Budapest 6℃ (erősen fátyolfelhős)
Csontváz került elő Kecskemét határában: ki nem találod, ki volt az áldozat
Három korszak településeire, valamint egy bronzkori karperecre és egy szintén korabeli fiatalember csontvázára leltek a régészek Kecskemét-Hetényegyháza határában.
Három korszak településeire, valamint egy bronzkori karperecre és egy szintén korabeli fiatalember csontvázára leltek a régészek Kecskemét-Hetényegyháza határában.
Középkori, 11. századi temetőre és számos őskori temetkezésre bukkantak a bükkábrányi lignitbánya területén a miskolci Herman Ottó Múzeum régészei. A lelőhelyen középső neolitikumhoz, rézkorhoz és bronzkorhoz tartozó településnyomokat azonosítottak.
Avar kori temetőt és egy feltehetően agyagkitermelésre használt, szándékosan elhagyott szarmata telep maradványait találták meg a régészek Baja környékén.
A mai Magyarország területén vélhetően ez az egyetlen előkerült Karoling kori harci eszköz, a kard egy frank lovas katonáé lehetett.
Bár az ékszerek külön-külön már ismertek a régészek számára főképpen kincsleletekből és egy-két típus néhány csontvázas sírból, de ilyen gazdag együttesben, viseleti szempontból is jól rekonstruálható módon még nem kerültek elő.
Nyolc földbemélyített épületet és legalább három cölöpszerkezetes földfelszíni épületet tártak fel, emellett előkerült negyven árok, több mint négyszáz cölöphely, illetve mintegy kétszáz gödör és három kút is.
Lakáskutatás során akadtak a régészeti leletre, ami egyelőre ismeretlen időpontban és helyen, valószínűleg földmunka során kerülhetett elő. Feltehetően egy kelta sírból való.
A türjei Árpád-kori templomot újítják fel, eközben bukkantak rá egy középkori sírkamrára, amelyben nők, papok és egy gyerek földi maradványai feküdtek. Szokatlan módon a csontok nagyobb részt elporladtak, de a fa és a textil viszonylag épen maradt.
Szkíta kori, a Kr.e 7.- 4. század közepéről származó település maradványaira bukkantak Szolnokon a Damjanich János Múzeum régészei egy üzemcsarnok építését megelőző feltárás során.
Hódoltság kori rézedények kerültek elő egy ásatáson.
Egy kis területen több Árpád-kori sírt, egy kardokkal eltemetett germán harcost és a kora vaskorból származó háznyomokat találtak Tatabányán - mondta el a városi múzeum igazgatója.
Az érme nincs túl jó állapotban, de így is kivehető rajta, hogy egy norvég „penningről” van szó, amit III. Harald udvarában verhettek Trondheimben 1046 és 1066 között.
A lignitbánya területén több mint 10 éve dolgoznak a régészek. A most talált ékszereket a régész szerint vélhetően tehetős nők viselhették a bodrogközi kultúrában.
2015-ben egy amatőr helytörténész szúrta ki, hogy az asszony kaspója valószínűleg még Jézusnál is idősebb. A kelta edény tizenegy évig kaspó volt, néha olajjal kenegették, hogy szebb legyen.
Több mint háromezer éves bronzkori sírokat találtak a tiszadobi Andrássy-kastély udvarán
Elképesztő dologra bukkantak a dolgozók a komáromi csatornázási munkák közben. Az egykori Brigetio területén római pincét tártak fel a régészek, melyben egy épen maradt falfestmény részletet is találtak
A lengyeli kultúrából származó 6500 éves idolt, művészi részletességgel megformázott női agyagszobrocska töredékeit találták meg a Göcseji Múzeum régészei a Zalaegerszegi Járműipari Tesztpálya építéséhez kapcsolódó földmunkák során.
A késő bronzkori kardot Martfűn március végéig láthatják az érdeklődők. Az ilyen típusú fegyverek egy része folyók, tavak, mocsarak mélyéről került elő, ami arra utal, hogy áldozati vagy fogadalmi ajándékok lehettek.
Mintegy 130 millió éves őskörnyezetből, különleges tulajdonságokkal rendelkező, eddig ismeretlen fosszilis ősmaradványfajokat tártak fel a Mecsekben
Több mint kétezer darab, negyedik századi, római kori, bronz pénzérme került elő Baranyában.