Szinte hihetetlen: ennyit lóg most egy átlag tini az interneten

Jeki Gabriella   
  Megosztom
Szinte hihetetlen: ennyit lóg most egy átlag tini az interneten

Számos nehézséget, de közben bizony könnyítéseket és pozitív változásokat is előidézett az online tér fogalmának átértékelődése az új koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetben. Az alapvető és ismert problémák mellett jól látszik, hogy a digitalizáció korszakában valójában már szinte minden adott volt akár a home office, akár az online oktatás, de akár az online kapcsolattartás vagy a megbeszélések, tanfolyamok és képzések, de akár egy konferencia megvalósítására is. A krízishelyzet azonban felgyorsította ezt a folyamatot. Guld Ádám, médiakutatót és kommunikációs szakembert kérdeztük a kialakult és tapasztalható trendekről és jelenségekről.

HelloVidék: Hogyan változott meg az online tér fogalma a járványhelyzet idején?

Guld Ádám: Alapvetően kijelenthetjük, hogy nagy szerencsénk van abból a szempontból, hogy az új koronavírus-járványhoz ilyen kitűnő technikai feltételek mellett kell alkalmazkodnunk. Jól látszik, hogy 15-20 évvel ezelőtt jóval nehezebben tudtuk volna a hétköznapok rutinját kialakítani egy akkori, médiaszegény környezetben. A digitalizáció korában a technika és technológia már korábban is sokkal több lehetőséget kínált volna számunkra, mint amit eddig használtunk. Ez a vészhelyzet azonban segített abban, hogy igen gyorsan adaptálódjunk, hiszen már régóta készültünk ezekre a változásokra és átállásra, ami egy végtelenül izgalmas folyamat. Egyetemi oktatóként magam is tapasztaltam, hogy bő egy hét alatt sikerült átállni az új helyzetre, ami szintén egy nagyon jó példa arra, hogy a lehetőség eddig is adott volt, csak nem éltünk vele. Most viszont pillanatok alatt alkalmazkodtunk, ami ebben a vészterhes időszakban számos pozitív hozadékkal járt.

Korábbi kutatásaid eredményei alapján mennyire volt erre felkészülve a magyar lakosság?

A járványhelyzetre nyilván senki sem tudott felkészülni, és úgy látom, hogy a nyugati országokhoz képest kisebb esélyünk volt. Magyarországon adaptálódni. Hazánkban az emberek jelentős része nem rendelkezik magas szintű digitális olvasás és írástudással, a technikát inkább szórakozásra használják. A most szükséges, funkcionális feladatok ellátása, például a számlák befizetése, online ügyintézés terén van mit tanulnunk. Közben jól látható, hogy a lakosság eszközellátottsága, elsősorban vidéken jelent komoly problémákat.

Mennyiben van könnyebb vagy nehezebb helyzetben a vidéki lakosság?

A fővárosban és a nagyobb városokban élők esetében a fizikai mozgás a járvány miatt még inkább korlátozott, ezért az ő életükben még nagyobb jelentősége van az online térnek. A járványhelyzet vidéken jóval élhetőbb, hiszen nagyobbak a távolságok és a terek, a lakosság nagy része kertes házakban él, ezért nincs meg az a fizikai bezártság érzése, így az a személyes tapasztalatom, hogy pozitívabb attitűddel rendelkeznek.

A különböző generációk közül ki lehet a legkönnyebb és kik a legnehezebb helyzetben?

Minél idősebb korosztályról beszélünk, annál nehezebb az alkalmazkodás. Míg az X-generáció tagjai elsősorban a telefonhívásokban és a személyes beszélgetésekben hisznek, addig a Z-generáció képviselői szívesebben használják a Facebookot, az Instagramot, a Skype-ot, a Facetime-ot, a What’s up-ot és más, online platformokat. Sokfelé, akár szimultán is „beszélgetnek”, már eddig is maximalizálták a technológia nyújtotta lehetőségeket.

A diákok médiafogyasztásával, kommunikációs szokásaival kapcsolatban végzett kutatások szerint a Z-generáció tagjai naponta legalább 6-7 órát töltenek médiahasználattal.

Ezt azonban más generációk képviselői igen nehezen tudják értelmezni. Komoly generációs különbséget eredményez az is, hogy miközben a Z-nemzedék képviselői szívesen osztják meg életük pillanatait akár a legszélesebb nyilvánossággal is, addig az X és az Y-generáció tagjai szeretik megélni és biztonságban tartani a saját magánszférájukat. Egy digitális bevándorlónak tehát ebben a kényszerhelyzetben sokkal nehezebb az adaptáció, miközben az újabb nemzedékek tagjai talán még jobban is élvezik a most kialakult szituációt és az ezzel járó átállást.

Milyen új készségek elsajátítására van szükség ahhoz, hogy biztonsággal tudjunk az online térben navigálni?

