Szomorú valóság: így darálja be a bürokrácia a magyar fiatalokat

Bódogh Gabriella   
  Megosztom
Szomorú valóság: így darálja be a bürokrácia a magyar fiatalokat

Hosszú múltra tekint vissza az ifjúságvédelem Kecskeméten, de kevesen tudják, hogy valójában milyen klassz programokkal segítik a fiatalokat. A HelloVidék kíváncsi volt a igénybe vehető szolgáltatásokra és lehetőségekre, ezért megkerestük Szabó Csabát a Hírős Agóra Nonprofit Kft. ifjúsági csapatának vezetőjét, hogy válaszoljon kérdéseinkre.

HelloVidék: Mikor és milyen céllal alakult a HELPI?

Szabó Csaba: A HELPI 1990. május 8-án alakult, gyakorlatilag a rendszerváltással vagyunk egyidősek. Ifjúsági irodaként indultunk. Akkoriban még nem volt internet, nem voltak megszervezve a tanfolyamok, albérletek, diákmunkák. Igény volt rá, hogy összegyűjtsük, rendszerezzük a helyi, országos, adott esetben a nemzetközi lehetőségeket és tájékoztassuk a betérő fiatalokat, hol van pályaválasztási tanácsadás vagy segítő pont - ahol pl. drog rehabilitáció van. A 90-es években kellett egy híd, ami összekötötte a fiatalokat a segítő intézményekkel. Az ifjúsági irodákra az ezredfordulóig volt leginkább igény, hogy információkkal lássák el a fiatalokat, de ahogy megjelent az internet és azon keresztül kinyílt a világ a gyerekeknek, azzal kezdtünk el foglalkozni, hogy ezeket az információkat hogyan tudják a legjobban felhasználni. A 2000-es évek végétől olyan programokat indítottunk, ahol igyekeztünk megértetni a srácokkal, hogyan tájékozódjanak és használják biztonságosan az internetet. Másik irányból ebben az időszakban megerősítettük a közösségi szolgáltatásainkat. Azt vettük észre, ahogy jönnek az okos eszközök, a gyerekek egyre jobban individualizálódnak, és nekünk nem csak információs tevékenységet kell ellátni, hanem helyi közösségeket kell létrehozni, ahol tudnak a világhálón kívül is valós emberekkel találkozni, kommunikálni.

HV: A Hírös Agóra létrejöttével milyen változások, új feladatok kerültek az Ifjúsági ágazathoz?

Sz. Cs.: Három nagy intézmény, a Művelődési Központ, az Ifjúsági Otthon és HELPI egybeolvadásával lettünk része a Hírös Agóra Nonprofit Kft.-nek. A fenntartó külön kérése volt, hogy erősödjön meg az ifjúságsegítő ágazat, ezért valamennyi, önkormányzat által működtetett városrészi ifjúsági közösségi tér (összesen 4 db), a mi szakmai látókörünkbe került. Ezzel együtt hozzánk kerültek a „nagy zöld” rendezvények, pl. a Föld napja, a Környezetvédelmi Világnap is, amelyekben a gyerekek szerepe egyre fontosabb, hiszen nem mindegy, milyen bolygót fognak örökölni a felnőttektől. Az ifjúságfejlesztő csapatot el is neveztük „Zöld és Fiatal” ágazatnak. Segítünk a helyi partnereknek megvalósítani az összes környezetvédelmi rendezvényt, vetélkedőt is. Mindemellett Parádfürdőn van a Hírös Agórának ifjúsági tábora, ahol erdei iskolaprogram is működik. Ilyen tekintetben 6 helyen működtetjük szolgáltatásainkat: 4 városrészi közösségi térben, a Parádfürdői Ifjúsági Tábor és Erdei Iskola telephelyen, és külön egységként kezeljük a HELPI Fejlesztő Műhelyt. Itt a Műhelyben zajlik az ifjúsági szakma módszertani segítése, illetve a hátrányos helyzetű gyerekek szociális és kommunikációs kompetenciáinak a fejlesztése. Célunk olyan felkészültséget adni számukra, hogy amikor kikerülnek az életbe, akkor képesek legyenek saját ügyeiket önállóan intézni.

