Egyre biztonságosabbá válik a strandolás: idén jóval kevesebb volt a vízi baleset

A Velencei-tónál senki nem fulladt vízbe, a fürdési időszaktól, azaz június elsejétől mostanáig 61 biztonsági intézkedést regisztráltak, ebben benne van a csónakból, vitorlásból, egyéb vízi eszközből való mentés és a fürdőzők kimentése is, tudatta meg a Fejér megyei rendőrkapitányság.

A Balaton ebben az évben nyolc áldozatot követelt

– mondta el Horváth László, a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság ezredese.

Mint kiderült, a rendőrség két részre bontja a vízbefulladásos eseteket attól függően, hogy közvetlenül a víz okozta a halált vagy az illető rosszul lett, amikor éppen vízben tartózkodott. Horváth László példaként említette, hogy augusztus utolsó hétvégéjén több idős ember is rosszul lett az egyébként sekély vízben, ők az eszméletvesztés után fulladtak a tóba.

Idén nyáron hat esetben valamilyen betegség, szervi eredetű probléma állt fenn, és hirtelen rosszullét, keringési zavar, esetleg alkoholos befolyásoltság volt a halál oka, tehát nem klasszikus vízbefulladásról volt szó. Ilyen esetekben nem áll a háttérben jogszabálysértés, és kivédeni sem igen tudja ezt a vízirendészet, hangsúlyozta a főtiszt.

A tavon egyetlen klasszikus vízbefulladásos eset volt, amikor valaki felhevült testtel ugrott be a vízbe, ám nem tudott úszni. Idén összesen 249 embert sikerült kimenteni a vízirendőröknek, és 118 mentési kivonulás volt.

A csúcs¬szezon egy átlagos napján nagyjából háromszázezren fürdenek a Balatonban a 44 tóparti település több mint száz kijelölt fürdőhelyén, ehhez még hozzá kell számolni a vízparti nyaralókat és a hajókat is.

Természetesen minden emberélet számít, de látni kell, hogy az ország legnagyobb szabad vízfelületéről van szó, és itt van a hazai kijelölt fürdőhelyek 70 százaléka.

– mutatott rá Horváth László.

Magyarországon évente átlagosan 150-200-an fulladnak vízbe, vagyis a statisztika is azt igazolja, hogy a Balaton az ország legbiztonságosabb felszíni vize.

A főtiszt elmondása szerint igyekeznek évről évre fejleszteni a rendelkezésükre álló eszközöket: idén új hajókat vettek, illetve mentőhajókat újítottak fel, speciális mentőhordágyat, mentőhevedereket és olyan felszerelést szereztek be, amelyekkel akár gerincsérülteket is ki lehet emelni a vízből úgy, hogy nem okoznak további sérüléseket. 2018-ban többször előfordult, hogy a fürdőzők úgy ugrottak be stégről, illetve csónakról, hogy nem mérték fel, mennyire sekély a víz, így szenvedtek csigolyasérülést, ezekre az esetekre felkészülve szereztek be gerinchordágyakat.

A két éve működő Mentőöv programnak is köszönhető a magyar vizek nagyobb biztonsága, melyet az hívott életre, hogy 2017 nyarán kiemelkedően magas volt a vízi balesetek száma, mondta el Szabolcs Tímea, a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának (VMSZ) sajtóreferense.

A program kifejezetten az ilyen balesetek megelőzéséért jött létre, széles körű szakmai összefogással, hiszen a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság, a Balaton Fejlesztési Tanács és a VMSZ is részt vett a kidolgozásában.

A projekt első látványos eleme a vízmélységről, a mederviszonyokról, a viharjelzésről információkat közlő strandi tájékoztató táblák kihelyezése volt. Ezek baleset esetén jelentősen meggyorsítják a mentésirányításban és a mentésben dolgozók munkáját, akik segélyhíváskor a táblán lévő segélykérő kóddal könnyebben találják meg a helyszínt és a bajbajutottat, mondta el Horváth László.