Nagy bajban van a magyar nyugdíjkassza: óriási hiánnyal zárták az évet
Hogyan alakultak tavaly a járulékbevételek és a nyugdíjkiadások? A friss számokból kiindulva kell-e számítani a jövőben a nyugdíjrendszer érdemi átalakítására?
Hogyan alakultak tavaly a járulékbevételek és a nyugdíjkiadások? A friss számokból kiindulva kell-e számítani a jövőben a nyugdíjrendszer érdemi átalakítására?
Még mindig sokan élnek amiatt segélyből, mert nem tudnak elhelyezkedni, a megfelelő végzettség hiánya miatt. A Dél-Dunántúlon a nyilvántartott álláskeresők közel 80 százaléka alacsony iskolai végzettséggel rendelkezik.
Az önfenntartás és megélhetés biztosítása miatt továbbra is magas az idősek aktív munkaerőpiaci jelenléte Magyarországon.
Rendkívül polarizált a magyar társadalom: a leggazdagabb hazai településeken 15-ször annyi jut megélhetésre, mint az ország legszegényebb térségeiben.
Nagy a baj, egyre több rászoruló fordul segítségért alapítványokhoz, de az adakozók szinte teljesen eltűntek. Élelemre és pelenkára lenne a legnagyobb igény.
A magyar vidék életszínvonala és gazdasági fejlődése jelentősen elmaradt Budapesthez képest - közölte friss közleményében az "A VIDÉK Szövetsége".
A hét elején jelentette meg az Eurostat az európai régiók fejlettségi rangsorát. A kutatásból látszik, hogy több magyarországi régiót is az unió legszegényebbjei közé sorolt az EU statisztikai hivatala.
A KSH legfrissebb, 2021-re vonatkozó, a háztartások életszínvonaláról szóló kiadványából kiderült, hogy A Magyarországon tavaly 1 millió 844 ezer főt érintett a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata.
Már eddig is komoly probléma volt Magyarországon a kihűlés és a fagyhalál: a Magyar Szociális Fórum adatai szerint 2021 októbere és 2022 március közepe között 168 fagytak halálra.
Megjelentek a KSH friss adatai a magyarországi nyugdíjasok helyzetéről. A területi bontásból kiderült, hogy az ország nagy részében a nyugdíjak átlagos összege nem éri el a statisztikai hivatal által kiszámolt országos nyugdíjátlagot.
A Felzárkózó települések programban több mint százötven kistelepülés lakói kapnak új, vegyes tüzelésű kályhát: 1700 nélkülöző család, illetve időskorú juthat hozzájuk.
Míg a legszegényebbek átlagos bruttó jövedelme 103 833 forint volt tavaly, addig a leggazdagabbaké elérte az 502 250 forintot. A magyar lakosság közel egyharmadának egy váratlan kiadás továbbra is komoly gondot okozhat.
Némileg pesszimistábbá vált a magyar társadalom az elmúlt negyedévben. Egy friss felmérés szerint az átlagos megélhetéshez képest 50 ezer, a gondtalan megélhetéshez pedig 100 ezer forinttal van többre szükségünk már júniushoz képest.
A szülinapi gyerekzsúrok költségei ugyanis gond nélkül elérik, de inkább túllépi a százezer forintot.A szülők és a kicsik pedig sokszor egymást akarják túllicitálni, pedig van olyan helyzet, amikor tényleg megéri profi segítséget hívni.
Több mint négyszáz sérült lakóházat javított meg és állított helyre két év alatt a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) "tetőkommandónak" nevezett építőipari egysége az ország legszegényebb településein.
A Dél-Alföld áll a harmadik legrosszabb helyen az Eurostat elvándorlásról szóló adatai szerint Magyarországon. A jelenség kiemelten a vidéki városokra igaz, ahonnan a fiatalok elsősorban a jobban fizető munkahelyek reményében mennek el.
A 2022-es év hozta gazdasági visszaesés és infláció legtöbbünk életét megnehezítette, különös tekintettel azokra, akik már egyébként is szükségben éltek.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) évente adatokat vesz fel, és a lakosság életkörülményeinek, életszínvonalának alakulását „A háztartások életszínvonala című” éves elemzésében mutatja be.
Tavaly hazánk itthon közel 2 millió ember volt kitéve a szegénységnek, amivel a 13. helyet foglaltuk el a 27 EU tagország közül. Ugyan idén sokaknak emelkedett a jövedelme, múlt hónapban viszont már 15,6% volt az infláció.
Magyarországon a szegényebb települések lakói rövidebb ideig élnek, és ezek az egyenlőtlenségek nőttek az elmúlt évtizedekben. Ezért az elkerülhető halálokok felelősek.