HV: Miből tartják fenn az irodát?

Sz. Cs.: Szerencsére a város elkötelezett az ifjúsági ügyekben. Az önkormányzat támogatja a közösségi tereket, így minden szolgáltató helyünkön finanszírozza legalább 1 fő ifjúságsegítő szakember bérét, a közösségi terek rezsiköltségét és működtetéshez kapcsolódó kiadásokat, valamint az ifjúsági alapszolgáltatásokhoz kapcsolódó kiadásokat. A Hírös Agóra Nonprofit Kft a várossal kötött egy közfeladat ellátási szerződést, melyben a kulturális feladatok mellett szerepel az ifjúsági feladatellátás is. Az iroda alaptevékenységeit ebből fizetjük. Mindemellett számos európai uniós programban veszünk részt, ebből finanszírozzuk az iskolai felkereső munkánkat, illetve a nálunk tevékenykedő nemzetközi önkénteseket is. A négy közösségi térnek négy tipizálható célcsoportja van: a 10PERC, az Ifjúsági Otthon pinceklubja nemzetközi fiatalokkal együtt megvalósított programok helyszíne, ide jellemzően a középiskolások „krémje” jár; az ELEVEN közösségi tér jellemzően a szécheny ivárosi- csellengő fiataloké; a Kék Elefántban pedig sok a kifejezetten hátrányos helyzetű, többnyire cigány fiatal, akiket a zenével próbálunk közösségbe hívni. A város szatellit településén, Hetényegyházán működő Közösségi Ház ifjúsági klubjába pedig az ottani, külső városrészben élő fiatalok járnak.

HV: Milyen korosztály jár a csapathoz segítséget kérni?

Sz. Cs.: Mi külön ifjúsági korosztálynak tartjuk a 11-30 éveseket, ők a célcsoportunk, de a tapasztalat az, hogy már 6 éves kortól is látogatják a közösségi tereket. A fiatalokat különféle nyelvezettel, többféle felületen szólítjuk meg. Két telephelyünkön is a lakótelepi környezetből érkező gyerekekre koncentrálunk, olyan csellengő, kallódó fiatalokra, akik délutánonként nem találják a helyüket otthon, több okból kifolyólag. Mi őket védett intézményként fogadjuk, ami azt jelenti, hogy hétköznapokon 14-19 óráig bárkinek nyitva van az ajtó. A kora délutánt csendesebben próbáljuk eltölteni, ha valaki leckét készítene, vagy ha velünk együtt felzárkóztató feladatot írna meg, legyen erre lehetősége. 16 óra után kezdődnek a saját maguk által szervezett programok pl. csocsóverseny, kézműves foglalkozások, társasjátékozás vagy épp karaokézás. Ezek a nyitott szolgáltatások, amikor belépő nélkül az utcáról bárki bejöhet és bekapcsolódhatnak a programokba. A mi programjaink, valójában egyféle ”csali” lehetőségek, hogy beszéltessük a gyerekeket, ha problémájuk van, akkor egyfajta hídként átsegítsük a tényleges segítőkhöz. Nagyon le van terhelve a többi szervezet is, így sok esetben „házon belül” próbálunk segíteni.

HV: Milyen programokkal, tanácsadással segítik az ifjúságot?

