Nagy a baj a Kiskunságban: egyre több tó szárad ki, mi lesz ebből?
A vízháztartási viszonyok regenerálódását az emberi beavatkozások okozta indokolatlan vízelvezetések és a kedvezőtlen tájhasználat is nehezítik.
A vízháztartási viszonyok regenerálódását az emberi beavatkozások okozta indokolatlan vízelvezetések és a kedvezőtlen tájhasználat is nehezítik.
Az átlagosnál 50 százalékkal több eső hullott idén májusban. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szerint a többletvíz egy jelentős részét sikerült visszatartani. De nem tudni, hogy mit hoz a nyár...
A Hatvanezer Fa Egyesületet Békéscsabán több, mint az erdészeti rendelet ellen tiltakozók csoportja. Lelkesen cselekvő emberek, akik eredményesen veszik fel a harcot a klímaváltozás negatív következményeivel,
Egyre súlyosabb aszály sújtja Kelet-Magyarországot, a lehűlés, a hidegfront hozta esőfelhőkből is csak egy-két csepp szemerkélt ma ezen a vidéken. A kétségbeesés nem kicsi.
Javában tombol a nyár, de a csapadékhiány az egész országot sújtja. Igaz, a Dunántúlon voltak kiadós esőzések az elmúlt hetekben szemben a vízhiánytól egyre inkább szenvedő keleti országrésszel, de a Balaton vízszintje is egyre alacsonyabb.
A csapadékhiány következtében idén a szokásosnál jóval korábban kiszáradt a Körös-Maros Nemzeti Parkban található kardoskúti Fehér-tó. A kifehéredett medret mostanra zöld szőnyegként borítja be a magyar sóballa.
A jelenlegi csapadékhiányos helyzet ugyan szélsőséges, de nem rendkívüli, a Balaton nincs veszélyben a hiányzó vízutánpótlás ellenére sem - hangsúlyozta az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) közleményében.
Az év első három hónapjának rendkívüli szárazsága miatt a tél során nem töltődtek fel kellő mértékben nedvességgel a talajok - ezt a hírt közölte a víz világnapján az Országos Meteorológiai Szolgálat Facebook-oldalán.
Több hónap csapadéka hiányzik a föld termőrétegéből, a kevés májusi eső nem lesz képes a már kikelt növények, kalászosok fejlődését olyan mértékben segíteni, hogy az év jó eredményt hozzon.
A száraz, szeles és csapadékban szegény időjárás lassítja a növények fejlődését. A tavaszi szántóföldi munkáknak ugyanakkor kedvez az időjárás, a gazdálkodók jó ütemben haladnak a tervezett feladatokkal.
Közepesnél gyengébb lesz az idei szilvatermés, a gazdálkodók mintegy 40-50 ezer tonnát takaríthatnak be a közkedvelt gyümölcsből. Az itthon termett szilva 60 százalékából lesz lekvár, befőtt és pálinka.
Európát február közepéig sokfelé jellemezte jelentős csapadékhiány, ami tavasszal okozhat gondot, amikor megindul a növények fejlődése és több nedvességre lenne szükségük.
A gyors párolgás és a vízfolyások kiszáradása következtében rohamosan apadnak a halastavaink. A legnagyobb gond a völgyzárógátas halastavaknál van, hiszen ezeket már a télen lehullott kevés csapadékból sem sikerült üzemi vízszintre tölteni tavaszig.
Óriási a baj Baranya megyében, ráadásul megoldás sincs rá. Eddig több mint tíz horgásztó száradt ki a csapadékhiány miatt.
A szárazság továbbra is fenyegeti a keleti országrészt. Több keleti folyónk vízszintje is kritikusan alacsony, a Tisza Szolnoknál a legszárazabb időszakát éli, ma (csütörtök) reggel megdőlt a legalacsonyabb vízállás rekordja.
A csapadékhiány és a földek szárazsága azonban még gondot okozhat. De ha a következő időszakban elegendő eső érkezik és az is időben, akkor idén akár rekordtermés is lehet kukoricából Magyarországon.
Végre megérkezett csapadék, ami szabályosan életmentőnek bizonyult, de az ország különböző területein hatalmas eltérések tapasztalhatóak a repceállományok fejlettsége és egészsége terén, ami erősen befolyásolja a várható terméshozamokat is.
Kettős hatása van az elmúlt hetek száraz időjárásának, a betakarítási munkálatok csapadék hiányában jól haladnak, viszont a magágy-előkészítést és a vetést nagyban nehezítette, nehezíti a száraz talaj.
Tavaly decemberben kiváló állapotban voltak az őszi vetések, jelenleg viszont jelentős bokrosodási problémák jelentkeznek a csapadékhiány miatt.