Nagyot kaszálhat a magyar vidék a klímasemleges gazdasági átalakításból: íme a részletek

Jeki Gabriella   
  Megosztom
Nagyot kaszálhat a magyar vidék a klímasemleges gazdasági átalakításból: íme a részletek

A jövő energiarendszerére vonatkozó tervek a minap kerültek nyilvánosságra Brüsszelben, aminek kiemelt célja, hogy Európa 2050-re a világ első úgynevezett „klímasemleges” területévé váljon. Ehhez azonban jelentősen át kell alakítanunk az energiarendszerünket, amely az Európai Unió üvegházhatásúgáz-kibocsátásának nem kevesebb, mint a 75 százalékáért felelős. Az Európai Bizottság elfogadta az energiarendszer integrációjára vonatkozó- és az uniós hidrogénstratégiát, amivel megnyitják az utat egy hatékonyabb és fokozottan összekapcsolt energiaágazat felé, amelyet bolygónk tisztábbá tételének és a gazdaság megerősítésének kettős célja vezérel. De miért jó ez az országnak és miért olyan fontos a vidék számára? A HelloVidék most ezekre a kérdésekre kereste a választ.

Az Európai Zöld Megállapodás az Európai Unió (EU) új növekedési stratégiája. Hogy ez mit jelent? Nem más, mint egy ütemterv, amely mentén az Unió gazdasága fenntarthatóvá tehető olyan módon, hogy az éghajlati és környezeti kihívásokból a szakpolitikai területek mindegyikén lehetőségeket kovácsolnak, az átmenetet pedig mindenki számára méltányossá teszik. A zöld beruházásokkal azonban nem csupán az ország energetikai kiszolgáltatottsága csökken, de olyan új vidéki jövedelemszerzési és foglalkozatási lehetőség is létrejön, amely éppen a kedvezőtlen adottságú területeken vagy épp a szegényebb településeken és hátrányosabb helyzetű kistérségekben teheti lehetővé a felemelkedést, mégpedig hosszú távon és fenntartható módon.

Rugalmasabbá tennék az energiarendszert

Az integráltabb energiarendszer elengedhetetlen azon cél teljesítéséhez, hogy az EU 2050-re klímasemlegességé váljon. Ez a célkitűzés országszerte elősegíti a munkahelyteremtést, biztosítja a méltányos átmenetet és megerősíti az innovációt. Az uniós felmérések szerint az energiarendszerünk jelenleg még mindig több párhuzamosan működő, vertikális energia-értékláncra épül, amelyek az egyes energiaforrásokat mereven összekapcsolják bizonyos végfelhasználói ágazatokkal, és így jelentős mennyiségű energia veszik kárba.

A kőolajtermékek például túlsúlyban vannak a közlekedési ágazatban és az ipari nyersanyagok között; míg a szenet és a földgázt elsősorban villamos energia előállításához és fűtéshez használjuk; illetve a villamosenergia- és gázhálózatok tervezése és működtetése egymástól függetlenül történik. A most elfogadott, két stratégia a tiszta energiával kapcsolatos új beruházási menetrendet mutat be, összhangban mind az Európai Zöld Megállapodással, mind a Next Generation (Következő Generáció) fantázianévvel ellátott helyreállítási csomaggal.

Mivel az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátásának 75%-a az energia termeléséből és felhasználásából származik, paradigmaváltásra van szükségünk ahhoz, hogy elérjük a 2030-ra és 2050-re kitűzött célokat. Az EU energiarendszerének integráltabbá és rugalmasabbá kell válnia, és képesnek kell lennie arra, hogy a legtisztább és leginkább költséghatékony megoldásokat alkalmazza. A hidrogén ebben kulcsszerepet fog játszani, mivel a megújuló energiával járó költségek csökkenésének és a folyamatos innovációnak köszönhetően életképes megoldást jelent a klímasemleges gazdaság számára

– írta Kadri Simson energiaügyi biztos a HelloVidékhez eljuttatott közleményben.

Az energiarendszer integrációjára vonatkozó uniós stratégia azt jelenti, hogy a tervezés és a működtetés során a rendszert mint egészet tekintjük, összekapcsolva a különböző energiahordozókat, infrastruktúrákat és fogyasztási ágazatokat. Egy ilyen összekapcsolt és rugalmas rendszer hatékonyabb lesz, és kisebb költségekkel jár a társadalom számára. Olyan rendszerre van szükség, amelyben például az Európa útjain közlekedő autókat tápláló villamos energiát tetőkön elhelyezett napelemek adják, az épületek fűtése egy közeli gyárból származó hővel történik, a gyárat pedig a tengeri szélenergiából előállított tiszta hidrogén táplálja.

Az energiarendszer jelenlegi modelljével (amelyben a közlekedés, az ipar, a földgázágazat és az épületek energiafogyasztása egymástól elkülönülő elemeket képez, és mindegyik külön értéklánccal, szabályokkal, infrastruktúrával, tervezéssel és üzemeltetéssel rendelkezik) 2050-ig nem lehet költséghatékony módon megvalósítani a klímasemlegességet. Az új elképzelések szerint az innovatív megoldások változó költségeit be kell építeni energiarendszerünk működésébe, de új kapcsolatokat is kell kialakítani az ágazatok között, hogy ki tudják aknázni a technológiai fejlődésben rejlő lehetőségeket.