Sz. Cs.: Egyik feladatunk az imént említett közösségi és egyéni fejlesztő programok megvalósítása, de saját programunk, a Nagy Nemzetközi Ifjúsági cserék lebonyolítása is, melynek keretében sikerült elérnünk, hogy egész évben 3-4 nemzetközi önkéntes fiatal velünk legyen és segítse munkánkat. Az Európai Unió finanszírozza ittlétük valamennyi költségét. A közösségi térbe járó gyerekek velük többnyire élménypedagógiai programokban vesznek részt, játékos formában nyelveket tanulnak, amire hihetetlen fogékonyak. Ez egyre erősödő lába az ifjúsági munkának, de ehhez tartozik egy nemzetközi mobilitást segítő tanácsadás is. Amennyiben egy fiatal Magyarországról nyelvgyakorlás, vagy munkatapasztalat céljából külföldre szeretne menni, és hasznosan tölteni a továbbtanulás előtti évet, akkor partnerszervezeteinknél Európa összes országába tudnak önkéntes munkát végezni, ugyanúgy, mint az általunk fogadott nemzetközi fiatalok. Van egy hangstúdiónk is, ahol képzett zenész segítségével a gyerekek és fiatalok zenei felvételeket, videóklippeket készíthetnek. Lehetőség szerint, turnéztatjuk is őket, például a Kodály évforduló kapcsán eljutottunk Ormosra (Szerbia) a Kultivál – Kárpát-medencei Kulturális Ifjúsági Fesztiválra. Itt Kodály dalokat feldolgozott popszámokkal léptek fel a gyerekek.

A közösségépítés jegyében elvisszük őket kirándulni, klubokat alakítunk ki (pl. képregényes közösség), ahol zártabb körben is jobban megismerik egymást az azonos érdeklődésűek. Életvezetési tanácsadásaink keretében az önéletrajzírástól a hivatalos ügyek intézéséig segítjük a fiatalokat. Sokszor a családok sem tudják értelmezni a leveleket, a gyerekekkel pedig megnézzük együtt, hogyan csináljanak pl. ügyfélkaput. Sajnos az iskola nem készíti fel őket az életre.

Van olyan kezdeményezésünk is, hogy iskolákba elmegyünk ÉLET ÚTMUTATÓ órákat tartani, ahol nem az önálló életvitelre készítjük fel a fiatalokat (megismertetjük őket a hivatalok világával, a pénzügyi fogalmakkal, stb.). Ezeknek az óráknak is az a célja, hogy az életre neveljük a fiatalokat. De egyébként sokszor elég az is a fiataloknak, ha van valaki, aki meghallgatja őket, mert már a beszélgetés közben rájön arra, mi lehet a megoldás. Jó kapcsolatban állunk a helyi ellátórendszerrel, van szenvedélybeteg segítő szolgálatos konzultáns, akihez utána tovább tudjuk küldeni az ügyfelet. Természetesen az ifjúságsegítő jelzőrendszer keretében jelentési kötelezettségünk van a Családsegítő Szolgálatnál, ha tudomásunkra jut, hogy egy gyermeket elhanyagolnak.

HV: Melyek a leggyakoribb problémák, mellyel megkeresik Önöket?

Sz. Cs.: A leggyakoribb, hogy a gyerekeknek nincs mivel kitölteni az idejét, bejön a haverjával csocsózni, vagy épp az önéletrajzát nézzük át együtt. Az alapfeladatunk, amiben erősek vagyunk, hogy mindennap elérhetőek vagyunk a gyerekeknek. Nem azzal kezdi egy fiatal, mikor ide bejön, hogy milyen gondjai vannak, de ha tényleg történik valami, akkor itt vagyunk és megoszthatja mi bántja és megpróbálunk segíteni. Közösségi terenként heti 3 napot biztosan nyitva vagyunk, de emellett hetente van 2 olyan napunk is, amikor csak olyan gyerekek vannak a közösségi térben, akik valamilyen zárt programra jöttek.

HV: Milyen eredményeik vannak a megalakulás óta?

Sz. Cs.: A legbüszkébb arra vagyok, hogy a közel 30 éves működésünk során kialakítottuk a nyitott ifjúsági munka hazai módszertanát, ennek elkészítettük a kézikönyvét és terjesztjük is. Vannak helyi, országos és nemzetközi partnerek akikkel „egy nyelven beszélünk” és próbáljuk az európai alapelveket betartani, melynek keretében például a nyitva tartást is a fiatalok iskolán kívüli szabadidejéhez igazítottuk, illetve a generációk közötti párbeszédre is nagy hangsúlyt helyezünk.

HV: Van-e utókövetés a fiatalok további pályafutásáról, élethelyzetéről?

