Így hasznosítsd újra a konyhai hulladékot gazdaságosan: garantáltan ez lesz az új hobbid!

HelloVidék   
  Megosztom
Így hasznosítsd újra a konyhai hulladékot gazdaságosan: garantáltan ez lesz az új hobbid!

A konyha mindennapos használata közben rengeteg hasznos hulladék keletkezik, amit ahelyett, hogy kidobunk, érdemes újrahasznosítani: termelj saját növényeket, készíts komposztot!

A te háztartásodban is rengeteg konyhai hulladék termelődik? Ne dobd ki! Számos hulladéktípust könnyedén újrahasznosíthatsz kertedben, nem csak a közismert komposztálás útján, hanem új növények ültetésével is, anélkül, hogy magokat kelljen vásárolnod. Cikkünkben leírjuk, milyen típusú hulladékot mire érdemes használni, milyen anyagokat szabad, sőt kell a komposztba tenni és milyen növények magvait a legcélszerűbb elültetned kertedbe. El sem hinnéd, a magyar háztartások mennyi értékes konyhai hulladékot pazarolnak el évente!

Konyhai hulladékok

Sütés-főzés során rengeteg konyhai hulladékot termelünk: szerves és szervetlen anyagokat egyaránt, amelyek legtöbbje újrahasznosítható. Ha nyitottak vagyunk a szelektív hulladékgyűjtés irányában és támogatjuk a hulladékok lehető legnagyobb mértékű újrahasznosítását, a növények konyhai újratermesztését és a komposztálást nekünk találták ki! Válogassuk szelektíven a szemetet: a papír-, műanyag-, üveg- és fémhulladék mellett tartsunk fenn egy komposztáló edényt, valamint, ha szeretünk kertészkedni, tartsunk otthon néhány ültetésre alkalmas kaspót, befőttesüveget, hogy a legértékesebb konyhai hulladékokat, az újraültethető zöldségeket, fűszernövényeket gazdaságos úton, kertészeti jártasságokat szerezve újrahasznosíthassuk.

Tudtad, hogy…?

  • Egy átlagos magyarországi lakos éves hulladéktermelése meghaladhatja akár a 430 kg-ot is.
  • Egyéni hulladéktermelésünk 45%-a biohulladék (a levágott fűtől a száraz kenyéren át egészen a csirkecsontokig).
  • Egy átlagos háztartás konyhai hulladékának közel 30%-a komposztálható.

Növényi eredetű maradékok újrahasznosítása

Ahhoz, hogy saját zöldségeket, gyümölcsöket, fűszernövényeket és gyógynövényeket termeljünk, nincs szükségünk nagy konyhakertre: létrehozhatjuk saját minizöldségesünket az erkélyünkön vagy akár egyszerűen az ablakpárkányon is. Mibe ültessük ezeket a növényeket? Ha vannak a konyhánkban kicsorbult tálak, kopott, főzésre már alkalmatlan edények, azokat se dobjuk ki, hasznosítsuk újra őket azzal, hogy bennük ültetjük el konyhakerti növényeinket, tanácsolja az Independent! A konyhai hulladék újrahasznosítása, mint a felelősségteljes hulladékgazdálkodás része, idővel részét képzi majd egy fenntarthatóbb étkezésnek, ezáltal csökkenthetjük a pazarlást.

Fejessaláta

  1. A fejessaláta az egyik legkönnyebben újrahasznosítható növényi maradék. Miután elfogyasztottuk ízletes leveleit szendvicseinkben vagy salátaként, ne dobjuk ki a növény tövét! Helyezzük azt vízbe úgy, hogy annak maximum kétharmadát áztassuk, és hagyjuk napfényes helyen.
  2. Alkalmanként, ha úgy látjuk, a fejessalátánk igényli, cseréljük a vizét, majd töltsük újra. Ha van elég helyünk, helyezzük kerti talajba vagy cserépbe, hogy tovább folytathassa a növekedést (akár egy befőttesüvegben az ablakpárkányon).
  3. Amikor fogyasztjuk, a külső leveleket vágjuk le, a belső, fiatal hajtásokat hagyjuk sértetlenül: így a saját fejessalátánk hosszútávon elláthat minket friss, zsenge levelekkel.

Újhagyma

  1. Az újhagyma levágott gyökerét se dobjuk ki, hiszen „új” újhagymát növeszthetünk belőle. Helyezzük a gyökereket egy pohárba vagy befőttesüvegbe, öntsük fel annyi vízzel, amennyi ellepi, majd tegyük napfényes helyre.
  2. Minden nap töltsük után a vizet, hogy a gyökeret ellepje: néhány nap előbújnak az első zöldhajtások. Amikor ezek az új hajtások elérik a 12-15 cm hosszúságot, ültessük át őket földbe.
  3. A hagyma szüretelésekor figyeljünk oda arra, hogy a hagymát úgy vágjuk le, hogy a gyökérrész maradjon a földben: idővel a következő újhagyma veszi át az előző helyét, a folyamatot pedig akár két éven keresztül is fenntarthatjuk.

