti a lakáseladási kedvet a lakáshitelkamatok emelkedése. Ez annak köszönhető, hogy a lakosság több mint 90 százaléka saját lakásában él. Ha kevesebben költöznek tovább, és csökken a vevők száma, akkor ezzel párhuzamosan az eladó ingatlanok száma is kevesebb.
Az utóbbi évekre jellemző alacsony lakáshitelkamatok korszaka véget ért, a következő időszakban a kamatszint az eddiginél erőteljesebben alakíthatja a lakáspiaci kínálatot, a keresletet és a forgalmat.
Fontos azonban azt is látni, hogy 2018-ban például 2 százalékos infláció mellett 5 százalék körüli lakáshitelkamat-szintek voltak a jellemzőek, ezzel szemben a mostani 8-9 százalékot közelítő inflációhoz 6 százalék körüli kamatszintek társulhatnak.
A számtalan tényező mellett a kamatszintek alapvetően befolyásolják a lakáspiac helyzetét, a kínálatot, a keresletet és ezeken keresztül a forgalmat. Mindez annak fényében érthető, hogy a KSH adatai szerint 2021 első félévében a lakásvásárlások több mint felét valamilyen kölcsön felvételével oldották meg a vásárlók. A felgyorsuló infláció miatt a kamatok a múlt év közepe óta kerültek emelkedőre, ezt a februárban kiújult orosz-ukrán háború miatti bizonytalanság még inkább felerősített, ez pedig új helyzetet eredményez a piacon - derül ki az ingatlan.com és a cégcsoporthoz tartozó money.hu közös elemzéséből, amely bemutatja, hogy alakult a fővárosi lakáseladási kedv a kamatváltozások fényében.
Eladási kedv és kamatszint
A piaci alapon kihelyezett lakáshitelek kamatát meghatározó mutató, az 5 éves időtávra meghatározott bankközi kamatláb (BIRS) viszonylag gyorsan leköveti az inflációs hatásokat. Ez a bankok számára a kihelyezett lakáshitelek költségének is tekinthető. Pont olyan, mint a lakásépítőknek az építőanyagok költsége.
2015 óta a bankközi kamatláb csökkenése idekén a tulajdonosok több eladó lakóingatlant hirdettek meg. Ha pedig nőtt a kamatláb, akkor kevesebb eladó lakás került a piacra. Ennek legfőbb oka, hogy Magyarországon az emberek több mint 90 százaléka saját lakásában él. Ha egy vevő a magasabb kamatszintek miatt nem jut hitelhez és nem költözik tovább, akkor a saját lakása sem kerül be a kínálatba. Ez az összefüggés olyan erős, hogy a bankközi kamatlábak változása Budapesten – ahol magasak az ingatlanárak - például több mint 50 százalékban magyarázza az eladási kedv változását. Ez azért is szoros kapcsolatnak tekinthető, mert a lakáspiacra a kamatszinteken kívül sok egyéb tényező is hatást gyakorol. A piaci átlag hitelkamatok a 2021. márciusi 3,73 százalékról idén márciusra 6 százalék közelébe emelkedtek, és további hiteldrágulás várható, ami előrevetíti a lakáseladási kedv csökkenését.
- mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Százalékok, törlesztőrészletek, infláció
Az elemzés idézi a money.hu számításait, amely szerint egy 10 millió forintos, 10 éves futamidejű, 5 éves kamatperiódusú lakáshitel átlagkamata 2019-2021 között 3,5-3,9 százalék volt. Most március végén ugyanakkor a legolcsóbb - top-adósoknak kínált - hitel kamata is meghaladja a 6 százalékot. Nagy László Nándor, a money.hu szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy a bankok hiteleken alkalmazott kamatfelára már az elmúlt években is folyamatosan csökkent, ám ez a folyamat a múlt év őszén felgyorsult. A bankok ugyanis nem hárították át teljesen a jegybanki kamatemelések hatásait a hitelfelvevőkre. Az MNB korábbi közlése szerint a lakáshitelek esetében 100-200 bázispontos (1-2 százalékos) kamatfelár indokolt, ám a jelenlegi helyzetben a kamatfelár mértéke a legtöbb esetben bőven 100 bázispont alá csökkent.
Ez magyarázza azt, hogy a bankok az elmúlt hetekben erőteljesebb kamatemelésekkel követik a jegybanki és a pénzpiaci kamatszint alakulását. “A lakáshitel-felvételi kedvet jelentősen befolyásolja az anyagi biztonságérzet, érthető, hogy a bizonytalanabbá vált gazdasági helyzet és a felpörgő infláció óvatosságot hozott a piacra. Azonban azt is látni kell, hogy az utóbbi éveket nézve azért még nincs tragédia. “2017-márciusában 2 százalékos infláció mellett még simán elfogadtuk a 10 évre fixált lakáshitelek 5,79 százalékos kamatát. Most, közel 9 százalékos pénzromlás mellett fizetünk hasonló, 6 százalékos kamatot a hitelünkért” - emlékeztetett Nagy László Nándor.
Mi várható?
A lakáspiaci hatásokról és a következő időszakban várható trendekről szólva Balogh László azt emelte ki, hogy egyrészt az alacsony kamatozású, államilag támogatott lakáshitelek felértékelődnek a piacon. Mivel a lakásárak még az elmúlt néhány hónapban is emelkedő tendenciát mutattak, ezért valószínűsíthető, hogy továbbra is sok vevőnek lesz hitelre szüksége, ezért a folyamatosan emelkedő kamatok tovább szűkíthetik a kínálatot.
Címlapkép: Getty Images
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