Sz. Cs.: Az ifjúsági szolgáltatások anonim módon vehetők igénybe, nem tartunk nyílván semmit a fiatalokról. Idén szeretnénk bevezetni az Ifjúság Kártyát, mely keretében be kellene regisztrálni a fiataloknak hozzánk. Kettős igény szülte, mert egyre több a kiskorú személy és többször el kell kérni a szülők telefonszámát is, ezért úgy gondoltuk, ha bevesszük őket gondviselői nyilatkozattal, akkor könnyebb lesz velük dolgozni. Marketing szempontból pedig szeretnénk hírlevélre, Facebookon, Messengeres üzenettel megszólítani őket. Kecskeméten közel 12000 fő a célcsoportunkba tartozó fiatal, szeretnénk minél többükkel kapcsolatba kerülni.

HV: Megosztana egy történetet, amikor az Önök segítségével ért el sikert egy fiatal? Visszajár esetleg?

Sz. Cs.: Az elsők között voltunk, akik Tankört kezdtek el működtetni még 1996-ban. Felfedeztük a környék csellengő-kallódó gyerekeit és azt is, hogy sok nyugdíjas pedagógus élt a lakótelepi környezetben. Ezt a két dolgot hoztuk össze. Nyertünk pályázati pénzt, hogy vásároljunk tanszereket és a pedagógusoknak egy kis bért fizessünk. A Széchényi városi tankörben 3-4, igazi „tenyeres-talpas” pedagógusunk volt. A gyerekeknek a bemeneti feltétele az volt, hogy bukásra kellett valamiből állni, de év végére ki kellett javítania. Saját elhatározásnak kellett lennie, hogy eljöttek a tankörbe. Később derült ki, hogy közülük sokan éppen azzal akarták meglepni a szüleiket, hogy kijavították a jegyeiket és összeszedik magukat. 50-60 gyerekkel kezdtünk, minden félévben egyre több volt a sikeres teljesítő, a program másfél évig tartó ideje alatt. Volt egy orosz-magyar tanárnő, aki miatt annyira megszerették az orosz irodalmat, hogy pár rapper gyerek elkezdett oroszul tanulni. Évekkel később, mikor visszajöttek hozzánk, kettőjükről is kiderült, hogy aktív orosz nyelvtudásuk miatt vezetői pozíciókban sikerült elhelyezkedniük külkereskedelmi területen.

HV: Mely településekről járnak Önökhöz?

Sz. Cs.: Jellemzően kecskeméti vagy Kecskeméten élő (kollégiumban, albérletben) fiatalok látogatnak bennünket. Másik városokból is jöhetnek, de nem követjük mely településeken laknak. A Hírös Agórának van egy térségfejlesztési programja, ami azt jelenti, hogy a környező településekre módszertani napok keretében minden évben 3-4 jó példát is viszünk. Ezen alkalmakkor szoktuk bemutatni ifjúságfejlesztő munkánkat is, abban bízva, hogy pl. faluházakban is kialakítanak hasonló közösségi tereket, ifjúsági szolgáltatásokat.

HV: Volt-e olyan élethelyzet, ami nagyon meghatotta az iroda munkatársait?

Sz. Cs.: Jó érzés, mikor valakinek elintézzük a hivatalos ügyeit, például egy bankkölcsönhöz kapcsolódó sokéves levelezés végére tehetünk pontot. De mostanában sokszor nagyon nehéz, mikor egy „törzsvendégünk” másik városba vagy külföldre költözik a családjával és sírva köszönnek el, hiszen egy megszokott baráti társaságot hagynak hátra.

HV: Milyen további céljaink vannak az Ifjúsági Műhellyel?

Sz. Cs.: A közeljövőben szeretnénk a már említett Ifjúsági Klubkártya programot felfuttatni, és ennek keretében motiválni a fiatalokat az önkéntes munkára is. Ebben a rendszerben ugyanis társadalmi tevékenységeikért pontot kaphatnak a fiatalokat, melyeket később kedvezményekre használhatnak fel. Bízom benne, hogy ebben segíteni fog a város is, mert ez egy országos mintaprogram lehet.

Címlapkép: Getty Images

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

hellovidék interjú

kecskemét

hírős agóra nonprofit kft.