Júliusban az építőipar árhatástól megtisztított termelési volumene 3,4%-kal nőtt az előző év azonos hónapjához képest, de nagyon érződik az állami megrendelések és az uniós források hiánya.
A magas hitelkamatok erősen visszafogják az ingatlanpiacot, miközben a magasan járó hirdetési árak sem mozgatják meg a vevőket. Ha a kamatoknál változás következne be, az jelentős hatással lehetne az ingatlanpiacra.
Öt éven belül, de vélhetően történelmileg is a legmagasabb összegű jelzáloghitelt fizették ki a magyar bankok lakossági ügyfeleiknek májusban. A hitelfelvételi kedvet mára a használt lakások helyett az új építésűek iránti kereslet pörgeti tovább.
Visszaveti a lakáseladási kedvet a lakáshitelkamatok emelkedése. Ez annak köszönhető, hogy a lakosság több mint 90 százaléka saját lakásában él. Ha kevesebben költöznek tovább, és csökken a vevők száma, akkor ezzel párhuzamosan az eladó ingatlanok száma is kevesebb.
Nagy várakozás előzte meg az MNB januári kamatdöntő ülését, s bár a jegybank a vártnál drasztikusabb emelésre szánta el magát, a pénzpiaci kamatok azóta újra drágulnak.
Bár a lakáshitel-felvételnél jellemzően kötelező 20 százalék saját erővel rendelkezni, abban az esetben erre nem feltétlenül van szükség, ha egy másik ingatlant pótfedezetként von be az igénylő.
A magyar családok tömege kerül egyre nehezebb és nehezebb helyzetbe. Amíg egyeseket már a gázszámla is anyagi csődbe dönthet, más családok hiteleik feltételeinek nem teljesítése, vagy egyszerűen a rohamosan növekvő kamatok miatt kerülhetnek kritikusan nehéz helyzetbe.
Az általános kamatemelési trendek ellenére a Magyar Bankholding tagbankjai 2022. június 1-től egyes jelzáloghiteleik és Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelük kamatait csökkentik.
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint januárban is folytatódott a magyaroknak folyósított lakossági hitelek havi összegének csökkenése. De meddig tarthat még a drágulás és hová vezethetnek az MNB kamatdöntései?
Budapest 12℃ (eső)