Fontos változás élesedett a magyar kórházakban: minden beteget érint

A kifejezést korábban a mezőgazdaságban használták, majd az egészségügy is használni kezdte. Célja, hogy felismerjék, ki az, aki azonnali beavatkozásra szorul és minimalizálják a beteg maximális várakoztatási idejét. A sürgősségi ellátásban elengedhetetlen a használata, főleg az olyan nagy forgalmú intézményekben, mint a nyíregyházi Jósa András Oktatkókórház Sürgősségi Betegellátó Centruma, ahol naponta átlagosan 110 beteget kezelnek. A centrum 2016-ban megújult a több mint tizenötmilliárd forintos tömbkórház projektnek. Több, mint 1400 négyzetméteren, a legmodernebb körülmények között gyógyítanak.

Nagyon könnyen belátható mindenki számára, hogy egy nagy forgalmú sürgősségi osztályon nagy szükség van arra, hogy a betegeket ne érkezési sorrendben vizsgáljuk meg. Nagyon könnyen előfordulhat egy olyan állapot, amikor rövid időn belül egy újraélesztett beteg és egy több hónapos hasi panaszokkal érkezett beteg jelenik meg. Teljesen természetes, hogy az újraélesztett beteg ellátását kezdjük meg. Ez az osztályozás rendkívül fontos a betegek biztonsága érdekében, biztosak vagyunk abban, mi tudjuk, hogy a betegeknek ez nagyon rossz, a várakozás. Annak érdekében viszont, hogy mindenkit biztonságosan tudjunk ellátni, muszáj ezt az osztályozást bevezetni

- ezzel kezdte a rendszer bemutatását Dr. Domokos Gabriella, neurológus, a Jósa András Oktatókórház Sürgősségi Betegellátó Centrumának osztályvezető főorvosnak.

Az osztályozásban semmilyen szubjektum nincs, az alapja a kanadai rendszerből átvett, a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság munkacsoportja által létrehozott Magyar Sürgősségi Triázs Rendszert kötelező alkalmazni minden hazai kórházban 2019 január elsejétől. Ezt a szakembereknek egy külön tankönyv alapján oktatják is, amelyet kétévente meg kell ismételni, minden egyes alkalmat pedig vizsgáztatással zárnak. A triázs vizsgálatot minden esetben ápolók végzik, majd öt ellátási szintbe sorolják a betegeket.

Az öt kategória beosztása a vezető tüneteken túl természetesen az élet fontos jelek vizsgálatát is figyelembe véve történik. Egy nagyon triviális példával vázolva: egy rovarcsípésnél egyáltalán nem mindegy, hogy egy helyi reakciót kezdünk el ellátni és ezért érkezett a beteg vagy egy úgynevezett sokkos állapotban, egy anafilaxiás sokkban, egy fulladásos életveszélyes állapotban érkezik a beteg. Ezeket mind figyelembe kell vennünk az öt kategória felállításakor

- tette hozzá a főorvos.

Az első és második szint az azonnali életmentést jelenti, az elsőben újraélesztés történik, a másodikban az úgynevezett kritikus állapotú páciensek kezelése, ide tartozik a sokk, a légzési-keringési elégtelenség és az eszméletlen betegek ellátása. Ezeket tizenöt percen belül el kell kezdeni a szakembereknek. A további három kategóriában azt határozzák meg, hogy mennyi időt várhat a beteg biztonságban. A harmadik, vagyis a sürgős kategóriában a beteg harminc percet várakozhat anélkül, hogy tartós egészségkárosodást szenvedne, a negyedik szint a kevésbé sürgős, ebben az esetben egy órát várhat és általában vár is a páciens.

Az ötödik kategóriát már a halasztható szintnek nevezte Domokos Gabriella, ez már kétórás várakozási időt vetít előre a beteg számára. Ha kevés a beteg az osztályon, akkor természetesen nem kell ezeket az időintervallumokat kivárni senkinek. A páciensek a várakozási időben is a triázs ápolók felügyelete alatt vannak. Ha a megszabott várakozási idejük letelik, viszont a betegforgalom akkor, hogy még mindig nem látták el őket, akkor újabb triázs vizsgálat következik, ekkor már módosulhat a besorolásuk.

