Kifakadt az SZTE virológusa: Nagyobb bűnt, mint ezek tesznek, elképzelni is nehéz!

Steiner Petra   
  Megosztom
Kifakadt az SZTE virológusa: Nagyobb bűnt, mint ezek tesznek, elképzelni is nehéz!

Tavasszal bombaként robbant a hír, újabb járvány fenyegeti az emberiséget. A több tünetében az influenzát eszünkbe juttató vírus azonban veszélyesebb egy szezonális megbetegedésnél. Amíg az influenzás betegek kevesebb, mint 1%-a igényel kórházi ellátást, addig ez a SARS-CoV-2 esetében 15% is lehet Dr. Kemenes Gábor és Prof. Dr. Jakab Ferenc szeptemberi mta.hu-nak adott összefoglalója szerint. A kór cseppfertőzéssel terjed, és bár kezdetben lehet, hogy csak felső légúti problémákat okoz, idővel a tüdőt is megtámadhatja, ezért nem szabad félvállról venni. Az érzékeny téma kapcsán felmerült kérdéseket a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézet tanszékvezetője, virológus és molekuláris biológus Dr. Boldogkői Zsolt válaszolta meg.

HelloVidék: A tavaszi időszakot követően most, novemberben még szigorúbb intézkedéseket vezettek be. Ön szerint ezek elég striktek, vagy idővel a racionalitás azt követeli meg, hogy még inkább szabályozzák le a mindennapi életet, mint például Franciaországban, ahol a munka és a bevásárlás kivételével csak papírral indokolt esetben lehet az utcára menni?

Dr. Boldogkői Zsolt: Tavasszal szigorúbbak voltak az intézkedések, hiszen most este 8-ig indok nélkül kimehetünk az utcára, nincs bevásárlási sáv, és az általános iskolákban is kontakt oktatás folyik. A jelen intézkedések hatását illetően még korai lenne következtetéseket levonni. Az biztos, hogy ezeknek járványfékező hatásai vannak, de hogy ez elég jelentős-e, jelenleg még nem lehet tudni. A kormány nyilván figyeli a történéseket és ezek alapján hoz majd újabb döntéseket. Vita van az általános iskolai oktatás kontakt vagy online formáját illetően. A kisebb gyerekekkel otthon kellene maradni, és ez a szülők munkáját igen megnehezítené, ha nem ellehetetlenítené. A nagyobb gyerekek ugyan otthon maradhatnának egyedül, a kérdés azonban, hogy hatékonyan tudnának-e tanulni szülői felügyelet nélkül. Az érem másik oldala, hogy a gyerekek hazahozhatják a vírust, és akkor ez okoz problémát. Nem könnyű dilemma.

Mi a véleménye a külföldiek előtti határzárról, kivétel a V4-es országokra vonatkozóan, amit az ingázó munkába járók miatt hagytak meg kiskapuként? Mennyire hatékony eljárás, hogy más nációkat nem engedünk be, még ha ott a fertőzöttség nem is akkora, mint Magyarországon?

Az bizonyos, hogy minden korlátozó intézkedés gátolja a vírus terjedését, a kérdés csupán az, melyik intézkedés nagyon hatékony, melyik nem annyira. Minden intézkedéssel kapcsolatban lehet ellentmondásokat találni, de attól függ, hogyan nézzük a dolgokat. A határforgalom bármilyen logikával történő csökkentése fékezi a járványt. A V4-ekkel való kivételes eljárás, gondolom, politikai döntés eredménye.

Van arra valamiféle magyarázat, hogy a tavaszi időszakkal ellentétben ősszel miért ugrattak így meg a fertőzések és a halálozások számai?

Csak a véleményemet tudom elmondani ezzel kapcsolatban. Tavasszal Magyarországra későn jutott el a vírus, közeledett a nyár, ami nem kedvező a terjedése számára. Az ősz már úgy kezdődött, hogy több gócban is jelen lehetett a vírus, és ráadásul sokkal hosszabb a terjedése számára kedvező időszak.

Sok vírustagadó, szkeptikus azzal magyarázza, miért nem tud hinni a koronavírus létezésében, mert nem értik, hogy nyáron átmenetileg hogy-hogy „visszavonulót fújt” a járvány. Mi a tudományos magyarázata annak, hogy a koronavírus a meleg hónapokban kevesebb megbetegedést eredményezett?

A vírusok aeroszolok és cseppek útján terjednek. Nyáron a meleg és a közvetlen sugárzás hatására ez a vízburok rövidebb életű, és emiatt a vírus is hamarabb elpusztul, ill. válik képtelenné a fertőzésre. Nyáron az UV sugárzás is magasabb, és ez is vírusölő hatású. Voltak olyan meleg klímájú országok, vagy pl. Florida, ahol nyáron csúcsosodott a járvány. Itt valószínűleg az volt a helyzet, hogy az emberek klimatizált helyiségekben gyűltek össze nagy tömegben, ahol ráadásul a légmozgás is nagy volt.

