Budapest 3℃ (derült)Nem csak takarékos, de az ökolábnyomot is csökkenti a jó szigetelés
Egy családi ház leszigetelésével több mint 0,4 tonnával, akár 40-50 százalékkal is csökkenthetjük szén-dioxid kibocsátásunkat, ez jóval több üvegházhatású gáztól óvja meg a légkört, mint amennyivel marhahús-fogyasztásunk és teljes internethasználatunk szén-dioxid-kibocsátása évi szinten terheli azt.
A karbonlábnyom az emberi tevékenység környezeti hatásainak egyik legfontosabb mércéje, amely az ökológiai lábnyom részeként egy személy üvegházhatású gáz kibocsátását jelenti.
A magyar lakosság minden évben évben fejenként átlagosan 5,7 tonna szénlábnyomot hagy maga után. Ez ugyan messze elmarad az USA extrém magas 20 tonna vagy a teljes Európai Unió 7,19 tonna CO2-kibocsátásától, azonban több, mint a jóval iparosodottabb, hasonló lélekszámú, de környezettudatos Svédország 5,37 tonna egy lakosra vetített éves szén-dioxid-kibocsátása.
Magyarország alig marad el az ipari nagyhatalomnak számító Franciaország 6,8 tonnás szénlábnyomától. Mivel a globális hőmérsékletemelkedés 2°C alatt tartásához lakosonként 2 tonnára kell csökkentenünk karbonlábnyomunkat, könnyen belátható, hogy nekünk, magyaroknak is bőven van tennivalónk ezen a téren.
Az 5,7 tonnás fejenkénti CO2-kibocsátásunkból 1,3 tonnát a magánháztartások juttatnak a légkörbe, amelynek döntő része a fűtő- és tüzelőanyagok elégetéséből származik.
A Knauf Insulation felmérései szerint a családi házakban felhasznált energia 70 százalékát fűtésre és egyre nagyobb arányban hűtésre, 14 százalékát a használati meleg víz előállítására, 16 százalékát pedig a ház elektromos berendezéseinek működtetésére és világításra fordítjuk.
Ezen mutatók alapján egy háromfős, 100 m2-es házban élő család például csak a fűtéshez és hűtéshez felhasznált energia révén 0,9 tonna üvegházhatású gázt juttat a Föld légkörébe évente.
Épületeink energiahatékonyságának meghatározó szerepe van CO2-kibocsátásunk mérséklésében. Az 57 millió tonnás magyar szén-dioxid-kibocsátás 16%-a otthonaink fűtése és hűtése miatt kerül a légkörbe, amelyek 80%-át azonban a nem, vagy nem megfelelően hőszigetelt 2,7 millió magyar családi ház adja
– mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója.
Magyarországon önmagában csak a korszerűtlen családi házak teljes körű hőszigetelésével közel 1 millió tonna CO2-kibocsátást kerülhetnénk el évente, amellyel családi házaink fűtési költségeit akár 40-50%-kal, egyéni karbonlábnyomunkat pedig 6%-kal csökkenthetnénk
– tette hozzá.
Érdekesség, hogy a szigeteléssel elérhető karbonlábnyom-csökkenés kétszer nagyobb, mint marhahúsfogyasztásunk szén-dioxid-kibocsátása. Egy átlagos, 100 m2-es, 20 cm vastag kőzetgyapottal szigetelt családi házban élő magyar család CO2-kibocsátása mindössze 0,4 tonna, miközben a marhahúsfogyasztás teljes elhagyásával a család 0,3 tonna, az internethasználat elhagyásával pedig 80 kg üvegházhatású gáz kibocsátását kerülheti el.
A szigetelés önmagában is klímabarát.
A Knauf Insulation számításai szerint egy 20 cm vastag üveggyapot szigetelés 50 év alatt mintegy 30000 MJ/m2 energiát takarít meg. Ha ezt az energiamennyiséget összevetjük a szigetelőanyag gyártásának 65 MJ/m2 energiaigényével, akkor látható, hogy a szigeteléssel 400-szor több energiát takaríthatunk meg, mint amennyire annak előállításához volt szükség.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
