Kiderült az igazság: tényleg megvédenek az immunerősítők a koronavírustól?

HelloVidék   
  Megosztom
Kiderült az igazság: tényleg megvédenek az immunerősítők a koronavírustól?

Rengeteg megkérdőjelezhető gyógymód és hiedelem kering a járvánnyal szembeni küzdelemről, többek között az is, hogy hogyan lehet felturbózni az immunrendszert a kivédésére.

A közel 100 évvel ezelőtt tomboló spanyolnátha-járványt a történelem egyik legpusztítóbbjaként tartják számon. Nagyjából 500 millió embert fertőzött meg, az akkori népesség negyedét, és több tízmillió beteg halálát okozta világszerte. 2020-ban ismét világjárvánnyal kell szembenéznünk, amit ezúttal az új koronavírus terjedése okozott.

Többek között az is, hogy hogyan lehet felturbózni az immunrendszert a kivédésére.

Az efféle tanácsok rendre felbukkannak és terjednek a közösségi médiában. Az egyik legbizarrabb közülük, hogy a fehérvérsejtek számát gyakori önkielégítéssel lehet növelni, de természetesen a táplálkozásra, tápanyagbevitelre vonatkozó ötletekkel is Dunát lehetne rekeszteni. A BBC cikke szerint arra bátorítanak, hogy minél több, antioxidánsban gazdag ételt és C-vitamint fogyasszunk (a spanyolnátha idején az aktuális „csodaszer” a hagyma volt), emellett a kombucha és a probiotikumok is rendkívül népszerűek. Egyes források szerint a cayenne bors és a zöldtea jobb védelmet nyújt a koronavírus ellen, mint egy maszk, mások a forró italoknak tulajdonítanak ilyen hatást.

A BBC által megkérdezett szakértő szerint azonban mítosz csupán, hogy tabletták, trendi szuperélelmiszerek vagy életmódbeli szokásaink révén rövid úton egészségessé tehetjük immunrendszerünket. Akiko Iwasaki, a Yale egyetem immunológusa azt nyilatkozta a lapnak, hogy tudományosan nem megalapozott, hogy az immunrendszert felturbózhatjuk bármivel is. Az immunitásnak három komponense van: a bőr, a légutak és a nyálkahártya, ezek felelősek a fertőzésekkel szembeni védelemért.

Ez kémiai reakciókból és sejtekből áll, amik gyorsan bekapcsolják a vészcsengőt és elkezdik a küzdelmet bármilyen betolakodóval szemben. Ha mindez nem elég, közbelép az adaptív, vagyis a szerzett immunitás. Ez sejteket és proteineket, antitesteket foglal magában. Fontos azonban, hogy az adaptív immunrendszer csak bizonyos kórokozókat tud célba venni. Például egy koronavírusra specializálódott T-sejt nem fog reagálni az influenzára vagy bakteriális betegségekre.

A legtöbb fertőzés kiváltja az adaptív immunitást, de van még egy mód, ami működésbe hozza: ez a vakcina. Ha a testet kitesszük élő vagy halott mikrobáknak vagy azok részeinek, az segíthet az éles helyzet azonosításában. Az immunrendszer erősítése tehát azt kellene, hogy jelentse, hogy ezeket a válaszokat jóval aktívabbá, erősebbé tesszük.

Vegyük a meghűlés tüneteit: izomfájdalom, láz, eldugult orr, hidegrázás.

Ebben az esetben az orrváladék elősegíti a kórokozó távozását, a láz egy olyan kényelmetlen környezetet idézi elő a testben, amiben nehezebb szaporodnia, az általános fájdalom pedig azoknak a vegyületeknek a mellékterméke, amik végighaladnak az erekben, kiadva a parancsot az immunsejteknek, mit tegyenek és hova menjenek. A tünetek abban is szerepet játszanak, hogy az agy jelzést kapjon a lelassulásról és arról, hogy a testnek újra fel kell épülnie.

Az orrváladék és a kémiai jelzések a gyulladás részei, ami az egészséges immunreakció alapköve. Ez egy elég kimerítő folyamat, és a legtöbb vírus, beleértve a Covid-19-et is, kiváltja a testünkből. Ha a kombuchának, a zöldteának vagy bármilyen immunerősítőként hirdetett csodaszernek valóban ilyen hatása lenne, akkor egyfolytában folyna az orrunk.

Az adaptív immunrendszer aktivizálódása szintén kellemetlen tüneteket okozhat. Például allergia akkor alakulhat ki, amikor a túlbuzgó immunsejtek megtanulják az ártalmatlan idegen testeket, többek között a polleneket úgy kezelni, mintha károsak lennének. Ezért minden alkalommal, amikor érzékelik őket, működésbe hozzák a veleszületett immunrendszert is, rengeteg tüsszögést, általános fáradtságot és szemviszketést okozva.

Iwasaki szerint az a probléma, hogy

A BBC 2016-ban készített egy anyagot, ami azt bizonyította be, hogy az étrendkiegészítők, vitaminkészítmények általában nem működnek az egészséges embereknél, sőt, olykor kimondottan károsak is lehetnek.

