Kóros iskolakerülők vidéken: ezekben a megyékben a legkritikusabb a helyzet

Nagy Boglárka   
  Megosztom
Kóros iskolakerülők vidéken: ezekben a megyékben a legkritikusabb a helyzet

Sorra újulnak meg az iskolák Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, 2018 utolsó negyedévében több mint 15 iskolát korszerűsítettek, nagyrészt vidéki vagy kisvárosi intézményeket. A kormány célja a beruházásokkal, hogy egyformán modern körülményeket teremtsenek minden településen a tanulók számára. A szakemberek küzdenek a korai iskolaelhagyók számának csökkentéséért is. Maruzsa Zoltánnal, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős helyettes államtitkárával még tavaly év végén beszélgetett a HelloVidék.

A Kisvárdai Tankerületi Központban például hét intézmény újult meg, ezekben rendszerint a belső renoválások kaptak nagy szerepet. Többek között felújították a vizesblokkokat, taneszközöket vásároltak, festettek, padokat cseréltek, nyelvi laborokat alakítottak ki annak érdekében, hogy Ramocsaházán, Kemecsén, Vásárosnaményban és Kisvárdán egyaránt adottak legyenek ugyan azok a feltételek, mint egy megyeszékhelyen működő iskolában. Ezekre közel 750 millió forintos pályázati összeget nyertek. A Nyíregyházi Tankerületi Központban is zajlottak beruházások, több vidéki helyszínen és városi intézmény is hasonló fejlesztéssekkel korszerűsödött, mint a korábban felsoroltak.

A magyar-román határ mentén található Vállaj település, az itteni kéttannyelvű iskola is megújult egy uniós forrásnak köszönhetően, energetikailag korszerűsödött az intézmény, napelemes rendszer épült ki, korszerűsödött a fűtés és nyílászárókat cseréltek. Ehhez hasonló beruházás történt még a közeli Encsencsen és Nyírcsászáriban is. Maruzsa Zoltánnal, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős helyettes államtitkárával ebben a szabolcsi községben, a helyi általános iskola felújításának átadó ünnepségén beszéltünk. Az alig 1180 fős településen is korszerűsödött az oktatási intézmény.

Jelenleg rengeteg köznevelési célú felújítás zajlik az országban, összességében a most folyamatban lévő Európai uniós és költségvetési forrás az 276 milliárd forint összességében és mintegy 812 köznevelési helyszínen zajlik ezekben a programokban, fejlesztés, felújítás, bővítés, tanuszoda építés, tornaterem fejlesztés. Ezen túl vannak még olyan források, mint például a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program, amiben lényegében a települések dönthetnek a saját prioritásairól. Itt Nyírcsászáriban is egy ilyen helyi pályázatnak az eredményeként, uniós forrásból került sor az iskola felújítására, bővítésére, ami nagyon nagy öröm, hiszen azért itt is mondhatjuk, hogy ráfért az iskola épületére az a felújítás, illetve az az energetikai befektetés, ami a jövőre nézve az egész intézmény működtetését sokkal hatékonyabbá, költség szempontjából is hatékonyabbá teszi, illetve otthonosabbá teheti az egész épületet, hiszen most a nyílászárócsere után következő év tavasszal megtörténhet az épületnek a festése.

- összegezte a HelloVidéknek adott interjújában Maruzsa Zoltán.

HelloVidék: Sok iskolát sikerült felújítani, akár energetikailag, akár felszerelések és eszközbeszerzések tekintetében, de hogyan tudja a kormány a szakmai munkát fejleszteni?

Maruzsa Zoltán: Folyamatban vannak ilyen típusú fejlesztések is ,de a legnagyobb kihívás az a korai végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentése, például az Oktatási Hivatalnak van egy 13 milliárd forintos szakmai fejlesztése, ami döntően arra a háromszáz feladatellátási helyre fókuszál, ahol a tanulmányi eredményesség az alsó hányadában van az iskolák átlagának, emellett több, mint négymilliárd forintból zajlik tartalomfejlesztés döntően tankönyv, munkafüzet fejlesztések, illetve egy okos tankönyvre, digitális tankönyvre való fókuszálás. Nagyon hangsúlyos 2015 óta a szakmai szolgáltatások, illetve ezen belül is a tanfelügyelet minősítés és ezzel összefüggő ügyek, illetve szaktanácsadás. Mintegy nyolcezer szaktanácsadó az, aki minősített kollégaként 25 napot egyébként a munkaidejéből az Oktatási Hivatal számára dolgozik és más intézményekbe jár látogatni, fejleszteni, adott esetben a minősítésben, tanfelügyeletben részt venni, illetve a szaktárgyi szaktanácsadásba kapcsolódnak be. Ezek a fejlesztések is így azt gondoljuk, hogy a következő években meg fogják hozni a hatásukat.

HelloVidék: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is magas az iskolaelhagyók száma, az első három megyében is benne vagyunk, mennyire veszik ezt figyelembe, amikor elosztják a forrásokat?

