Budapest 9℃ (ködös)Ehhez a foglalkozáshoz olyan multitasking kell, amire csak a nők képesek
Egyre több néphagyomány kerül veszélybe: kiveszendőben vannak a vesszőfonók és a szegedi papucskészítés titkának megőrzése érdekében már külön képzést is indítottak. Szerencsére a magyarság, a népi kultúra gyökerei iránt elkötelezettek mindent elkövetnek azért, hogy a múlt minél gazdagabb és színesebb maradjon a jövő számára, így tettek Hartán, ahol a tutyit és további viseleteket hoztak vissza újra a köztudatba.
A Dunatáj Közalapítvány egy pályázat keretében nyert támogatást olyan kisközösségek létesítésére, ahol nemcsak megismertethetik a hartaiakkal a régi kézműves tudást, de általuk tovább is éltethetik a helység hagyományait. A támogatás keretében egy húsz alkalomból álló foglalkozást szerveztek, amely idő alatt egy kezdő kitanulhatja a tutyikészítés minden csínját-bínját, és a végén egy pár régi korokat idéző lábbelivel lehet gazdagabb.
A foglalkozás azonban olyannyira felülmúlta a pályázati kereteket, hogy itt nem állnak meg, igyekeznek minél több elfeledett örökséget, így például a harisnyakötést is újratanulni. A korábban már megismert bútorfestés mellett a Kézműves Közösségpontban ősztől a gyöngyvarrást, a főkötőkészítést gyakorolják majd. Ha más népi hagyományok azonban kihalófélben vannak, mégis mitől ennyire más mindez a hartai tutyikészítés esetében?
Igény van arra, hogy ezt a tudást, amit a most fiatal generáció már csak részben, kész formában lát, saját maguk is megtapasztalják. A régi időben ez szükségszerű volt, hiszen ez volt a mindennapi lábbeli. Nem önálló mesterségként létezett, nem voltak külön tutyikészítő mesterek, hanem télidőben, a mezőgazdasági munkától mentesen az asszonyok együtt kötötték meg a jövő évre a saját lábbeliket, tehát közösségformáló erőként volt jelen
– magyarázta a Dunatáj Közalapítvány kuratóriumi elnöke, Kustár Rozália.
A hartai tutyi népszerűségét csak a tömeggyártás és a második világháború tudta derékba törni, de a hetvenes években alapított néptánccsoport újra felkapta, és ma már azon dolgoznak, hogy a kétezres években igazi reneszánszát élje. A tutyikészítés sajátossága, hogy bonyolultságából kifolyólag egy kézikönyvből megtanulni már-már lehetetlen lenne, ezért a községben még a tudás birtokában lévő idős néniket keresték fel a mesterség kitanulásához.
Bár a tutyit rendszerint az asszonyok készítették, amiből létezett egy díszesebb ünnepi és egy mindennapos viselet, a férfiak is ugyanúgy hordták a nyári hónapokban. Kustár Rozália elárulta, a Baranyában készült tutyik talpaltatását rendszerint a férfiak végezték, mert ez egy erős fizikumot kívánó munkafolyamat, de Hartán egészen mostanáig a munka minden fázisában egyedül nők vettek részt, ezen szeretnének most változtatni, a férfiakat is bevonva a készítés folyamatába. Bár világszerte ismerni nagy nevű férfi tervezőket, az alapítvány kuratóriumi elnöke szerint a tutyikészítés kifejezetten olyan kézműves foglalkozás, ahol egyszerre akár öt tűvel is dolgoznak, közben figyelik a mintát, a méreteket,
ez a multitasking, megosztott figyelem pedig szerinte inkább a nők erénye.
Bár hangsúlyozta, nem egy OKJ-s tanfolyam a Hartán megvalósított képzés, viszont kialakítottak egy minősítési fokozatot maguk között, így lehet nyomon követni, ki hol jár a tutyikészítés idézőjeles ranglistáján, és mikor éri el a mester címet. A mai tömeggyártás mellett már elképzelhetetlen választék áll a vásárlók előtt, ezért a HelloVidék kíváncsi volt arra, hogy a fröccsöntött papucsok és az egyedileg lábra tervezett darabok mellett mivel tud többet a hartai tutyi.
A vékony gumitalppal egy kicsit mezítlábas érzete van az embernek, miközben védve van a talp, és a talaj egyenlőtlenségei spontán masszírozzák azt. Egy nagyon kellemes nyári viselet, mert jól szellőzik, és ki lehet benne szaladni az utcára, de nem csattog, nem klaffog, teljesen a lábra illeszkedő viselet
– sorolta a lábbeli előnyeit Kustár Rozália.
A régmúlt idők bonyolult és elfeledett mintáinak újraélesztése mellett azonban nyitnak a hartaiak a modern világra is, egyesek már a hartai mintákat és színeket magán viselő telefontokokat is készítenek, így remélik, hogy ez a hagyomány a mindennapi használatba és a modern lakáskultúrába is jól be tud illeszkedni. A Dunatáj Közalapítvány képviselője elmondta, az elnyert pályázatból megvalósított foglalkozás azonban még nem az út végét jelenti. Szeretnék, ha a jövőben a hartai tutyikészítés bekerülne a helyi értéktárba is, és hogyha egy brand felépítésével hasonló utat járhatna be, mint például a már világszerte ismert kalocsai motívumok.
Nem csinálnánk, hogyha nem hinnénk a termék egyediségében, kiválóságában, piacképességében. Vannak még felfedezetlen értékei a magyar kultúrának, és ez is egy olyan részlete a nemzetiségek által művelt hagyományoknak, ami egyediségénél, különlegességénél, használhatóságánál fogva érdemes arra, hogy ennek találjunk formális elismeréseket, és ezáltal visszakerüljön a köztudatba
– zárta gondolatait Kustár Rozália néprajzkutató.
Címlapképünk illusztráció (Forrás: Shutterstock)
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