És ha már a járványtagadás szóba került: mi a véleménye arról, hogy nemrégiben a Facebook lelőtte azon oldalakat, amik a konspirációs elméletek köré szerveződtek?

A Facebook nagyon helyesen cselekedett. Külföldön a Twitter és a YouTube is aktív ebben a harcban. Sajnos, ezeknek a valóságtagadó embereknek a szellemi vezetői fel vannak készülve egy ilyen helyzetre, előre elkészített menekülő oldalaik vannak, amelyek egy-két betűben különböznek az előzőtől, ezért könnyű visszatalálni és újra-verbuválni a csapatot. Nem értem, a hatóságok és a kormány miért nem tesznek komoly lépéseket ezek ellen az emberek ellen, akik ráadásul orvosi és gyógyszerész diplomával rendelkeznek. Jogalap lenne hozzá.

Attól nagyobb bűnt, hogy a felelős emberi magatartás ellen agitálnak egy halálos járvány idején, elképzelni is nehéz. Nem menti őket az sem, hogy maguk is elhiszik a sok sületlenségüket, hiszen diplomások lévén, utána tudnának nézni, hogy mi a valódi helyzet.

A jelenlegi intézkedések mellett várható-e, és ha igen, akkor mikortól, hogy az előbb említett adatok mérséklődni fognak?

Ez a nap kérdése. Ma még nem lehet tudni, hogy elegendőek voltak-e a meghozott intézkedések. A kormány nagyon nehéz döntési helyzetben van, hiszen az egészségügyi szempontok mellett a gazdaságiakat is figyelembe kell venni, sőt a társadalom pszichológiai tűrőképessége is egy fontos tényező. Biztos vagyok benne, hogy ha nem csökken kellőképpen a járvány, további intézkedésekre lehet számítani. Az egészség és a gazdaság is több szálon összefügg egymással, ha túl nagy súlyt fektetünk a gazdaság védelmére az egészséggel szemben, az visszaüthet a gazsaságban is, és fordítva is, az egészségre való túlzott fókusz olyan gazdasági helyzetet eredményezhet, amely másfajta egészségügyi problémákat generálhat. Nem könnyű ma döntéshozó pozícióban lenni.

A Szegedi Tudományegyetem egy oktatója, Hegyi Péter kijelentette, hogy a koronavírusnak nem a második lesz az utolsó hulláma. Kérem, reflektáljon kollégája kijelentésére!

Tőle kellene megkérdezni, mire alapozza ezt az állítását, ha valóban elhangzott . Egyáltalán nem lehet kizárni, hogy ez lesz a helyzet, még akkor sem, ha a vakcinák a jövő nyár végéig rendelkezésre állnak a tömeges oltásra. Egy újabb hullámot az indíthat be például, ha a vírusban olyan mutáció alakul ki, amit nem ismer fel a védőoltás során kialakult szerzett immunitás. Ez azonban nem egy igen-nem kérdés, mert keresztreakció révén ilyenkor is rendelkezésre áll bizonyos szintű védelem, ami csökkenti a vírus káros hatását, ha nem is szünteti meg a fertőzést. Ez a helyzet az influenza vírus esetén is: a szezonális típusa ellen egy olyan koktélt tartalmazó vakcinát alkalmaznak, ami csak hasonlít a leendő járványt okozóra, de nem teljesen ugyanaz.

Mi a véleménye a teljes lakosság teszteléséről, amit Szlovákia már véghez vitt?

Itt a fő probléma az, hogy egy adott populációs szintű mérés egy rövid időablakban állapítja meg a fertőzöttség mértékét, ami 2-3 hét múlva már nem lesz aktuális. Persze, a teszt során pozitívnak bizonyuló egyének elkülönítése hatásos lehet. Hosszabb távon viszont, a tesztelést kontaktkövetéssel érdemes kombinálni, hogy még hatékonyabbá váljon a védekezés. Ez a stratégia különösen a járvány elején igen hatékony, ha viszont a vírus túlságosan elterjedt, már nem annyira.

A Pfizer-vakcina gyártója szerint csak jövő télre zökkenhet vissza a helyzet normál kerékvágásba, a WHO tudományos vezetője szerint pedig 4-5 évbe is beletelhet, mire kordában tudjuk tartani a vírust. Van egy óvatos becslése, mikorra tekinthetünk a koronavírussal terhes időszakra úgy, mint a múlt?