Gyógynövények és fűszernövények

  1. Beszerezhetjük őket ültetni való magvak formájában is, de még jobb, ha vásárolt cserepes növényeinket tenyésztjük tovább! Áztassuk a levágott növények szárát egy magas pohár vízben, míg finom gyökereket nem kezdenek ereszteni (körülbelül egy hét múlva).
  2. A csírákat eresztett növényeket átültethetjük cserépbe, de fogyasztásukkal várjuk meg az első virágzást: utána vághatunk belőlük, de figyeljünk oda arra, hogy a növény harmadánál többet egyszerre ne használjuk fel!
  3. A fűszernövények és gyógynövények gondozásakor figyeljünk oda azok különböző vízigényére. Tipikusan nagy vízigénye van például a bazsalikomnak, petrezselyemnek, mentának. Alkalmanként adhatunk növényeinknek kifejezetten fűszernövényeknek való műtrágyát.

Zeller

  1. Használjuk fel a zeller levágott szárát: hagyjuk vízben gyökeret ereszteni, napfényes helyen az eddigiekhez hasonlóan, majd ültessük át cserépbe.
  2. Az új zellernek növekedéséhez sok napfényre és bőséges öntözésre van szüksége.

Póréhagyma

  1. A felsorolt feladatokat követve bánjunk vele az újhagymához hasonlóan egy különbséggel: a póréhagyma mérete sokkal nagyobb, erre figyeljünk oda ültetésénél: mélyebb edényre van szükség.

Fokhagyma

  1. Vegyük ki a legnagyobb, legszebb gerezdeket és ültessük őket el vízáteresztő cserépben a gyökeres részükkel lefelé (20 cm mély cserépre van szükség, a hagymák között 10 cm távolsággal).
  2. A fokhagymákat 5-7 cm mélyen dugjuk a talajba, kezelhetjük őket műtrágyával is. Tartsuk napfényes ablakban és locsoljuk őket rendszeresen.
  3. A fejek kiszedését a 8-10. hónapra időzítsük, ha a levelek elkezdtek barnulni. A kiszedett fokhagymát szárítsuk egy hétig, mielőtt főzéshez felhasználnánk!

Palántázás papírgurigákkal?

Igen! Az újrahasznosított papírból készült kéztörlők és vécépapírok gurigái egy ideig védelmet biztosítanak a férgektől, csigáktól zsenge palántáinknak, ha azokat szabadföldben termesztjük, írja az Ezermester. A papírgurigák, ha már nem látják el funkciójukat, egyszerűen lebomlanak a nedves földben.

A komposztálás

Az értékes konyhai hulladékokat érdemes egy külön szemetesvödörben tárolni, lehetőleg lefedve, hogy a muslicák ne tudjanak a közelébe férkőzni. Mutatjuk, mik azok a tipikus konyhai hulladékok, amelyeket kidobunk, pedig csodákat művelnek a kertben, hozzádolgozhatod a házban elültetett növényeid földjéhez is. Komposztálható minden, ami szerves eredetű konyhai hulladék:

  • Gyümölcsök, zöldségek pucolásakor keletkezett hulladék
  • Citrusfélék héja
  • Tojáshéj
  • Kávézacc
  • Tealevelek
  • Olajos magvak héja
  • Tészta, kenyér, rizs
  • Főtt és nyers hús
  • Csontok, halszálkák

Ezeket az alapanyagokat komposztálhatjuk a hagyományos úton, hosszabb érleléssel is, viszont egyre népszerűbb az elektromos, házi komposztálók használata már a környező országokban (Szlovákia, Csehország). Az elektromos komposztálók használata segít a háztartások és a közösségek (például iskolák) számára növelni a megtakarításokat és egy zöldebb technológiát nyújtanak a környezetbarát hulladékgazdálkodáshoz, kertműveléshez.

Komposztálás férgekkel: te bevállalnád?

A féregkomposztálás kevésbé ismert módja ennek a nagyszerű tápanyagkészítésnek. Ebben az esetben a komposztot olyan apró élőlények állítják elő, mint a giliszták. Gondoltad volna, hogy néhányan a lakásukban tartják féregkomposztjaikat? Ha kedvünk támadna ehhez az alternatívához, néhány fontos tudnivalót érdemes a fejünkbe vésnünk.

  • Szükségünk van egy komposztáló tartályra, szellőzőlyukakkal (alul) ellátva.
  • Egy 1-2 főből álló háztartás átlagosan heti 2 kg szerves hulladékot termel – a féregkomposzt 1 m2-nyi felületen 0.5 kg-ot képes feldolgozni, ezekkel a számokkal érdemes kalkulálnunk. Heti 1.5 kb hulladék feldolgozásához ¼ kg féregre van szükségünk.
  • A féregládát ki kell bélelnünk valamilyen anyaggal: megfelelő az avar, de akár a karton is. Mindig ügyeljünk arra, hogy a föld nedves legyen!
  • A kellemetlen szagok elkerülése végett lehetőleg ne etessük a komposztot hússal (ezt a férgek is nehezebben emésztik meg)!

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidék

komposzt

komposztálás

hulladék

növények

növénytermesztés

ökogazdálkodás

újrahasznosítás