Sokan változtatnak idén húsvéti ünneplési és vásárlási szokásaikon: például tavalyhoz képest kevesebben vendégelnek meg rokonokat, ismerősöket. Spórolni a legtöbben a húsvéti fogásokon terveznek, a játékokon, ajándékokon viszont jóval kevésbé.
A magyarok döntő többsége tudatos vásárlónak tartja magát, ennek ellenére honfitársaink 59%-a dob ki élelmiszert, ráadásul 23% kifejezetten sokat.
Míg világszerte kétmilliárd túlsúlyos vagy elhízott ember van, addig egymilliárdan éheznek a Földön, mégis az összes megtermelt élelmiszer egyharmada a szemétbe kerül. Ez ellen a vállalatoknak és a fogyasztóknak is határozott lépéseket kell tenniük.
2019-re 4 százalékkal csökkent Magyarországon az élelmiszerpazarlás mértéke. Azonban még mindig átlagosan 65 kg élelmiszerhulladék keletkezik a háztartásokban fejenként.
Évente átlagosan 68 kilogrammnyi élelmiszert dobnak ki fejenként az emberek Magyarországon; az uniós átlag ennél jóval magasabb.
A pazarlás, vagyis a feleslegesen kidobott élelmiszerek mennyisége 2019-re 31,9 kg-ra mérséklődött, a legfrissebb adat pedig 25,2 kg. Ez nagyon sok kidobott ételt jelent, de ügyesen átgondolva ezeket újra is hasznosíthatjuk.
Az ételpazarlás elleni küzdelem miatt hozták létre a mára egyre nagyobb népszerűségnek örvendő ételmentő appot, a Munchot. Ma már Szegeden, Debrecenben, Sopronban, Győrben és Pécsen is működik a szolgáltatás. Az alapítókkal beszélgetett a HelloVidék.
Az élelmiszerpazarlás elleni küzdelem elsősorban nem pénz, hanem tudatosság kérdése, és egyik legfontosabb eleme az állami, civil és vállalati szereplők, illetve a hazai médiumok együttműködése.
A Nébih kutatása szerint évente több mint 600 millió adag élelmiszert pazarolunk el a háztartásainkban Magyarországon. A Pénzcentrum szerint a pazarlás hátterében rengeteg tényező állhat.
Budapest 6℃ (derült)