Budapest 7℃ (borult)
Döbbenet, milyen mély a víz a tetőző Tiszában: mutatjuk, hol kell vigyázni most az árvízzel
A Tisza árhulláma jelenleg is tetőzik, azonban bizonyos folyószakaszon már apadni látszik, a Tisza-tó mentén pedig meg is szűnt az árvízvédelmi készültség.
A Tisza árhulláma jelenleg is tetőzik, azonban bizonyos folyószakaszon már apadni látszik, a Tisza-tó mentén pedig meg is szűnt az árvízvédelmi készültség.
Az elmúlt tíz év legnagyobb árhulláma vonult le a Dunán, bár a folyó már visszahúzódott a medrébe, sok helyen még mindig tart az árvízvédelmi készültség. De vajon hogyan tudunk védekezni az árhullámokkal szemben? Erre kerestük a választ.
Jelenleg harmadfokú az árvízvédelmi készültség. Az elmúlt napok csapadékos időjárásának, illetve a hegyekben és a vízgyűjtőkön olvadozó hó hatására ugyanis szinte valamennyi folyónkon árhullám indult el.
Közös érdekünk, hogy a vízminőséget minél jobb állapotban tartsuk, környezetünket, teremtett világunkat megóvjuk - mondta Nagy István agrárminiszter.
Befejeződött a Budakalász és Békásmegyer határán húzódó Barát-patak torkolati szakaszán lévő új árvízkapu építése. Az árvízkapu képes lesz kivezetni a patakon érkező nagy vízhozamot.
A drávaszabolcsi kikötőben kedden kora délután már az úttal egy szintbe került a folyó, de akkor még nem lépett ki medréből. Barcson az önkormányzat lezárta a drávai szabadstrandot, ahol teljesen a víz az úr.
Két ember meghalt a gyöngyöstarjáni villámárvízben – közölte Heves vármegye katasztrófavédelmi szóvivője.
Összesen 3,9 milliárd forint értékben, százszázalékos hazai és uniós támogatás segítségével fejlesztik az árvízvédelmi töltéseket a Felső-Tisza két mellékfolyóján, a Krasznán és a Batáron.
A várhatóan március végére befejeződő fejlesztésnek köszönhetően a töltések magassága megfelel majd a mértékadó árvízszintnek, védelmet nyújtva ezzel Kerkaszentkirály és Margitmajor településrész lakóinak és értékeiknek.
Több mint 3,5 milliárd forintot fordítottak a Rába-völgy árvízvédelmi fejlesztésére európai uniós és hazai források felhasználásával. A fejlesztés a Rába folyó teljes magyarországi szakaszát érintette Szentgotthárdtól Győrig.
A vízügyi igazgatóság már élt az útzárlat eszközével is, emellett a rendkívüli események befolyásolhatják a kompok üzemeltetését is.
A Duna felső szakaszán elsőfokú árvízvédelmi készültséget meghaladó vízállások alakultak ki.
Összesen 5,6 milliárd forintból újult meg az ár- és belvízvédelmi infrastruktúra a Tisza-völgyben. A projekt részeként megújult a hetvenes években épült tiszaligeti árvízvédelmi központ, ami jelentősen hozzájárul a védekezés biztosításához.
Uniós támogatással, 970 millió forintos beruházással több mint kilenc kilométeren magasították meg és burkolták le a töltést a Tisza jobb partján Csongrád-Csanád vármegyében, ezzel jelentősen javultak az árvízi védekezés feltételei.
Több mint 160 kilométeren van árvízvédelmi készültség az országban. Mindenhol folyamatos apadásra készülnek a szakemberek, de a veszély még nem múlt el teljesen.
Kimentettek egy szigetről három embert a szentgotthárdi és a körmendi hivatásos tűzoltók, akik a Rába folyó egyik szigetén, Rábagyarmat közelében rekedtek.
Csokonyavisonta és Somogyaracs közötti úton, a területre lezúduló nagy mennyiségű esőt követően alakult ki villámárvíz.
Töltésáthelyezésekkel megszüntették a hullámtéri szűkületeket, elbontották az övzátonyokat, eltávolították az árvizek levonulását gátló tereptárgyakat, illetve az ugyancsak lefolyási akadályt képező, elburjánzott, nem őshonos, invazív növényzetet.
Újjáélesztik a Közép-Tisza völgy árvízvédelmi rendszerét: a Kötiviép’B Kft. kivitelezésében egy teljes körű Közép-Tisza térséget érintő árvízvédelmi fejlesztés valósul meg.
Befejeződött Gyomaendrőd és Mezőtúr térségében a Hármas-Körös jobb parti árvízvédelmi töltésének magasítása, amelyet az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kövizig) hárommilliárd forintból valósított meg.