Tévhitek az energiatakarékosságról: ezeket a legtöbb lakástulajdonos elhiszi

HelloVidék   
  Megosztom
Tévhitek az energiatakarékosságról: ezeket a legtöbb lakástulajdonos elhiszi

Ma van az energiatakarékosság világnapja, amelynek alkalmából a Habitat for Humanity Magyarország összegyűjtött 7+1 tévhitet a témához kapcsolódóan. Lássuk, mi az, amit mai napig elhiszünk!

Ezek az érdekességek és információk segíthetnek, hogy spórolj egy kicsit a villany- és fűtésszámlán, illetve, hogy környezettudatosabban élj, ráadásul új megvilágításba is helyezhetik az energiatakarékosságról kialakult képet.

1. Tévhit: Télen nem jó ötlet szellőztetni, mert kihűl a lakás.

Még mindig sokan vonakodva nyitnak ablakot a téli hidegben, hogy a nehezen felfűtött szoba melegét megőrizzék. Azonban ez egy rossz stratégia. Egy olyan lakás felmelegítéséhez, aminek magas a nedvességtartalma, akár 20 százalékkal több energia szükséges, mint egy száraz levegőjű lakás esetében. A kinti, hideg levegő pedig akár néhány perc alatt képes a benti nedvességet felvenni.

2. Tévhit: Fával fűteni olcsó.

Azt hihetnénk, hogy egy fatüzeléses kályha költséghatékony alternatívája a városi távfűtésnek. A tűzifa ára azonban 2011 óta több mint 30 százalékkal nőtt, miközben a vezetékes gáz, illetve a távfűtés ára csökkent. Ráadásul a vezetékes- és a távfűtés nem jár füsttel, így kevésbé környezetszennyező megoldás is, mint a tüzelés.

3. Tévhit: A meleg leginkább az ablakokon keresztül, illetve azok mellett szökik ki a házból.

Valójában a nagy, egyáltalán nem vagy rosszul szigetelt falfelületek miatt sokkal több értékes meleg távozik a házból. Ezért mindig érdemes ellenőrizni a ház vagy a lakás szigetelését.

4. Tévhit: Ha jól feltekerem a fűtést, gyorsabban felmelegszik a hideg szoba.

Logikusnak tűnik, hiszen, ha nagy tüzet rakok, az is jobban melegít, mint a parázs. Az új típusú termosztátok viszont már nem így, hanem egy viszonylag állandó teljesítménnyel működnek. Tehát elég, ha beállítjuk a kívánt hőfokot, és várunk. Így is ugyanannyi idő alatt felmelegszik a szoba, mint magasabb beállítással, csak kisebb az esély a pazarlásra és a szoba túlfűtésére.

5. Tévhit: A lakossági energiafelhasználás elenyésző a közlekedéshez és az ipari felhasználáshoz képest.

A lakosság energiahordozó-felhasználása meghaladja a közlekedés, de még az ipar végső energiahordozó-felhasználását is. Ezért hatalmas potenciál van a lakosság kezében, és nem igaz, hogy a lakosság energiatudatossága, vagy az őket célzó intézkedések mit sem érnek a közlekedésben és az iparban érdekeltek hozzájárulása nélkül.

6. Tévhit: Az a jó, ha éjszaka jó melegben tudunk aludni, ezért érdemes este sokat fűteni.

A felnőttek számára a legegészségesebb a pihentető alváshoz a körülbelül 18-19 fokos szobahőmérséklet. Ehhez fölösleges éjszakára feltekerni a termosztátot. Ha fázósak vagyunk, akkor pedig érdemes lehet inkább egy jó takarót vásárolni, még így is hálás lesz a pénztárcánk.

7. Tévhit: A régi háztartási gépeket mindenképp érdemes megjavítani, hogy 10-20 évig is kibírják.

Általában fontos, hogy ne vegyünk újat azonnal semmiből, ha az előző elromlik, ez is a környezettudatosság része. Azonban az elavult háztartási gépek akár kétszer, sőt, nem egyszer akár négyszer annyi energiát fogyasztanak, mint az új vagy a néhány éves gépek. Így egy idősebb mosógép vagy hűtő esetében érdemes mérlegelni, vagy akár utánaszámolni, mi a költséghatékonyabb megoldás.

+1 Tévhit: Főként az egyéni döntéseken és az életvitelen múlik, hogy valaki belekerül-e az energiaszegénység által érintettek körébe.

Ez mind közül a leginkább kártékony tévhit. Fontos tudni, hogy annak ellenére, hogy egyénként is sokat spórolhatunk, ha energiatudatosabban éljük a mindennapjainkat, az energiaszegénység nem döntés és életvitel kérdése, hanem egy összetett, strukturális társadalmi probléma.

Egy háztartás energiára fordított költségeit többek között meghatározza a lakás műszaki állapota, a közműellátottság, az, hogy milyen minőségű tüzelőanyaghoz férnek hozzá, az energiahordozók ára, valamint az energiaellátással kapcsolatos szabályozás és központi támogatások. Azaz az alacsonyabb jövedelműek vagy a rossz lakáskörülmények között élők eleve hátrányból indulnak, és a jövedelmükhöz, illetve energiafelhasználásukhoz viszonyítva arányosan többet kénytelen költeni fűtésre, világításra, mint a magasabb jövedelemmel rendelkezők.

Címlapkép: Getty Images

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidék

energia

takarékosság