A stratégia három fő eleme a következő:

  1. Fokozottabban körforgásos energiarendszer: ennek középpontjában az energiahatékonyság áll és konkrét intézkedéseket határoz meg, amelyekkel a gyakorlatban alkalmazható lesz az energiahatékonyság elsődlegességének elve, és a helyi energiaforrások hatékonyabban használhatók épületeinkben, illetve közösségeinkben.
  2. Végfelhasználói ágazatok nagyobb mértékű, közvetlen villamosítása: mivel a megújuló energiaforrások aránya a villamosenergia-ágazatban a legnagyobb, lehetőség szerint növekvő mértékben kell használni a villamos energiát: ilyen felhasználási módok például az épületekben alkalmazott hőszivattyúk, a közlekedésben használt elektromos járművek vagy egyes iparágakban az elektromos ívkemencék.
  3. Tiszta üzemanyagok: azokban az ágazatokban, ahol a villamosítás nehéz, a stratégia ösztönzi ezek (többek között a megújuló hidrogén, valamint a fenntartható bioüzemanyagok és a biogáz) használatát.

Az integráltabb energiarendszer létrehozása érdekében a stratégia harmincnyolc intézkedést határoz meg, többek között a hatályos energiaügyi jogszabályok felülvizsgálatát, új technológiák és digitális eszközök kutatását és bevezetését, de a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának fokozatos megszüntetését is.

A hidrogén váltaná valóra a reményeket

Szakemberek szerint ebben az integrált energiarendszerben a hidrogén alkalmazása lenne csak képes Európa-szerte előmozdítani az ipar, a közlekedés, az energiatermelés és az építőipar dekarbonizációját. A potenciálban rejlő lehetőségeket igyekszik kiaknázni a szintén most elfogadott EU Hidrogénstratégia.

Az elfogadott stratégiák elő fogják mozdítani az európai zöld megállapodást és a zöld helyreállítási terveket, továbbá stabilan ráállítják gazdaságunkat a szén-dioxid-mentesítés 2050-ig történő megvalósítását célzó pályára. Az új hidrogéngazdaság a növekedés motorja lehet a COVID-19 által okozott gazdasági károk leküzdésében. A tiszta hidrogén értékláncának kialakítása és bevezetése révén Európa világelsővé válhat és meg tudja tartani vezető szerepét a tiszta technológiák terén

– mutatott rá Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnöke, hangsúlyozta a fokozatos átállás szükségességét.

Mire van ehhez szükség?

  • 2020 és 2024 között legalább 6 GW megújuló hidrogén előállítására alkalmas elektrolizátor telepítésére; a Bizottság akár egymillió tonna megújuló hidrogén előállítását is támogatja az EU-ban.
  • 2025 és 2030 között a hidrogénnek az integrált energiarendszer szerves részévé kell válnia, és ennek részeként a cél legalább 40 GWösszkapacitással rendelkező, megújuló hidrogén előállítására alkalmas elektrolizátor telepítése, és az uniós termelés 10 millió tonnára való növelése.
  • 2030 és 2050 között a megújuló hidrogéntechnológiáknak kiforrottá és széles körben alkalmazott megoldássá kell válniuk az összes nehezen szén-dioxid-mentesíthető ágazatban.

A hidrogén felhasználható nyersanyagként, üzemanyagként vagy energiahordozóként, illetve energiatárolás céljára, emellett számos alkalmazási lehetőséget kínál az iparban, a közlekedésben, az energiaágazatban és az építőiparban. Mindennél fontosabb, hogy felhasználása nem jár szén-dioxid-kibocsátással, és szinte egyáltalán nem szennyezi a levegőt. Mindez teszi elengedhetetlenné a hidrogént az Európai Uniós azon kötelezettségvállalása szempontjából, hogy 2050-ig megvalósítsa a szén-dioxid-semlegességet a Párizsi Megállapodással összhangban.

Címlapkép: Getty Images

Ne maradj le a 10 millió forintos támogatásról!

A friss statisztikák szerint már több mint 500 milliárd forintnyi babaváró hitelt igényeltek a magyar családok. A termék népszerűsége nem véletlen, a feltételek teljesítése esetén ugyanis nem kell visszafizetni az akár 10 milliós támogatást. Külön ki kell emelni, hogy a babaváró program 2020 keretében felvett személyi hitel szabad felhasználású, azaz bármire elkölthető. Fontos tudni ugyanakkor, hogy a babaváró hitelhez minden bank más feltételeket szab: például más az elvárt minimális jövedelem és a jövedelem terhelhetősége. A megújult Pénzcentrum babaváró hitel kalkulátor az aktuális banki feltételek alapján pontosan megmondja, melyik banknál milyen feltételekkel kaphatsz kamatmentes hitelt. Kalkulátorunkban egy kattintással megtudhatod, hogy a jövedelmed alapján mely bankoknál érhető el számodra a babaváró hitel. Ne maradj le a támogatásról, még akkor sem, ha nem tervezel gyereket, mert ügyesen befektetve még így is megérheti igényelni a babaváró hitelt.

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

klímastratégia

klímaszorongás

eu

brüsszel