Vegyük például a C-vitamint, aminek az egészségre gyakorolt hatásai szinte mítoszokká fejlődtek napjainkra. Többek között a kétszeres Nobel-díjas Linus Pauling is meg volt győződve arról, hogy a megfázás hatásos ellenszere. Évekig kutatott róla, és már odáig jutott, hogy naponta 18 ezer miligrammot vett be belőle, ami nagyjából 300-szor több, mint az ajánlott napi mennyiség. Az igazság azonban az, hogy

- mondja Iwasaki. Egy 2013-as Cochrane-publikáció arról szól, hogy felnőtteknél a magas dózisú C-vitamin terápiás kísérletek, amiket a tünetek megjelenése után kezdtek, nem gyakoroltak egyértelmű hatást a megfázásra. Azt pedig még korábban kimutatták, hogy a túlzásba vitt C-vitamin vesekövet okozhat.

Szakértők szerint a fejlett világban a legtöbb ember elegendő vitamint visz be már csak a táplálkozás révén is (hacsak nem korlátozza valami az étrendjét – a vegánoknak például nagyobb esélyük van a hiánybetegségek kialakulására). Egyetlen kivétel van Iwasaki szerint, ez pedig a D-vitamin. Ezt kiegészítőként fogyasztani nem egy rossz ötlet. Több kutatás is arra jutott, hogy az alacsony D-vitaminszint növeli a légzőszervi fertőzések kockázatát, emellett az autoimmun betegségek (mint például a sclerosis multiplex) kialakulásával is összekapcsolták.

Sok immunsejt képes aktívan felismerni a D-vitamint, és ez fontos szerepet játszhat a veleszületett és a szerzett immunválaszban is – hogy pontosan miként, az egyelőre rejtély. Sok országban gyakorlatilag népbetegségnek számít a D-vitaminhiány, és bizony vannak köztük gazdagok, fejlettek is. Becslések szerint világszerte nagyjából egymilliárdan nem jutnak elegendő D-vitaminhoz. Az, hogy koronavírusra tekintettel most rengeteg embert kérnek vagy köteleznek arra, hogy maradjon otthon, szintén nem fog segíteni a helyzeten: nem nehéz belátni, hogy a kevesebb napfény még több hiányhoz vezet majd.

A BBC által megkérdezett szakértő szerint arra sincs szükség, hogy antioxidáns-tablettákból tárazzunk be, bár az, hogy az antioxidánsok miben és hogyan segíthetnek nekünk, már eggyel bonyolultabb kérdés. A gyulladásos válaszreakció részeként a fehérvérsejtek toxikus oxigénvegyületeket bocsátanak ki, amik egyrészről elpusztítják a baktériumokat és vírusokat, valamint meggátolják, hogy szaporodjanak. Másrészről azonban sérüléseket okozhatnak az egészséges sejteknek is, amivel teljesen kimeríthetik az immunrendszert. Ahhoz, hogy ez ne történjen meg, a test antioxidánsokra támaszkodik, amik segítenek kontrollálni az oxigénvegyületeket és védeni a sejteket.

Egy részüket az étrendünk révén meg tudjuk szerezni: az élénk színű gyümölcsök, zöldségek és fűszerek tartalmazzák belőlük a legtöbbet. Az antioxidánsok adják többek között a répa, az eper, az áfonya és a padlizsán árnyalatait is.

az erre irányuló vizsgálatok azonban csak töredékei azoknak, amik a koronavírus potenciális kezeléseit kutatják. A korábban folyó kutatások a BBC cikke szerint egyetlen vizsgálatnál sem igazolták, hogy a magas dózisú antioxidáns-mennyiség képes az immunrendszer felturbózására, vagy vírusfertőzések kezelésére, megelőzésére.

A probiotikumok élő mikroorganizmusokat tartalmaznak, egyelőre azonban nem létezik tudományos megalapozottság arra nézve, hogy gyógyíthatnak vagy megelőzhetnek bármilyen betegséget, hovatovább az sem bizonyított, hogy bármilyen probiotikumfajta megvédene minket a koronavírustól, magyarázza Iwasaki. Egy 2015-ös kutatás azt találta, hogy a probiotikumok, ezek a jótékony, ételben, italban vagy tablettában koncentrált mikroorganizmusok jelentősen csökkentették a felső légúti fertőzések számát, sőt még enyhítették is őket. Az eredmények alapján készült tanulmány szerzői arra jutottak, hogy talán jobban működnek, mint a placebo-kezelések, de arra is rámutattak, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok minősége meglehetősen kétes.

De akkor mégis mi az, ami tényleg működik? Iwasaki szerint a fentebb említett mítoszok többsége viszonylag ártalmatlan, de hamis biztonságérzetet, a védettség érzetét kelthetik, aminek viszont már bőven vannak veszélyei. A szakértő óva int bárkit attól, hogy illúziókba ringassa és felhatalmazza magát arra, hogy megszegje a korlátozásokat, és úgy éljen, mintha nem is létezne koronavírus.

Ezekért ráadásul még csak nem is kell súlyos pénzeket fizetni, nem úgy, mint az életmódguruk által ajánlgatott „csodaszerekért”. Az immunulógus szerint egyetlen bombabiztos módszer létezik arra, hogy a különböző kórokozókkal szemben javítsuk az immunitásunkat, ez pedig nem más, mint a védőoltás.

Címlapkép: Getty Images

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor 2021-től így kalkulálhatsz: a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 39 550 forintos törlesztővel a Sberbank nyújtja (THM 7,11%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank 39 604 forintos törlesztőt (THM 7,17%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidék

koronavírus

koronavírus-járvány

immunrendszer

immunerősítés

vitamin

védőoltás