Nehéz helyzetben vannak ezek a gazdák: vajon, visszahozza az árát a mostani termés?
A tavalyi év nagy vesztese a kukorica volt, amelynek a vetésterületében is jelentős visszaesés volt megfigyelhető.
A tavalyi év nagy vesztese a kukorica volt, amelynek a vetésterületében is jelentős visszaesés volt megfigyelhető.
Nincs könnyű helyzetben a magyar mezőgazdaság, és habár az éghajlatunk, valamint az ország elhelyezkedése is adott lenne ahhoz, hogy a növénytermesztésünk és az állattenyésztésünk is szárnyaljon, mégsem tudunk kitörni a burokból.
A galambhús néhány évtizeddel ezelőtt megszokott étel volt a családok asztalán, mára viszont szinte csak a luxuséttermekben találkozhatunk vele. Hamarosan elkészül Magyarország első vágóhídja, ahol galambokat is vágnak majd.
A tavalyi szárazság és a megannyi probléma a földeken is változásokat hozott Magyarországon. Óriásiak lettek a károk, elég hamar nyilvánvalóvá vált, hogy fel kell készülnie a gazdáknak a szélsőséges időjárási körülményekre.
Az utóbbi években a klímaváltozás miatt a szárazság és az erdőtüzek kéz a kézben járnak. Ez pedig nem sak a lakosságra jelent veszélyt, hanem a mezőgazdaságot, vagyis a világ élelmezését is egyre jobban fenyegeti.
Az utóbbi időszakban a hazai agrárium működésében fontos szerepet töltött be az agrártámogatások banki előfinanszírozása, amelynek révén a termelők a támogatások tényleges folyósítása előtt hozzájuthattak a nekik járó összegekhez.
Az elmúlt évben tapasztalt rendkívüli aszály komoly változásokat hozott a magyar szántóföldi növénytermesztésben, ugyanis jócskán átalakította a vetésszerkezetet.
Nyomtatott marhahús, algák, rovarok - ezek a mai modern világban, modern étkezésben mind-mind szerepet kaphatnak. Bármennyire is furcsának tűnik, egyáltalán nem állunk messze például az ételnyomtatástól.
Kétségbevonhatatlan tény, hogy a magyarok már nem úgy vásárolnak élelmiszereket, mint néhány évvel korábban. A változásokról, azok hátteréről nyilatkozott a hazai szakember.
Legyen szó állattartásról, élelmiszeriparról, növénytermesztésről, nagy a bizonytalanság. A takarmányiparról nem is beszélve. A kialakult helyzet ugyanis keveréktakarmány-gyártást érinti talán a leginkább.
A 2023-as év az állattenyésztőké lehet Magyarországon, a drasztikusan lecsökkent gabonaárak miatt ugyanis nagyon rossz helyzetbe kerültek a hazai növénytermesztők.
Hogyan látják a szakemberek a precíziós gazdálkodás helyzetét és jövőjét Magyarországon? Most kiderül!
Több termelő mondta el mire számít idén, ennek alapján az látható, hogy a különböző településeken teljesen más képet látnak a gazdák.
Sokak kedvencei azok a fajok, melyek egyszerre többféle célra is felhasználhatók. Díszítőértékük mellett például ehető-, vagy teaként elkészíthető levelekkel rendelkeznek.
A szamóca termesztésére az 5 éves ciklusok jellemzőek, amelyek során előbb növekedni szokott a termőterület, majd pedig csökkenni. A magyar szamócatermés azonban a hazai igényeknek valamivel több mint a felét elégíti csak ki.
Az elmúlt 10 évben az agrárszakmák népszerűsége csökkent, illetve a társadalmi megítélése sem szerencsés, ráadásul munkaerőhiánnyal is küzd az ágazat, ugyanakkor kiemelte, hogy minden országban szakemberhiány van, nem csak hazánkban.
Egyre több a biológiai megoldás és készítmény a növényvédő szerek piacán, most előtérbe kerültek az olyan hasznos élő szervezetek, mint a baktériumok.
A tavalyi év során a legnagyobb mértékben a gyomirtó szerekre volt igény, ezt követte sorrendben az egyéb szerek, a rovarölő szerek, a gombaölő szerek, a gyűjtőcsomagok, valamint a biológiai szerek forgalma.
Magyarországon is élnek ezek a gyönyörű vadállatok. A helyzet azonban nem egyszerű, hiszen a populáció egyre csökken, ráadásul a klímaváltozás ennek a fajnak is komoly gondot okoz.
jó hír azonban, hogy a hazai házisertés-állományban mindezidáig nem jutott be a vírus, és az ASP felszámolására irányuló mentesítési terv is jól halad. De mekkora problémát is jelent itthon a betegség? Mi várható a következő időszakban? Most kiderül.