Újkori népbetegség kínozza a magyarokat: rengeteg embert érint, ezek a tünetei

Steiner Petra   
  Megosztom
Újkori népbetegség kínozza a magyarokat: rengeteg embert érint, ezek a tünetei

Frittmann Éva családjának neve mára elválaszthatatlanul összeforrt a borászattal, ő mégis céltudatosan valami egészen más, a gyógytornász szakma mellett köteleződött el. A kórházi gyakorlatát követően vidéken, magánellátásban kezdett el dolgozni, majd 2012-ben létrehozta Kiskőrösön a Frittmann Egészségcentrumot, ahol többrétű szolgáltatásokkal, nemcsak gyógytornával és gyógyászati kezelésekkel, hanem fitnesz órákkal, illetve alakformáló kezelésekkel is segítik a hozzájuk fordulókat. A szakemberrel készült interjúból kiderül, melyek a leggyakoribb mozgásszervi panaszok, mit lehet tenni az állandósult fájdalmak ellen, és hogy miért kell komolyan venni a tüneteket.

HelloVidék: Miért pont ezt a szakmát választotta hivatásául?

Frittmann Éva: A családom inkább a borászati irányt képviseli, a szűk környezetemben csak én vagyok, aki az egészségügyben dolgozik. Egyedül a nagymamám volt az, aki laikusként foglalkozott talpreflexológiával, gyógynövényekkel, és nagy szeretettel masszírozott bennünket otthon, ha betegek voltunk. Azt gondolom, ez már egy alapot szolgáltatott, hogy ebbe az irányba induljak el. Emellett mindig is szerettem volna másoknak segíteni. Amikor végeztem a főiskolán, és hazajöttem Soltvadkertre, akkor is mindig vittem magammal a nagymamámat a gyógytornákra, amit az idősek otthonába tartottam. A mozgás számomra mindig nagyon fontos volt, egész életem során sokat sportoltam, és ezt is szerettem volna fenntartani. A gyógytornában remekül lehetett ötvözni a másoknak való segítést és a mozgást, ráadásul a biológiát is szerettem, ezért a továbbtanulásnál nagyon szimpatikus volt ez a szakirány.

Fiatal pályakezdőként milyen mozgásszervi problémákkal szembesült? Érzékel valamilyen irányba való elmozdulást e téren jó egy évtized távlatából?

A soltvadkerti idősek otthonában és a házi betegápolásban (helyben, Tázláron, Selymesen, Bócsán) kezdtem a pályafutásomat, ahol a műtétek utáni rehabilitáció volt a jellemző. Ezt követően nyitottam egy magánrendelőt Soltvadkerten, ahol leginkább gerincproblémákkal, térd- és vállpanaszokkal jelentkeztek hozzám a páciensek. Azt tapasztaltam, hogy az elmúlt 10-15 évben a gerincpanaszok, hátfájdalmak, nyak- és derékfájdalmak gyakorisága növekedett.

Van változás az önhöz fordulók életkorát illetően?

Azt tapasztalom, hogy egyre fiatalabb korosztály látogat el a kezelésekre visszatérő panaszokkal, mert évente becsípődik a derekuk, vagy rendszeresen elfekszik a nyakukat. Ezek már mind annak az előjelei, hogy a porckoronggal elindult egy degeneratív folyamat, és jelzi a test, hogy foglalkozni kell a problémával. Azt látom, hogy az a test nem bírja úgy a terhelést, ami gyerekkortól kezdve nincs edzésben, nincs rendesen felépítve a vázizomzat. A gyerekek egyre kevesebbet mozognak, egyre többet ülnek képernyők előtt és az iskolapadban, a testünk pedig nem erre van kitalálva. Éppen ezért nagyon fontos lenne, hogy már gyerekkorban meg legyen alapozva az izomzat a sok fára mászással, futkározással, ugrálással és az intézményekben az irányított speciális tornával. Ez a csontok szerkezete miatt nagyon fontos, ezáltal az egész gerincoszlop sokkal jobban bírja később a terhelést.

