Itt megtalálhatod rég elveszett rokonaid: családfakutatás, családtörténeti kutatás, anyakönyvek

HelloVidék   
  Megosztom
Itt megtalálhatod rég elveszett rokonaid: családfakutatás, családtörténeti kutatás, anyakönyvek

Családfakutatás: tudd meg, hogyan zajlik a családfa kutatás menete, hogyan találhatod meg generációkra visszamenőleg őseidet, távoli rokonaidat anyakönyvek segítségével!

Mindannyiunkban felmerült már a kérdés: vajon kik az őseim? Kinek a génállományát, tulajdonságait örököltem? Honnan származom? Vajon milyen felekezetűek, etnikumúak voltak az ük-ük-ük szüleim? Esetleg nemesi vér csörgedezik az ereimben?

Mire jó a családfakutatás?

A családfakutatás a genealógia, másnéven családtörténeti kutatás egyik ága, aminek a célja a rokoni szálak feltérképezése. Számos okunk lehet családfánk megismerésére, például két ember közötti rokonsági fok megállapítása, nemzetiségi-vallási hovatartozás igazolása vagy egy öröklődési, vagyonjogi per esetén a jogos örökös megtalálása. Történelmi kutatások kapcsán vizsgáljuk a családfát olyan szempontokból, mint a birtok- vagy helytörténet feltárása, a néprajzkutatás, de orvosi, genetikai vizsgálattal is találkozhatunk a családfakutatás során.

Vannak nemesi felmenőink?

Sokunkat azért érdekel a családfa kutatás, mert egyszerűen kíváncsiságunkat vagy hiúságunkat szeretnénk kielégíteni, szeretnénk egy híres nemes nevét tudni felmenőink között. A nemesi származás kutatásához használhatunk történelmi dokumentumokat, például a Mária Terézia korából származó nemességigazolási iratokat és megyei nemesi iratokat. Ilyen közgyűlési jegyzőkönyvekből szerezhetünk információkat a birtokadományozásokról, rangemelésekről, vagy állami levéltárakban utánanézhetünk az évszázadokat átfedő Genealógiai tabelláknak, és persze ott vannak a nemesi anyakönyvek is.

Polgári és jobbágyfelmenők kutatása

Polgári származást a legegyszerűbben városi levéltárakban, főként megyeszékhelyek esetében és anyakönyvek átnézésével kutathatunk. A családfakutatás befolyásoló tényezői közé tartozhat, hogy a vizsgált helység szabad királyi város volt, vagy egy földesúr keze alá tartozott, utóbbi esetben a földesúr személyét is fontos megállapítanunk.

Magyarországon viszonylag későn, 1848-ban ment végbe a jobbágyszabadítás. A családfakutatás menete hasonló a polgárihoz: anyakönyvek és földesúri összeírások útján térképezhetjük fel a rokoni kapcsolatokat. Érdemes lehet átnéznünk az Úrbéri tabellákat: melyik földesúr birtokán élt a család, milyen adókat fizetett, szerepeltek-e az egyházi dézsmáról összeállított jegyzékben, és ha van türelmünk, még a nyugtákkal is elbíbelődhetünk.

Felekezeti anyakönyvek: megbízhatóak?

Az egyházi anyakönyvek nem tartalmaznak mindenkit, aki az adott egyházközösségben, régióban született vagy halt meg. Hogy miért? Egyrészt a kor viszonyai miatt nem került be mindenki a nyilvántartásba, másrészt az idő múlása miatt számos rövidítés értelmezhetetlenné vált, a kézzel írt sorok elmosódtak, elhalványultak. A családfa kutatás gátja lehet a nyelv változása is: nemcsak az alapszókincs módosul az évek, évszázadok során, de a településeket is többször átnevezték, így nem egyértelműek a származási adatok.

Élnek rokonaink Amerikában?

A világválságok és a háborúk a történelem során gyakran eredményeztek népvándorlást. Magyarországot az első nagyobb kivándorlási hullám az 1880-as években érte el; az első világháborúig (1914-1918) több, mint 1.300.000. ember vándorolt ki a térségből, köztük körülbelül 400.000. magyar. Ebben az időszakban a legnépszerűbb letelepedési célállomás az Egyesült Államok volt, így, ha családi történetek arra utalnak, hogy felmenőink kivándoroltak, könnyen megeshet, hogy rokonunk éppen Amerikában kezdett új életet. Tehát: érdemes ezesetben is betérni a levéltárba és átnézni a kivándorlási adatokat!

Hogyan fogjunk hozzá?

Ha laikusként úgy döntünk, belevágunk egy ilyen projektbe, szembe kell néznünk a ténnyel: a hagyományos családfakutatás bonyolult, hosszantartó vállalkozás, és nem olyan izgalmas munka, mint amit első hallásra elképzelünk. Ha szeretjük a történelmet és nem riadunk vissza a könyvtárak, levéltárak látogatásától, akár az adatbázisokban való szűrögetéstől, akkor viszont lássunk neki nyugodtan a felsorolt kiindulási pontokkal kezdve: anyakönyvek, levéltárak, kivándorlási jegyzőkönyvek, birtoklevelek és az adózásból visszamaradt iratok mind ránk várnak! Egy dolgot ne felejtsünk el: idősebb rokonainkat, családunk mellékágait megéri részletesen kikérdezni rokonságunkról, mert általuk rengeteg munkát megspórolhatunk magunknak.

Nyugi: modern családfakutatás is létezik!

DNS alapú családfakutatás? Ma már nem elrugaszkodott gondolat, hogy a DNS-ünk alapján egy számítógépes adatbázis megkeresse rokonainkat. Vannak programok, amelyekben ingyen is részt vehetünk, sőt, nem csak azt tudjuk meg, hány rokonunk van világszerte regisztrálva, hanem azt is, hogy milyen rokonsági fok van közöttünk, és milyen vér csörgedezik ereinkben. A DNS alapú tesztelés azt is megmondhatja, milyen etnikumok keverednek bennünk, hány százalékban, valamint kiderülhet őseink földrajzi hovatartozása is.

A családfakutatás jövője

A családfa kutatás hatással lehet a modern egészségügyre vagy a családtervezésre is. Felmenőink, rokonaink rögzített DNS-éből következtethetünk genetikailag öröklődő hajlamokra, amelyekre felkészülve akár megelőzhetünk egy komolyabb megbetegedést is, ha tudjuk, hogy az a családfa tagjai közt többször előfordult már. A genetika szintén sok mindent elárulhat leendő utódunkról, nem csak egészségügyi kockázatairól, hanem akár fizikai megjelenéséről is, így napjaink kutatásai izgalmas felfedezéseket ígérnek a jövőre nézve.

Címlapkép: Getty Images

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidék

családfakutatás

családfa

családfa kutatás

anyakönyvek

családfa kutatás menete