Ősi, a vaskor előtti időkre datálható közösségek nyomaira bukkantak a Tisza mentén. Az ír, szerb és szlovén kutatók műholdas és légi felvételeket elemezve több mint száz, korábban ismeretlen lelőhelyet mutattak ki.
Különleges római leletre bukkantak a Balaton közelében, Nagyvázsony környékén. A tervek szerint a leletek olyan helyen szeretnék majd kiállítani, ahol a turisták is láthatják. Magát a feltárt épületet pedig visszatemetik, letakarják.
A vadászó-gyűjtögetők története a jégkorszak előtti időkre nyúlik vissza, ők voltak Európa őslakosai a földművelés elterjedése előtt, később fokozatosan beolvadtak az újonnan érkező földműves csoportokba.
A kutyák segíthetnek az emberi demencia kutatásában, mivel az emberhez hasonlóan náluk is összefügg az elbutulás a béta-amiloid peptid nevű anyag agyi felhalmozódásával.
Az ÖK kutatói a vizsgálataik során több, világviszonylatban is ritkán előforduló algát azonosítottak, melyek között hazai vörös listás faj is szerepel.
Eddig ismeretlen járatokat tártak fel a kutatók a Csobánka melletti Dinó-rejtek nevű barlangban. Az új szakasz alja mélyebben van, mint a Pilisvörösvári horgásztó, de a karsztvízszintet még mindig nem érte el.
Mintegy 130 millió éves őskörnyezetből, különleges tulajdonságokkal rendelkező, eddig ismeretlen fosszilis ősmaradványfajokat tártak fel a Mecsekben
A régészekkel együttműködő amatőr fémkereső talált rá a leletekre.
A Herman Ottó Múzeum régészei egy 58 síros szarmata temetőt tártak fel a bükkábrányi lignitbánya területén, a nyár végén. . Az elhunytak gazdag, sajátos ízlésvilágú közösséghez tartoztak.
Semmilyen feljegyzés sem maradt arról, a titokzatos folyosóról, amit a közelmúltban találtak a tatai vár udvarán. A Kuny Domokos Múzeum régészeinek 1972 óta most először van lehetősége, hogy tudományos kutatást végezzenek a várnál.
Az érme nincs túl jó állapotban, de így is kivehető rajta, hogy egy norvég „penningről” van szó, amit III. Harald udvarában verhettek Trondheimben 1046 és 1066 között.
Az emberi tevékenység a méhek genetikai sokféleségére is negatív hatással van, ez a változás pedig az állatok számának radikális csökkenését okozhatja, veszélybe sodorva a megporzást.
Már az első eredmények igazolták a magyar kutatók felvetését, miszerint az iharkúti tojáshéjak nem mások, mint raptortojások maradványai. A Magyar Természettudományi Múzeum állandó kiállításának részeként lesz megtekinthető.
A baktériumokat új módon megölő antibiotikum-csoportot fedeztek fel, amely ígéretes megoldást nyújthat az antimikrobiális rezisztencia elleni harcban.
A rossz élmények feldolgozásában kulcsfontosságú sejteket fedeztek fel az MTA-n.
Budapest 6℃ (derült)