Jellemzően ezek a problémák miből eredeztethetőek: a mozgásszegény életmódból, genetikai hajlandóságból, sérülésből, várandósságból, az öregedéssel járó leépülésből vagy éppen a fokozott fizikai aktivitásból?

Ez egyénenként változik, hogy kinek miből ered a problémája. Ezt mi mindig egyénileg próbáljuk feltárni a kórtörténet és a betegvizsgálat alkalmával. Legnagyobb számban a 40 és 60 közötti korosztály az, akik legnagyobb számban eljutnak hozzám. Egy 40-es életkorban lévő embernél már egy csomó korábbi okra eredeztethető vissza, akár sérülésre, akár a kötőszövetben történő elváltozásokra, vagy a rossz tartásból fakadó izmok túlterhelődésére, más izmoknak a túlnyúlására, amik idővel egymásra halmozódnak. Ha közben még jön egy terhesség, egy szülés, egy műtét, akkor ezek összeadódnak, és a kötőszövetben kialakul egy-egy olyan sérülés, ami már az egész testre hatással lesz. Ha pedig túl sok ilyen sérülésünk van, akkor egyszer csak valahol kiütközik a probléma. Sokszor tapasztalom azt, hogy elkezdünk kezelni valamit, de ahogy haladunk előre a folyamattal, tetőtől talpig visszafejtjük az egyén kötőszöveti problémáit. Jellemzően, amivel hozzánk fordulnak, az csak a jéghegy csúcsa, mert valahol jelzi a test, hogy most már nem bírom tovább, csinálj valamit, mert nem tudom kikompenzálni a meglévő letapadásokat, sérüléseket, ekkor jelentkezik a fájdalom. Ezeket szoktuk 5-6 vagy akár 10 kezelés alkalmával, attól függően, kinek mennyi problémája van, visszafejteni, és ettől gyökeresen megváltozik az egész test mozgása, a tartás, az ízületekre való terhelés.

Ezért is hangsúlyozzák annyira a prevenciót. A kezeléseket követően beszélhetünk utómunkáról?

Igen. Egyénre szabottan megpróbáljuk feltárni a kialakult problémát, hogy mi okozza vagy éppen mi generálja újra és újra, ha ismételten tapasztalja ugyanazokat a tüneteket, ezért az egész életmódot, a munkát, a szabadidős tevékenységeket átbeszéljük. Minden alkalommal adunk 2-3 gyakorlatot, amiket két kezelés közt otthon is kell végezni, majd pedig a gyógytornát követően is adok útravalóként ilyen feladatokat. A Frittmann Egészségcentrum közösségi oldalára már feltöltöttem néhány oktatóvideót, ezekből tervezek még többet készíteni. Sok páciensem mondta, hogy a koronavírus okozta bezártság ideje alatt ezeket elővették, és sikeresen alkalmazták átmeneti segítségként, tudták enyhíteni vele a panaszaikat.

Ön szerint vidéken és a városokban van-e szignifikáns különbség a mozgásszervi problémák között? Mennyire valószínű, hogy egy nagyvárosban az ülő életmód miatti problémával keresnek fel egy gyógytornászt, vidéken pedig éppen az aktivitásból fakadó kellemetlenséggel?

Nem tudom megmondani, mennyivel több a gerincpanasz egy nagyvárosban, de hogyha több az ülőmunkát végző, inaktív életmódot folytató ember, akkor nyilván csak egyre többen lesznek. Viszont még vidéken is jellemző a gerincbántalom, csak ott nem az ülés, hanem például a traktorban való rázkódás, a nehéz dolgok megemelése és cipelése okozza a problémát.

Akkor kijelenthető, hogy a mozgásszervi problémák többségét nem a modern világ és az ezzel járó életmód hozta magával, hanem csak felerősítette azt, ami régen is jellemző volt?

Én azt gondolom, hogy igen. Viszont az, hogy mekkora terhelésre vagy mennyi idő után jelentkezik a probléma, függ attól is, hogy mennyire erős a vázizomzat, milyenek az alapok, hogyan bírja a test a terhelést. Azok, akik a mai világban nagyvárosban nőnek fel, és már gyerekként is inaktívan élnek, náluk nagyobb, erősebb fizikai igénybevételnél hamarabb kiütközik a probléma, mint annál, aki jobban edzésben van és a teste ehhez alkalmazkodott gyerekkortól.

