A nyugati határszélen, Jákon mostanában egy titokzatos ragadozóra lettek figyelmesek: éjszakánként portyázik, még a lakóparkba is bemegy. Van, aki azt is tudni véli, az aranysakálok a közeli erdőben falkába verődnek, és a patak mentén vándorolnak.
Egy széttépett macskát és őzet találtak Peresztegen, az új településrész mögötti erdősávban. Többek szerint aranysakál végzett az állatokkal. A nádi farkasként is ismert ragadozó térségünkben is egyre elterjedtebb.
A ragadozók gyérítése államilag előírt, minden vadásztársaság részére kötelező feladat.
Az aranysakál emberre nem veszélyes, természetes ellensége nincs, és ahol megjelennek, visszaszorul a rókaállomány is. Hívják nádi farkasnak, toportyánnak, réti farkasnak is.
Egyre több róka jár a kertek alatt, mert az aranysakálok kiszorítják őket életterükből. Az aranysakálok hatékonyabb vadászok, mint a rókák, mivel ők falkában vadásznak.
Párja pusztulása után egy nappal új nőstény szegődött egy hím aranysakál mellé Somogy megyében – derítették ki magyar kutatók az állatokra rögzített GPS-nyakörvek adatainak elemzésével.
Rókák már korábban is voltak Pécs belvárosában, most aranysakált vélt látni a Köztársaság tér közelében egy helyi lakos. A vadásztársaság közlése szerint ugyanakkor inkább más állat, róka vagy nagyobb testű kóbor kutya lehetett, amit az észlelő látott.
A térségben kutyát póráz nélkül sétáltatni, valamint a csapdákhoz nyúlni veszélyes és tilos. A csapdázásra humán és állategészségügyi okból, illetve a vadon élő állatvilág védelme, a vadgazdálkodás hatékonyságának érdekében van szükség az erdészet szerint.
Az elszaporodott ragadozó komoly gondot jelent a vadásztársaságoknak, nagyon nehéz elejteni és óriási károkat okoz a vadállományban.
Attól nem kell tartani, hogy az állat emberre támad.
Budapest 7℃ (eső)