Fontos dolog derült ki a húsvéti sonkákról: az Aldi, Auchan, Lidl, Spar, Tesco is érintett
Mire számíthatunk idén húsvétkor a nagyobb áruházak kínálatát tekintve? Lássuk!
Mire számíthatunk idén húsvétkor a nagyobb áruházak kínálatát tekintve? Lássuk!
Hiába csökken már hónapok óta az élelmiszerinfláció Magyarországon, hiába lassul a drágulás üteme, ez még nem jelenti azt, hogy maguk az élelmiszerek is olcsóbbak lennének.
A várakozásoknál kissé kedvezőbben alakulva 9,9%-ra, másfél éves mélypontra mérséklődött az infláció októberben az előző hónapban mért 12,2%-os éves drágulási ütemről.
Egyre gyorsabban csökken az infláció, de még mindig jelentős áremelkedésekkel kell számolnunk: mutatjuk, mi változott egy hónap alatt!
Egy átlagos, háromfős magyar családnak közel 40 ezer forinttal több pénzt is kihúzhat a zsebéből az árstop vége augusztus és december között. És ez mindössze négy terméken, a csirkemellen, a disznócombon, a cukron és az étolajon realizálódna.
Az élelmiszerárak rakétaként lőttek ki Magyarországon, ami miatt egyre többen vásároltak olcsóbb, gyengébb, esetleg helyettesítő termékeket. Hogy látják a jövőt a szakemberek? Most kiderül.
Sorra jelentik be tartós árleszállításaikat a magyar üzletláncok húsvét előtt. Gyakorlatuknak persze megvan a jól körülírható háttere, amit a Pénzcentrum agrárgazdasági és élelmiszeripari szakemberekkel járt körül.
A januári 44 százalékról februárban 43,3 százalékra mérséklődött az élelmiszer-infláció Magyarországon éves összevetésben. Várhatóan már nem nő tovább a háztartások számára a bolti élelmiszer-vásárlás terhe.
Nem hivatalos adatok szerint az elmúlt egy évben több ezer kisbolt szűnt meg. Mi a helyzet most a vidéki kisboltokkal, mit tapasztalnak a boltosok, milyen a vásárlói hangulat? Erről is kérdeztük a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkárát.
Mennyivel kerül most többe a kereskedőknek beszerezni az árstopos élelmiszereket, mint amennyiért megvehetjük? Mennyibe kerülnének, ha nem lenne árstop? És mi mennyiért vásárolhatnánk meg őket?
A magyar lakosság alapélelmiszerrel való ellátása biztosított, viszont az árazás már más kérdés: befolyásolja az árazást a 27%-os ÁFA és az extraprofit adó is.
Élelmiszeripari összefoglaló: milyen évet zárt az élelmiszeripar Magyarországon 2023-ban, mi várható jövőre és számíthatunk-e a közeljövőben árcsökkenésekre?
Bár az élelmiszerárak valamennyire csökkenő tendenciát kezdtek el mutatni Magyarországon, az általános árszintek még mindig kifejezetten magasak. A lakosság a jelenségre a vásárlásaik csökkentésével, a fogyasztói szokásaik megváltoztatásával reagált.
Az uniós átlag 90 százalékát közelítették a magyarországi élelmiszerárak tavaly – az Eurostat kimutatása szerint. Romániában és Lengyelországban lényegesen olcsóbban, Szlovákiában viszont drágábban adták a termékeket, mint nálunk.
Mind az egyszerű magyar vásárlók, mind a szakértők egyetértenek abban, hogy a régi, akár két évvel ezelőtt tapasztalt árak már soha nem fognak visszatérni.
2023. márciusban a fogyasztói árak átlagosan 25,2%-kal haladták meg az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább.
Lassan tényleg ott tartunk, hogy bármelyik szomszédos határ menti település boltjában is tévedünk, olcsóbban bevásárolhatunk, mint itthon. A HelloVidék most annak járt utána, mennyire éri meg annak, aki Szlovákiába ruccan át egy nagybevásárlásra.
Nagy István agrárminiszter leszögezte, hogy az alapvető élelmiszerek árának rögzítése nem piaci célokat szolgált, hanem szociális intézkedés volt, amely be is töltötte a szerepét.
Hetek óta kérdés az élelmiszerárstop sorsa, ami jelenlegi állás szerint április 30-ig érvényben marad. De vajon fenntartható-e addig az ársapka, és mi lesz a sorsuk a közeljövőben?
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) tavaly megkezdett konzultáció-sorozatának keretében az Agrárközgazdasági Intézet szakembereivel egyeztetett az élelmiszer-infláció gazdasági hátteréről.