Mi a véleménye a tekintetben, hogy valaki önállóan, szakember nélkül kezd el sporttevékenységet végezni?

Mindig nagyon fontos a fokozatosság, és nyilván sok múlik azon, hogy ki és mit szeretne sportolni. Ha egy konditermi súlyzós mozgást szeretne valaki végezni, azt gondolom, hozzáértő segítség nélkül ne induljon neki, mert ha a súlyokat rosszul emelgeti, rossz a tartása, akkor csak még nagyobb problémát okoz magának, nem éri el vele a célját. De ha kocogni szeretne, akkor se egyből a maratont akarja lefutni, hanem kevesebbel indítson, és fokozatosan építse fel a távot. Emellett, ami még nagyon fontos, hogy mindig meglegyen a megfelelő nyújtása az izmoknak edzés végén, hogy megmaradjon a rugalmasságuk. Szerintem szerencsés az, hogyha valakinek van rá lehetősége, hogy egy edző vagy gyógytornász segítségével alakítsa ki az edzésmódját, hogy megmutassák neki a gyakorlatok helyes kivitelezését, mert így tudja valaki a feladatok közben megfelelően használni az izmait. Mi a Frittmann Egészségcentrumban különösen nagy odafigyeléssel állítjuk össze az egyéni edzéstervét a vendégeknek és tanítjuk be a gyakorlatok helyes kivitelezését.

Ön hogy látja, elég gyógytornász dolgozik Magyarországon?

Nálunk elkélne a segítség, mert bár sokan járnak hozzánk, de biztos többen vannak, akik segítségre szorulnak. Biztos vagyok benne, hogy országosan is vannak még olyan területek, amik nem igazán vannak lefedve gyógytornász szakemberek által. Mindig az egyetemvárosok azok, amik legnagyobb számban alkalmazzák a szakembereket, mert a képzést követően sok gyógytornász ott marad, míg egy-egy vidéki településen nagy a szakemberhiány. Egyébként sem marad mindenki a pályán. A mi évfolyamunkban is sok volt a pályaelhagyó, és sokan mentek külföldre, pedig itthon is lenne még olyan terület bőven, ahol a gyógytornászok meg tudnának élni a munkájukból.

Azt a bizonyos elszívóerőt felerősíthetik az évek óta divatos fitnesz irányzatok?

Nem tudom, hogy mennyi gyógytornászból lesz edző, de ha konditermi edzéseket, csoportos órákat is tart egy szakember, a páciensek mindenképp jól járnak vele, mert a négyéves főiskolai képzés egy elég alapos tudást ad a mozgásszerveket illetően. Így attól még, hogy valaki gyógytornász és fitnesz képzettséget is szerez, az egyik nem üti a másikat, mert a legtöbben szerintem ötvözni fogják a kettőt. Én is így dolgoztam korábban, tartottam fitnesz órákat is, amibe ugyanúgy beletettem a gyógytornász tudásomat.

Mit tapasztal, mennyire vannak vele tisztában az emberek, mikor kell szakemberhez fordulniuk? Megfigyelhető e téren valamilyen pozitív tendencia?

Ez attól függ. Ha rehabilitációról van szó, akkor az orvos egyértelműen továbbirányítja gyógytornászhoz a pácienst. Ha nem rehabilitációról beszélünk, azt tapasztalom, hogy leginkább akkor érkeznek meg, amikor már nagyon akadályozza őket a mozgásban a fájdalmuk, és már régóta szenvednek a problémával, esetleg már ilyen-olyan kivizsgáláson is voltak ezt megelőzően. Azt tapasztalom, hogy akik irodai ülőmunkát végeznek, ők már rendszeresen igénybe veszik a masszázsszolgáltatásokat, hogy csökkentsék az ülőmunka okozta fájdalmaikat. Ez már mondhatni beépült a köztudatba, hogyha sokat ülsz, akkor járj el rendszeresen masszíroztatni, ami egy 10-15 éve még nem volt jelen, pláne nem vidéken, ahol abszolút luxusnak minősült. Ez nyilván a kényelmesebb módja annak, hogy valaki kordában tartsa a fájdalmát és a problémákat. Elég gyakori, hogy nem szeretnek mozogni az emberek. Amikor már otthon is tenniük kell valamit azért, hogy jobb legyen az állapotuk, az már rendszerint csak akkor megy, ha nagy a baj, kisebb probléma esetén nehezen változtatnak.