Ez most egy olyan időszak, amikor készségeknek és képességeknek a tucatjait kell nagyon rövid időn belül elsajátítanunk kortól függetlenül. Itt van például az új alkalmazások használatának megismerése: fájl konvertáló, közös brainstroming applikációk, konferencia programok, és sokáig sorolhatnánk. Most a gyors tanulás és alkalmazkodás a két legfontosabb kulcsszó. De ami jó hír, hogy láthatóan hamar rájöttünk, hogy képesek vagyunk erre. A biztonságos eszköz- és médiahasználat is felértékelődött a rengeteg új alkalmazás és applikáció miatt.

Ám a leginkább húsba maró tény, az a médiahasználatra fordított idő. Ahogy korábban csak a Z-generáció kapcsán merült fel a napi igen magas óraszám, krízishelyzetben, amikor be vagyunk zárva, akkor akár napi 8 órát is eltölthetünk médiahasználattal, és ebbe sajnos becsúszik rengeteg álhír és megalapozatlan információ is. Ezek könnyen elkezdhetik torzítani a valóságérzékünket. Ezért most még nagyobb jelentősége van a tudatos médiahasználatnak. Azt javaslom, hogy határozzunk meg bizonyos időszakokat a napunkban, amikor megnézzük a közösségi oldalakat és a híreket, tehát jelöljünk ki ennek egy meghatározott időt.

Meglátásod szerint hogyan és milyen irányban változtak az új média használati szokások?

Általános gyakorlattá vált, hogy egy átlagos felhasználó a közösségi médiában megosztott híreket olvassa és elsősorban innen tájékozódik a közügyekről, miközben a kutatások alapján a magasabb társadalmi státuszú emberek hivatalos hírportálokat látogatnak. Az újmédia korában azonban megjelentek a civil tartalomgyártók is, szinte bárki létrehozhat egy weboldalt, blogot vagy vlogot, de akár egy közösségi oldalon üzemeltetett kvázi hírportált is. Gyorsan eltűnik az újságírók kapuőri szerepe, megjelentek az úgynevezett „kattintékony tartalmak”, amiket egyre többen megosztanak és a vírushoz hasonlóan terjednek. Közben a felületes olvasás gyakorlata különösen elharapódzott, aminek több veszélye is van: egyrészt, hogy a médiafogyasztók nem mindig jutnak releváns információkhoz, másrészt tovább fokozza a szenzációhajhász újságírást, hiszen jól láthatóan túllicitálás zajlik az online médiában, ahol minél feltűnőbb címet és lead-et kell adni egy írásnak, ami elindított egy öngerjesztő folyamatot.

Guld Ádám (Fotó: Jeki Gabriella)
Guld Ádám (Fotó: Jeki Gabriella)

Új utak nyíltak meg a vidéki lakosság előtt, hiszen számos, eddig csak Budapesten elérhető képzést és tanfolyamot hirdettek meg online. Milyen potenciált látsz ebben és az ehhez hasonló lehetőségekben?

Ezek a lehetőségek eddig is létezhettek volna, mert a technikai feltételek adottak voltak hozzá. Én azt látom, hogy ez a folyamat pozitív irányba indult el és ha látjuk ezeknek a hatékonyságát és sikerét, akkor talán a járványhelyzet után is megmaradhatnak a legjobb gyakorlatok. Rengeteg nyelvtanfolyamot, képzéseket, konferenciákat és különböző meetingeket hirdetnek meg online, amelyeken érezhetően többen tudnak és akarnak így részt venni, ez pedig a gazdaságnak is előnyös. Nem is beszélve az időtakarékossági és környezetvédelmi szempontokról. Nem ülünk órákat az autóban, buszon, vonaton vagy repülőn ahhoz, hogy eljussunk ezekre az alkalmakra, ami jót tesz a környezetünknek és megspórolja az emberek számára a modern világ egyik legnagyobb kincsét, az idejét. De még egyszer hangsúlyozom, hogy a jövőben nem kell ugyanoda visszatérnünk, hiszen most már egyértelművé vált, hogy az életünkben a legtöbb dolgot képesek vagyunk online intézni.

Címlapkép: Getty Images

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

A koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak csökkentése érdekében a kormány 2020. március 19-től - többek között - maximalizálta a fogyasztási hitelek teljes hiteldíj mutatóját (THM). Érdemes azonban körültekintően választani, mivel a kedvezményes személyi kölcsön kamata a legtöbb banknál 2021-től megváltozik, és az új, jellemzően magasabb kamatszint miatt megugrik a törlesztőrészlet is. Ha például 2 millió forintra lenne most szükséged, akkor az egyik legjobb ajánlatot most a CIB Bank nyújtja, itt 60 hónapos futamidővel a kedvezményes időszakban 38414 forintos törlesztőre, míg 2021-től 40219 forintos törlesztőre számíthatsz. De nem marad el ettől a Raiffeisen Bank ajánlata sem, amely esetében, szintén 60 hónapos futamidő esetén, az 5,90 százalékos kedvezményes THM 7,96%-ra ugrik a THM-plafon megszűnése után. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

hellovidék interjú

online

internet