Ez a legjobb a légúti megbetegedésekre: mindenképp legyen otthon néhány üveggel

HelloVidék: Mióta foglalkoztok méhészettel?

Vízvári Renáta: Édesapám eredeti szakmáját tekintve asztalosként dolgozott egy gyárban 1985-ben, amikor a kollégái között egyikük méhekkel foglalkozott otthon, amiről tudomást szerzett és elment hozzá. Korábban is érdekelte a méhészet, de ez a véletlen egybeesés indította el őt ezen a területen. Én már a méhészkedéssel nőttem fel, olyan munkákba segítettem be gyerekkoromban, ahova komoly szaktudás nem kellett. A párom beleszeretett a szakmába és elvégzett egy méhészeti OKJ-t. A megismerkedésünk előtti 2 évtizedben is működött már a méhészet, de az Ezercsepp Méhészet ezt követően alakult meg.

Hogyan kell elképzelni egy teljes évet?

A méhészkedés február, március elején kezdődik, amikor a külső nappali átlaghőmérséklet eléri a 15 Celsius fokot. A kinti hőmérséklet emelkedésekor a méhek is kezdenek mozgolódni és tisztuló repülést végeznek, kirepülnek a kaptárból. Tavasszal elkezdődik a barka és fűzfa virágzása az erdőben, nyílik a tőzike és hóvirág, ilyenkor a méhek elkezdik gyűjteni a virágport. Onnantól kezdve, hogy hosszabb-rövidebb időre elhagyják a kaptárt, lehet velük dolgozni. Tavasszal átnézzük a családokat, mert előfordul, hogy a telet nem tudják átvészelni betegség vagy legyengülés miatt. Az egészséges családokat felkészítjük az első komolyabb virágzásra, ahova már vándorolni szoktunk. Vándorméhészetként nem egy telephelyen vagyunk egész évben, hanem ahhoz a legelőhöz utazunk, ahonnan szeretnénk, hogy a méhek gyűjtsenek nektárt. Szerencsés helyzetben vagyunk, mert a közelben van akácos, de facéliát Mosonmagyaróvár környékéről gyűjtünk be. A következő nagy állomásunk napraforgó begyűjtése céljából Dunaújváros, utána szolidágó betakarítását a Balaton lápos környékén végezzük augusztusban. Innen már a téli telephelyünk az utolsó állomásunk, de ebben édesapám dönt hol legyen. A napi munkaidőnk nem 8-16-ig tart, a méhcsaládokat késő délután összecsomagoljuk, felrakjuk a teherautóra és éjszaka költöztetjük. Körültekintően kell szállítani a méheket, hogy feleslegesen ne stresszeljük őket. Előfordul, hogy több száz km-t is utaznak 1-1 helyszínre, ott pedig kiengedjük őket és megkezdik a gyűjtögetést.

Szerinted a méhész ágazatnak mi okozza a nehézséget?

Több méhésszel is beszélgettünk és szerintük 10 évvel ezelőtt könnyebb volt a szakmában dolgozni. Napjainkban sokféle permetező és növényvédőszert alkalmaznak a mezőgazdaságban, ami komoly problémákat tud okozni, mert olyan mennyiségű vegyszert kapnak a méhek, amitől legyengül az immunrendszerük és nem úgy viselik a telelést, mint 10 évvel ezelőtt. Ez a gyengeség genetikailag is tovább adódik, az örökítő anyag is károsodik a környezeti hatások miatt. Az időjárásváltozás is komoly gondot okoz. Van olyan vetőmag, amely meleg hatására, a virágnak azon a részén, ahol a nektár termelődik, egyszerűen beszárad, emiatt a méhek sem tudják begyűjteni. Többféle betegség van még, ami nehezíti a méhészetet, de csak párat emeltem ki belőle.

Hogyan lehet a méz szezonalitását átvészelni?

Korábbi években nyáron nálunk is kevesebben keresték a mézet, emiatt találtuk ki, hogy ízesített mézeket vezetünk be a forgalomba. Tulajdonképpen mézkészítményt árusítunk valamilyen hozzáadott ízesítéssel.

Hogyan lehet versenybe szállni a multikkal?

Nem lehet, mert a vásárlók döntésétől, szokásaitól függ. Nagyon sok embernek számít a bizalmi kapcsolat, mert azt gondolhatják a termelőtől jobb minőséget kapnak, beszélhetnek vele, információhoz juthatnak a termék gyártásának hátteréről is.

A COVID hogyan érintette az ágazatot?

Annyiban befolyásolta, hogy megemelkedett a méz iránti kereslet a gyógyászati hatása miatt, a náthás megbetegedések kezelésében. Az emberek elkezdtek jobban odafigyelni az egészségükre. Alapvetően a méz árát és a piacot nem befolyásolta a Covid. Talán a kényszerített bezárkózás hozadéka, de mindenki csökkentette az ökológiai lábnyomát és szívesebben vásárolnak hazai termelőtől. Egy generációváltás folytatódik most és megfigyelhető, hogy sokkal jobban a természetközeliség kerül fókuszba a vásárlóknál.

Mit gondolsz ágazati támogatások nélkül is érdemes lenne méhészettel foglalkozni?

A méhészek azt mondják nem érdemes belekezdeni, de szerintem inkább mindenki a konkurenciától tart. Az interneten méhész fórumokon olvasom, hogy mikor valaki megkérdezi, hogy milyen lépésekkel kezdhetne hozzá, akkor 100 hozzászólásból kb. 80-an írják, hogy el se kezdje. Azt gondolom, ha valaki ügyesen csinálja és nemcsak a saját jólétét, hanem a méhekét is szem előtt tartja, akkor a támogatások jól kiaknázhatóak. Kezdő méhészeknek nagyon jó pályázatok vannak, amivel hozzá tudnak látni dolgozni.

Milyen módon lehet értékesíni és tervezitek-e webáruház nyitását?

Gondoltunk rá, hogy webáruházban értékesítsünk, de őstermelőként nem tudjuk megvalósítani. Próbáltuk több felől körbejárni a témát, de eltérő információkat kaptunk. Alapvetően az őstermelő a közvetlen környezetét szolgálja ki. Kisboltokba, vásárokba, rendezvényekre el tudunk jutni, szeretünk személyesen találkozni a vásárlókkal és beszélgetni, mert visszajelzéseket és ötleteket adnak. Ezzel az eggyel lehet versenyezni a multikkal, mert a vásárlók találkozhatnak a termelőkkel.

Ti milyen irányba terveztek indulni?

Szeretnénk egy mézfeldolgozó kisüzemet nyitni, de egyelőre, amíg lesz kapacitásunk eljárni piacra, addig nem adjuk fel.

Címlapkép: Getty Images