Párválasztás, mulatozás és evés-ivás pukkadásig: te mennyire ismered a farsangi népszokásokat?

HelloVidék   
  Megosztom
Párválasztás, mulatozás és evés-ivás pukkadásig: te mennyire ismered a farsangi népszokásokat?

Termékenységvarázslás, alakoskodás, ügyességi próbák, párválasztás, mulatozás és evés-ivás pukkadásig: mutatjuk, milyen régi népszokások kapcsolódtak a farsanghoz, amit az egyház sokáig egyöntetűen elítélt és az ördög ünnepének tartott.

A farsang a hagyomány szerint vízkereszt napjától (január 6.) hamvazószerdáig tartó időszak. Először 1283-ból származó bajor-osztrák írásos emlékekben említik. Magyarországon a farsang kialakulása a középkarra tehető, elsősorban német hatás eredményeként. Elterjedése valószínűleg három fő területen történt: a királyi udvarban, a városi polgárság és a falusi lakosság körében.

Legjellemzőbb eseménye az álarcos, jelmezes "alakoskodás", amely majdnem minden farsangi szokásban előfordul, írja a Magyar Néprajzi Lexikon. Történeti adatok tanúsága szerint már a 15. század óta ismeretes és kedvelt, leggyakrabban adománygyűjtő szokással kapcsolódik. Bármennyire népszerű is volt azonban a farsangi mulatozás, az egyház sokáig egyöntetűen elítélte és az ördög ünnepének tartotta.

A farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karnevált (riói karnevál, velencei karnevál), Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárást. A maszkos "alakoskodók" dramatikus játékai és a felvonulások mellett hangsúlyos volt az ünnepinél is gazdagabb evés-ivás, tánc, mulatozás az ivóban, fonóházban vagy más közösségi helyen.

A mulatság gyakran elkülönült nemenként és korcsoportonként - előbbire jó példa az "asszonyfarsang". Már a 15. században írtak a dunántúli falvak asszonyainak erről a szokásáról. Közös összejövetelükön a férfiak nem vehettek részt. A szokás az asszonyok számára az év folyamán az egyetlen alkalmat jelentette, amelyet – egyébként szigorúan kötött életrendjüket néhány órára, esetleg egy napra, éjszakára megszakítva – mulatozással, tánccal, vigalommal töltöttek el. Az összejövetel színhelye rendszerint valakinek a háza, pincéje, a fonóház, esetleg a kocsma volt.

A farsanghoz általánosan elterjedt köszöntő szokások, adománygyűjtő felvonulások is közös mulatsággal zárultak.

Ezek részint a köszöntők jókívánságaiban, a dramatikus játékok egyes mozzanataiban nyilvánultak meg, részint bizonyos, elsősorban a kender növekedésével kapcsolatos előírásokban. Például a farsangi mulatságban nagyokat kell ugrani, hogy nagyra nőjön a kender, a húslevesbe ugyanebből a célból hosszú laskát kell főzni. Sokfelé elterjedt hit szerint húshagyókedden kell a vetnivaló kukoricát lemorzsolni, vagy bizonyos gyümölcsfákat, illetve a szőlő négy sarkán egy-egy tőkét megmetszeni. A farsang a párválasztás időszaka volt, és egyben fontos esküvői szezon, mivel a húsvéti böjt időszakában már tilos volt esküvőt tartani.

A farsangköszöntést többnyire gyermekek, egyes helyeken lányok végezték adománygyűjtő, jókívánságmondó felvonulás keretében. Néhol csak legények és nős férfiak jártak farsang keddjén, néhol hétfőn vagy vasárnap házról házra farsangot köszönteni, többnyire hosszú nyárssal a kezükben, bekormozott arccal. Esetleg valamilyen hangszer kísérte az éneküket. Néhol bizonyos varázscselekmények kapcsolódtak a köszöntéshez: például

Az ének végén a gazdasszony vagy a gazda esetleg így szól: „Gyertek ide fiaim azzal a nyárssal. Rátűzöm a szalonnát, hogy szép megölőjeim legyenek!” Heves megyében lányok köszöntöttek a hagyomány szerint. Ha nem kaptak tojást a háziaktól, így fenyegetőztek: „Ne keljen meg a cipójuk!” A köszöntők szövegének állandó versszaka ez volt:

Hipp, hopp farsang,
itt ölték az ártányt,
nem adják a máját,
csak a szalonnáját.

Emellett a dunántúli változatokban a regölés ismert kívánságversei: „Adjon az úristen ennek a gazdának...”, vagy más farsangi szokások kísérő szövegei. Néhol nyársalás néven ismert a szokás.

Magyarországon is élt az Európa-szerte ismert szokás a böjt és a farsang tréfás küzdelméről: ez volt a Cibere vajda és Konc király küzdelme. Cibere vajda neve a böjti ételt, a ciberét jelképezi, Konc király pedig a húsos, zsíros ételeket. Vízkeresztkor és húshagyókedden megküzdöttek egymással, első esetben Konc király, másodízben pedig Cibere vajda nyerte a párviadalt. Farsangi szokások keretében szalmabábokkal is eljátszották a tréfás küzdelmet.

Bizonyos húshagyókeddi szokások a farsang és az egész tél elmúltát jelképezik, ilyen volt a farsangtemetés, bőgőtemetés. E szokásoknak gonoszűző jellege is volt. Az eltemetés, a faluból történő kiűzés, kihajtás gondolata egyformán kapcsolódhatott élő emberhez, szalmából, rongyból stb. készített bábuhoz és egyéb, a telet, a hideget, a fagyot megszemélyesítő tárgyhoz. Szegeden a múlt század elején még szokásban volt a téltemetés, amely abból állt, hogy

Címlapkép: Getty Images

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidék

farsang

népszokás

hagyomány

néphagyomány