Nem világos, mit ért itt „helyzet” és „visszazökkenés” alatt. A gazdasági helyzet visszazökkenésére több év kell majd, a vakcina viszont legyőzheti a vírus, már a jövő őszre. A Pfizer/BioNTech és a Moderna oltóanyagai új típusú, ún. mRNS-en alapuló vakcinák, s mindkettő igen magas, 95% körüli hatékonyságú a 3. klinikai fázis vizsgálatai alapján. Ha ezek rendelkezésre állnak nyár elejéig, megoldhatja a problémát.

Ha tömegesen megkezdik a vakcinázást, durván mennyi időbe telik, amíg a jelenleg tomboló járványhelyzet elkezd csitulni?

Ha nem alakul ki tömeges ellenállás a védőoltásokkal szemben, akkor a vakcinák hamar megoldhatják a problémát. A Pfizer egyedül 1,3 milliárd vakcina előállítását tervezi tavasz-nyár időszakra, tehát ezen nem fog múlni.

Mivel vírusról van szó, nem mehetünk el a mutáció ténye mellett. Sokszor merül fel kérdésként egy laikus részéről, hogy mi értelme a védőoltásnak, ha a koronavírus idővel mutálódik, ezáltal pedig újra meg tud fertőzni bennünket, még akkor is, ha egyszer már immunitást szereztünk ellene. Kínai kutatások szerint nemhogy másodszor, de harmadszor is meg tud valaki fertőződni a vírussal, ám annak akkor már nem olyan drasztikus a lefolyása. Ezeket figyelembe véve valójában mekkora segítséget jelenhet ez a vakcina?

Az előbb elmagyaráztam a mutáció problémáját. Itt annyit tennék még hozzá, hogy a mutáció elvileg gyengítheti is a vírust. Pontosabban, hosszútávon mindenképpen ez a helyzet, de ezt nem tudjuk kivárni, mivel túl sok áldozatot kívánna. Viszont rövidtávon is kialakulhat és elterjedhet olyan mutáció, amelyik például gyorsabb terjedésű, de alacsonyabb virulenciájú, tehát nem okoz súlyos tüneteket.

Az embernek van négy olyan másik koronavírusa, amelyek csak enyhe náthát okoznak. Valószínűleg ezek is virulenciacsökkenés révén váltak ilyenné.

Ami a többszöri elkapást illeti. Minél enyhébb tüneteket okoz egy kórokozó, annál alacsonyabb szintű immunvédekezés alakul ki ellene. Ilyenkor mégegyszer elkaphatja az ember a fertőzést. Lehet, hogy komolyabb fertőzés esetén is előfordul ilyen. Ezért van az, hogy a vakcinák sem 100%-os hatékonyságúak. Viszont, mindig a gyakoriság a lényeg, egy-két szórványos eset nem általánosítható. Ráadásul, ha kialakul a nyájimmunitás a fertőzés és vakcinázás eredményeként, akkor ezek a ritka esetek sem fordulnak elő, mert maga a járvány szűnik meg.

Végül, bár nagyon sok szó esik róla mind a kormánykommunikációban, mind az operatív törzs tájékoztatóiban, mind a közösségi médiában, nem lehet elégszer hangoztatni: egy átlagember mivel járulhat hozzá ahhoz, hogy a jelenlegi helyzet mielőbb jobbra fordulhasson?

Először is, tartsa be azokat a szabályokat, amik a vírusfertőzés terjedését gátolják. Nem elegendő a meghozott intézkedések betartása, mert azokat nem lehetséges minden konkrét helyzetre alkalmazni. Tudjuk, hogyan terjed a vírus, tegyünk meg minden annak elkerülésére, hogy mi magunk elkapjuk és továbbadjuk. A fertőzések 90%-a családon belül történik. Ide valaki mindig behozza. Ne mi legyünk az, ha lehetséges.

Címlapkép: Getty Images

MOST ÉRHETI MEG IGAZÁN LAKÁST, HÁZAT VENNI!

Ha tervezed, hogy ingatlant vásárolsz, akkor most jött el a Te időd! Egyrészt azért, mert a lakáspiaci mutatók szerint egyértelműen megtört az elmúlt évek brutális áremelkedése. Jelenleg leginkább stagnálnak az árak, de van, ahol már árcsökkenést is tapasztalhatunk. Mindeközben a finanszírozási költségek még rekord alacsony szinten vannak. Nem hiszed? Nos, a Pénzcentrum megújult lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidőre, már 2,74 százalékos THM-el, és havi 81 188 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 3,03% a THM; a Budapest Banknál 3,10%; az MKB Banknál 3,12%; míg az OTP Banknál 3,23%-os THM-mel kalkulálhatunk. Érdemes még megnézni a K&H Bank, az ERSTE Bank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

vírus

vírustagadó

vírustagadás

koronavírus

oltás

oltásellenesség