Azon túl, hogy ezek a betegek természetesen folyamatosan már a triázs ápoló és az ápoló felügyelete alatt vannak. Ez az újbóli triázs vizsgálat, az úgynevezett retriázs és nagyon fontos eleme a lett a rendeletnek. Kötelezően kell végeznünk, kötelezően kell jelentést szolgáltatnunk róla, tehát gyakorlatilag kötelezik az ellátót arra, hogy félóránként, egyóránként, kétóránként a beteg állapotának megfelelően értékeljük újra. Lehet, hogy az lesz az értékelés eredménye, hogy romlott a beteg állapota és azonnal vigyük be és foglalkozzunk vele. Lehet, hogy az lesz az újraértékelés eredménye, hogy az esetleges ellátást követően jobban van és még tovább várakozik

- magyarázta Dr Domokos Gabriella.

A nyíregyházi kórházban már 2008 óta használják ezt a rendszert, így itt nem volt újdonság a rendelet bevezetése. Összkórházi szinten, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktakórházhoz tartozik még két városi kórház, a mátészalkai és a fehérgyarmati sürgősségi osztályoknak valamivel kisebb a betegforgalma, de itt is fontos, hogy szakmai szempont szerint osztályozzák a pácienseket. A triázs rendszert természetesen itt is bevezették január elsejétől. A másik két telephelyen is megtörtént az oktatás és a vizsgáztatás is.

Egy műszakban egyszerre két triázs ápoló dolgozik, figyelemfelkeltés céljából sárga pólót viselnek. Az január elsejétől bevezetett rendszerben egy új elem is bekerült, bevezették a sürgősségi osztály diszpécsert. Fontos eleme ez az új rendszernek, ők fogadják a betegeket és készítik a dokumentációt. A páciensek az első állapotfelmérés után a diszpécsertől kapnak egy kártyát, ami tájékoztatja őket a saját várakozási idejükről. Ezek a kollégák feltűnő zöld pólót viselnek, “Segíthetek?” felirattal.

Ez csak a harmadik progresszivitási szinten, tehát a legnagyobb osztályokon kötelező, a mi vonatkozásunkban csak a nyíregyházi sürgősségi osztályon kötelező. Neki a kommunikáció a feladata, tehát az elégedetlenség, a várakozás megkönnyítése mindig is azért volt nehéz, mert a betegek ellátása mellett kevés időnk jutott a kommunikációra. A rendelethozó most a segítségünkre lett abban, hogy létrehozta ezt a diszpécseri munkakört. Ő nem ápol, nem vizsgál, ő csak kapcsolatot tart a vizsgálatra várakozó betegekkel, a hozzátartozókkal, a hozzátartozó és az orvossal. Nagyon szeretik a betegeink és a hozzátartozóik ezt az új funkciót

- közölte a főorvos.

A vizsgálat nem minden esetben a kórházba érkezéskor kezdődik, hanem már a mentőben is. Vannak bizonyos kórállapotok, ahol kötelező a mentőnek előrejelzést alkalmazni. Ez főleg a súlyos állapotú betegnél működik, az újraélesztés utáni állapotnál, az eszméletvesztésnél, az azonnali ellátást igénylő betegeknél, illetve az úgynevezett időfaktoros állapotoknál, ilyen például a storke betegek. A nem kritikus állapotú betegeknél a besorolás szempontjából teljesen mindegy, hogy a beteg mentővel érkezik, háziorvosi beutalóval vagy önmagától érkezik a sürgősségire. Az országban körülbelül 5-6 olyan nagy forgalmú osztály van még, mint a nyíregyházi, az országos kongresszusokon gyakori téma a sürgősségi ellátás kérdései.

Nagyon szűk nekünk ez az intervallum, főleg a félórán belüli ellátás, a betegnek pedig az egy-két órás várakozás nagyon tág, tehát nyilván ezt lehet helyileg egy kicsit változtatni, de most egyelőre a rendelet nem ad erre lehetőséget, úgyhogy protokoll szerint alkalmazkodunk és végezzük a munkánkat

- hangsúlyozta Dr. Domokos Gabriella.

Az országban általában a sürgősségi ellátóhelyek másik problémája az orvoshiány, Nyíregyházán viszont rendkívül jó a szakorvos és orvosellátottság.