Az internetes öndiagnózis korát éljük, ahol Dr. Google mindenre tudja a választ. Öntsünk tiszta vizet a pohárba: milyen problémával kell egyértelműen gyógytornászt felkeresni? Hogy zajlik a „betegfelvétel”?

A gyógytorna számos területen alkalmazható: reumatológia, pulmonológia, trauma, ortopédia, sebészet, nőgyógyászat; ezért az ezekhez a területekhez kapcsolódó panaszok mindegyikével fordulnak hozzánk páciensek. Hogyha valaki egy mozgásszervi eredetűnek gondolt fájdalommal keres fel minket, minden alkalommal egy alapos betegvizsgálattal kezdünk, megnézzük a leleteit, kikérdezzük az életmódjáról. Egy saját funkcionális diagnózist csak ezt követően állítunk föl, ez alapján tudjuk megítélni, hogy valami a gyógytornász hatáskörbe tartozik-e vagy sem. Volt több olyan eset, ami már meghaladta a kompetenciámat és a hatáskörömet, ekkor minden esetben szakorvoshoz küldtem a pácienst. Gyakori viszont az is, amikor a háziorvosnál kezd valaki, konkrét leletei vannak, készült már képalkotó eljárás, viszont még nem indikált a műtét, ezért az orvos javasolta a gyógytornászt. Tehát úgymond a megelőzésben, a műtétre való felkészítésben, a rehabilitációban, a kiesett mozgás újraindításában, fájdalomcsillapításban is tudunk segíteni.

Úgy tudom, a kiskőrösi FrittiSport mellett egy új mozgásközpont megnyitása is folyamatban van. Miért pont Kecskemétet szemelte ki, mint potenciális bővítési helyszínt?

4 éve költöztem Kecskemétre, a jó hírem megelőzött, az érdeklődés pedig olyan mértékű, hogy érdemesnek éreztem, indítani itt is egy saját rendelőt. Már kialakítás alatt van a saját helyem, ahol más gyógytornászokkal együtt szeretnék majd dolgozni. Kis létszámmal, 6-8 fővel tervezek majd csoportos órákat tartani, a fő irányt viszont egyértelműen a gyógytorna, a masszázs, a pilates, a gerinctorna és kötőszöveti kezelések fogják adni.

Címlapkép: Getty Images

Ne maradj le a 10 millió forintos támogatásról!

A friss statisztikák szerint már több mint 500 milliárd forintnyi babaváró hitelt igényeltek a magyar családok. A termék népszerűsége nem véletlen, a feltételek teljesítése esetén ugyanis nem kell visszafizetni az akár 10 milliós támogatást. Külön ki kell emelni, hogy a babaváró program 2020 keretében felvett személyi hitel szabad felhasználású, azaz bármire elkölthető. Fontos tudni ugyanakkor, hogy a babaváró hitelhez minden bank más feltételeket szab: például más az elvárt minimális jövedelem és a jövedelem terhelhetősége. A megújult Pénzcentrum babaváró hitel kalkulátor az aktuális banki feltételek alapján pontosan megmondja, melyik banknál milyen feltételekkel kaphatsz kamatmentes hitelt. Kalkulátorunkban egy kattintással megtudhatod, hogy a jövedelmed alapján mely bankoknál érhető el számodra a babaváró hitel. Ne maradj le a támogatásról, még akkor sem, ha nem tervezel gyereket, mert ügyesen befektetve még így is megérheti igényelni a babaváró hitelt.

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

gyógytorna

gyógytornász