Maruzsa Zoltán: Van egy jelzőrendszerünk, ami 2016 óta pontosan méri minden iskolában a korai iskolaelhagyással veszélyeztetetteknek az arányát. Ez a statisztikai felmérés, amit az intézmények készítenek azért felhívta a figyelmet, a fókuszát jó pár intézménynek az ezzel kapcsolatos teendőkre, illetve az OH pont a szakmai szolgáltatások terén hangsúlyosan ezekre az intézményekre, illetve régiókra fókuszál. Egy felől pedagógiai támogatásokkal, különböző módszertani segítséggel áll rendelkezésére, hogy ez csökkenjen, illetve tervezünk a következő uniós ciklusban olyan projekteket, amelyek lényegében már a tankötelezettségi koron belül is valami végzettséget tudnának biztosítani, itt nem szakképzés terére gondolok, hanem egyéb olyan kimenetet, amivel biztosíthatnánk, hogy lényegében ne nagyon legyen olyan, aki mindenféle tudás nélkül tudja elhagyni a magyar iskolarendszert. Ez komoly kihívás, nem csak számunkra, hanem az egész európai unióban, sőt szerte a világon, hogy különösen a tanszabadsággal, a szabad iskolaválasztással széthúzódik az iskoláknak a mezőnye és egyszerre vannak jelen nagyon jó gyerekeket és nagyon jó lehetőséget biztosító iskolák és olyan intézmények is, ahol meg valahol úgy alakult történetileg, hogy gyengébb a teljesítmény. Ezt igyekszik a magyar állam, úgyis mint intézményi fenntartó, valamennyire kiegyenlíteni.

Ezekben a megyékben a legrosszabb a helyzet

A tanulói összlétszám ötödik és tizenkettedik évfolyam között jelenleg több mint 746 ezer Magyarországon. Az országban működő általános és középiskolák évente kétszer, a két fél év végén szolgáltatnak adatot az Oktatási Hivatalnak, hogy mekkora a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók száma. Az országos átlag a 2017/2018-as tanév második félévének végén 9,5% volt. A legnagyobb arányokat sorrendben Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megye produkálta. Bár Szabolcs megye arányait tekintve a második helyen végzett a jelenlegi 15 százalékkal, még mindig jobb a helyzet, mint az ide tanév első félévében, akkor a szabolcsi diákok majdnem 18 százalékát érintette a lemorzsolódás veszélye.

A tanulók tanulmányi átlaguk és szorgalmuk alapján kerülhetnek a lemorzsolódással veszélyeztetett diákok közé. Ebbe a csoportba tartozik a diák, ha az év végi tanulmányi átlaga legfeljebb közepesnek minősül és ezen felül megbukott valamilyen tantárgyból vagy hanyag a szorgalma vagy az igazolatlanul hiányzások óraszáma eléri az 50 órát. A veszélyeztett tanulók létszámát minden intézménynek kötelessége leadni, így megyénként, település típusonként és fealadatellátási jellegeként (általános iskola, szakgimnázium, szakközépiskola, gimnázium) látja az Oktatási Hivatal, hogy milyen a lemorzsolódás mértéke. Ebből látják a szakemberek azt is, hogy az országos vagy területi viszonylatban milyen eredménykét produkál egy-egy intézmény.

Az Oktatási Hivatal a feldolgozott adatok alapján szakmai javaslatot tesz az intézmények számára, hogy milyen pedagógiai intézkedés kellene ahhoz, hogy a lemorzsolódás csökkenjen. Az intézmények fenntartói is megkapják az összesített az Oktatási Hivataltól, annak érdekében, hogy tudjanak változásokat eszközölni, mint például pedagógusokat képezni, több erőforrást tenni az intézménybe vagy új pedagógusokat felvenni, esetleg szaktanácsadót hívni a különböző tantárgyakhoz, de a fenntartó az Oktatási Hivatalhoz is fordulhat segítségért. A lemorzsolódás leginkább a hátrányos helyzetű megyékben jellemző, Szabolcsban, Nógrádban és Borsodban.

A Nyíregyházi Egyetem jelenleg konzorciumi tagként egy projektben vesz részt, amelynek célja, hogy 2020-ra 10% alá csökkentsék a korai elhagyás mértéket Magyarországon. Az Eurostat felmérése szerint Magyarországon 12,5 százalék azoknak az aránya, akik nem rendelkeznek középfokú végzettséggel hazánkban, miközben az uniós átlag 10,8 százalék. Egy olyan módszertani váltást szeretnének bevezetni 30 Szabolcs megyei általános iskolákba 2019.szeptemberétől, amelyben a diákok számára élmény lesz a tanulás, kiscsoportokban, személyközpontú oktatási alkalmaznak majd az intézményekben.

  Megosztom

hellovidék

iskola

iskolafelújítás

suli

oktatás

oktatási-nevelési intézmény