Szerves hulladékunkat millióféleképpen kezelhetjük, gyűjthetjük otthon beltéri komposztálóban, kerti edényben vagy városi komposztálópontokon. De hogyan is vágjunk bele otthon a komposztálásba?
Nincs is jobb időszak a télnél arra, hogy nekiálljunk a komposztálásnak, saját kerti ládánk felállításának. A praktikákról a HelloVidéknek a Gazt-evő blog szerzője, Papp-Felber Anita mesélt, aki maga is biokertész és őstermelő.
A növényi hulladékok komposztolását is lehet magasabb szinten művelni: egyre többen használnak hozzá gilisztákat és férgeket. Nem is hinnénk, mennyire felgyorsítják a komposztolás folyamatát ezek az apró állatok. Belevágnál? Mutatjuk, hogyan csináld!
A komposztláda bár hatásos, sokakban visszatetszést kelt kinézete és szaga miatt. A komposztálásnak azonban más módja is van, melyhez nem kell láda! Mutatjuk, hogyan!
A legtöbben csupán a faleveleket és a lenyírt füvet dobják a komposztba, pedig még rengeteg minden komposztálható.
Egy átlagos magyar lakos évente 120 kg szerves hulladékot termel. Ez egy 3 tagú háztartás esetén már 360 kg, vagyis minden nap 1 kg. Döbbenetes szám! De hogyan tehetünk ellen?
Évente rengeteg élelmiszer-hulladék landol a kukákban még azokban a háztartásokban is, ahol rendelkeznek kiskerttel. Nekik most ráadásul külön fejtörést okozhat, mit kezdjenek a lehullott levelekkel, gallyakkal. Mutatjuk a megoldást.
Most annak jártunk utána, milyen szintre lehet még emelni a komposztálást, hogy lehet begyorsítani a természetes folyamatokat, illetve mi szükséges hozzá. Íme a kertészek legvadabb trükkje!
Április 15-éig lehet igényelni az ingyenes komposztálóedényeket. A komposztálás során a növények számára hasznosítható tápanyagokat tartalmazó anyag keletkezik, mellyel javítható a talaj szerkezete és minősége.
A komposztálás - bár végtelenül egyszerűnek tűnik - rendelkezik néhány ökölszabállyal, amelyeket nem árt észben tartani. A HelloVidék összefoglalt 7 megkerülhetetlen tényt, amit mindenképp tudnod kell a helyes komposztáláshoz.
Budapest 11℃ (derült)