Minden pénzt megér, mégis ingyen készült: őrület, mi kel életre az óvoda tűzfalán

Dubóczky Krisztina   
  Megosztom
Minden pénzt megér, mégis ingyen készült: őrület, mi kel életre az óvoda tűzfalán

Egyre kevesebb kisgyerek van tisztában azzal még vidéken is, hogy a csirke nem a boltban terem a tálcán, ahogy azt sem tudják elképzelni, ahogyan a ház körül kapirgál a sok baromfi. Ezért tűzte ki célul a Vidéken Jó! Alapítvány, hogy a kellemest a hasznossal összekötve a tipikus ormánsági vidéki élet egyes momentumait örökíti meg a kémesi óvoda csupasz tűzfalán, örömet szerezve ezzel a legkisebbeknek, és a játékon keresztül tanítva is őket. A mobil tyúkól projektjük pedig mindezt tökéletesen egészíti ki és szemlélteti valódi állatokkal.

Az Ormánság hazánk egyik méltatlanul elhanyagolt csücske, különös szeglete az országnak, a legcsodálatosabb települések, helyi védelem alatt álló épületek találhatóak itt, de bizony szegény zsákfalvak is akadnak bőséggel. Kémes a Siklósi járás egyik kis települése, a maga 480 körüli lélekszámával még nem is a legkisebbek közé tartozik, és saját óvodával büszkélkedhet, ahová a szülők behordják gyermekeiket a környező tanyavilágból, még kisebb községekből.

A gyerekek öröme pedig most már még nagyobb, ugyanis a Vidéken Jó! Alapítvány gondoskodott arról, hogy ne a csupasz tűzfalat lássák nap mint nap, amikor reggelente megérkeznek, és amikor kint játszanak az udvaron.

Az egyik hazai multinak van minden évben egy olyan közösségsegítő projektje, amikor is kiválasztanak három támogatásra méltót, a vásárlók pedig szavazhatnak, hogy melyiket támogassa a cég elsődlegesen. A kémesi Ormánsági Aprófalva Óvoda vezető óvónője keresett meg minket a falfestés ötletével, és ezek után az alapítvánnyal pályáztunk a megvalósításra az élelmiszerlánc társadalmi felelősségvállalással összefüggő programjában

- kezdi a történetet az alapítvány elnöke, Bozsits József.

A siklósi-mohácsi térség civilei szavazhattak az áruházban kitett urnákba, hogy melyik projektet támogassák. A kémesi óvodavezetőnő ötlete volt, hogy megkeresik az alapítványt, és megbeszélik, mit lehetne tenni, hogy ne az üres falat bámulják az ovisok, amikor a szabadban vannak. Bozsits Józsefék pedig kidolgozták a témát, aminek a témája az ormánsági parasztház és annak a környezete lett. Meg is nyerték a támogatást, ami a festékek megvásárlására elegendő volt, viszont a festést magát már társadalmi munkában végezte az alapítvány, a segítők és a szülők is csatlakozhattak a munkához.

A héten fejezzük be, vasárnap lesz teljesen kész a festés. Amikor belekezdtünk, iszonyatosan meleg volt, akkor nem tudtuk végezni a munkát, aztán pedig jött a több hétig tartó eső, ami szintén ellehetetlenítette a haladást. De pár nap, és végre készen lesz a mű

- mesélte lelkesen Bozsits József.

A tervezést és a finommunkákat elvégző Bozsits József képzőművészetis múlttal rendelkezik, így a munkálatokat is ő koordinálta, az utolsó simításokat, az aprólékos kidolgozást is ő csinálja, de a többiek is nagyon lelkesen töltötték ki az általa felfestett kontúrokat a színekkel.

Számomra meglepő, hogy hiába élnek falun és a tanyavilágban a kémesi és a többi gyerek errefelé, de nem ismerik a háztáji állatokat, nincsenek kapcsolatban velük egyáltalán. Ezért is választottuk témának az ormánsági parasztházat, a maga régi valójában, cicával, kutyussal, baromfival és egyéb jószágokkal, hogy a gyerekeknek megmutassuk, hogyan néztek ki még jópár éve a falusi porták itt is, lovakkal, disznókkal. A házak mögött, a konyhakertektől kicsit távolabb gyakori vendégek voltak az őzek, és szürkemarhák legeltek a réteken. A célunk az, hogy ezáltal a falfestés által közelebb hozzuk az állatok a gyerekekhez, megszerettessük velük őket, és megérthessék, hogyan voltak az életünk részei, vagy akár kedvet kapjanak, hogy a saját életük részeivé tegyék őket, ha megnőnek, és tartsanak tyúkokat, libákat, amire lehetőségük és kedvük lesz majd

- osztotta meg velünk Bozsits József.

A nagyjából húsz méter hosszú falszakaszon egész állatsereglet csődül össze, de a fáknak is jutott rajta hely. A kicsiknek nagyon tetszik már most is, és nagyon várják, hogy hétfőtől a maga teljességében láthassák nap mint nap az oviudvaron játszva.

Mobil tyúkól - a természetes csigapusztító

Egy másik projekttel is készül az alapítvány, ami szintén arról szól, hogy megismertessék a vidéki életmódot a gyerekekkel, kisebbekkel, nagyobbakkal egyaránt. Mobil tyúkólat valósítanak meg jövő tavasszal, amit aztán iskoláról iskolára vándoroltathatnak igény és kérés szerint. A tervek alapján megépítenek egy másfélszer másfél méters fészeres házikót, ami lábakon áll, amolyan komplett tyúkól, kerekeken mozgatható. A kihajtogatható házikó darabokra szétszedhető léckeretekből áll majd, és csirkehálóval vonják körbe. A tyúkok létrán közlekednek majd fel-le, lent lesz a tojóláda, a tojás pedig felülről kiszedhető lesz.

Aki még nem látott soha tyúkólat, egy nagy kutyaólszerű építményt képzeljen el. A hálóval körvóbevett területen belül kedvükre kapirgálhatnak majd a tyúkok, és bárhová gurítható lesz a mobil tyúkól. Ha betesszük egy kertbe, ott előkészítik a terepet, tökéletesen megtisztítják a területet ültetés vagy vetés előtt, a gazokat kikapirgálják és megeszik, ahogy nagyon jó csigapusztítók is - de lehet utánuk mulcsozni is akár. A célunk, hogy ezzel is megmutassuk a gyerekeknek, milyen hasznosak is a baromfik a ház körül

- összegzett Bozsits József.

Címlapkép: Getty Images

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

ormánság

kémes

vidéken jó alapítvány

óvoda

falfestés

mobil tyúkól

bozsits józsef

baranya megye