Ezek az igazi szuperélelmiszerek, mégis alig eszünk belőlük: pedig extrán fontos lenne

HelloVidék   
  Megosztom
Ezek az igazi szuperélelmiszerek, mégis alig eszünk belőlük: pedig extrán fontos lenne

Azzal mindannyian tisztában vagyunk, hogy jót tesz az egészségünknek és immunrendszerünknek, ha növeljük étrendünkben a növényi élelmiszerek arányát, legtöbben azonban még mindig nem vesszük komolyan a zöldség-és gyümölcsfogyasztás fontosságát. A hüvelyeseket illetően még sajnálatosabb a helyzet.

Világszinten és itthon is nagyon kevés hüvelyest fogyasztunk, pedig ezek a zöldségek igazi szuperfoodnak számítanak. Annak ellenére, hogy magas a rost- és fehérjetartalmuk, vitaminokban és értékes ásványi anyagokban is bővelkednek, a Bonduelle kutatása szerint azonban a magyarok mindössze 43%-a sorolja a preferált zöldségek közül az első három helyre a hüvelyeseket.

Azzal mindannyian tisztában vagyunk, hogy jót tesz az egészségünknek és immunrendszerünknek, ha növeljük étrendünkben a növényi élelmiszerek arányát, legtöbben azonban még mindig nem vesszük komolyan a zöldség-és gyümölcsfogyasztás fontosságát. A hüvelyeseket illetően még sajnálatosabb a helyzet. Többek között erre hívja fel a figyelmet a hüvelyesek világnapja, amit 2018 év végén deklarált hivatalos világnappá az ENSZ közgyűlése. A FAO (az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete) 2019-es adatai alapján világszerte átlagosan naponta 21 gramm hüvelyest fogyasztunk fejenként, ami a napi fehérjebevitelünk mindössze 6, a napi energiabevitelünknek pedig mindössze 3%-át teszi ki. Ez az arány az elmúlt 3 évtized óta stagnál, a gabonafélék, tejtermékek és húsok uralta étrend tehát régóta jellemzi szokásainkat.

A hüvelyesek értékes növényi fehérjéket és aminosavakat tartalmaznak, és az egészséges étrend részeként segítenek az elhízás, illetve egyes krónikus betegségek, mint a diabétesz, szív- és érrendszeri betegségek és a rák visszaszorításában

- mondta Viktoria Kalinin, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetének Európáért és Közép-Ázsiáért felelős kommunikációs szakértője. "Annak ellenére, hogy ilyen magas a tápértékük, a világ legtöbb részén a fogyasztásuk stagnált az elmúlt 30 évben, főleg kontinensünkön, ahol a napi egy főre jutó érték nem haladta meg a 7,5 grammot."

A zöldség-, illetve a hüvelyesek fogyasztásának tekintetében hazánknak is van hová fejlődnie. Az említett reprezentatív kutatás eredményei alapján itthon a napi fogyasztási arányokat tekintve a legtöbben (45%) tejterméket és fehérlisztből készült pékárukat (41%) fogyasztanak, a friss zöldségek fogyasztási aránya pedig mindössze 37%. A válaszadók szerint teljes napi táplálkozásukból 26%-ot tesznek ki a zöldségek, ez az arány azonban a valóságban még kevesebb lehet, hiszen a kutatásban résztvevők feltételezhetően túlbecsülték saját zöldségfogyasztási szokásaikat.

Az eredményekből jól kitűnik, hogy zöldségfogyasztásunk alapját leggyakrabban a fő fogások mellé köretként elfogyasztott krumpli és a szendvicshez bevitt paradicsom és paprika képezi.

„A hüvelyesek világnapja egy kiemelt társadalmi és egyben környezetvédelmi problémára hívja fel a figyelmet, hiszen ezen növények fogyasztásával nem csupán szervezetünknek és egészségünknek, de a Földnek is segítünk. A hüvelyesek és zöldségek termesztése sokkal kevesebb terhet ró a környezetre, mint az állattenyésztés és húsfeldolgozás. A bab-, borsó- és lencsefélék ráadásul széles spektrumot kínálnak tápanyagok, színek, textúrák és ízek tekintetében is” – mondta Szirbek András, a Bonduelle Central Europe marketing vezetője.

Szűcs Zsuzsanna, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a hazai táplálkozási ajánlás, az OKOSTÁNYÉR® iránymutatása szerint az elfogyasztott élelmiszermennyiség felének zöldségekből (ideértve a hüvelyeseket is) és gyümölcsökből kellene származnia, ami naponta legalább 40 dkg-nak felel meg a burgonya beszámítása nélkül.

Ehhez képest a tényleges fogyasztásunk átlagosan csak 34 dekagrammra tehető, ráadásul a krumplival együtt. Ez a tény azért is szomorú, mert a megfelelő zöldség- és gyümölcsfogyasztás hozzásegíthetne bennünket az egészségi állapotunk javításához, valamint az olyan – hazánkban is gyakori krónikus – betegségek, mint a keringési panaszok és egyes daganatok megelőzéséhez

– fejtette ki a szakember.

A hüvelyesek ilyen alacsony arányú fogyasztása gazdasági, történelmi és társadalmi-kulturális okokra vezethető vissza, a kutatás eredményeiből viszont az is látszik, hogy a jelenségben szerepet játszhat a fagyasztott és konzerv zöldségek mellőzése is.

Konzervként mindössze 42%, fagyasztva pedig csupán 47% fogyaszt legalább hetente zöldséget, így a válaszadók több mint fele a téli időszakban rengeteg féle hüvelyest nélkülöz az étrendjéből.

A legnépszerűbb hüvelyes itthon a zöldborsó, ennél a zöldségnél lényegesen kevesebbet fogyasztunk a különböző babokból, lencsékből és csicseriborsóból. Ezek a növények pedig igazi szuperfoodnak számítanak: magas a rosttartalmuk, amely többek között segít a vércukorszint egyenletes szinten tartásában és hozzájárul az egészséges emésztéshez és a normál koleszerinszint fenntartásához is. Fehérjében gazdagok, valamint kiváló B1 és B6-vitamin-, pantoténsav-, valamint folsavforrások, és olyan ásványi anyagokban is gazdagok, mint a kálium, cink, réz, foszfor, vas és a mangán. Felhasználásuk ráadásul igen változatos lehet, hiszen készíthetünk belőlük leveseket, főzelékeket, de gondolhatunk rájuk köret vagy saláta, illetve a manapság igen népszerű krémek és mártogatósok formájában is.

Címlapkép: Getty Images

MOST ÉRHETI MEG IGAZÁN LAKÁST, HÁZAT VENNI!

Ha tervezed, hogy ingatlant vásárolsz, akkor most jött el a Te időd! Egyrészt azért, mert a lakáspiaci mutatók szerint egyértelműen megtört az elmúlt évek brutális áremelkedése. Jelenleg leginkább stagnálnak az árak, de van, ahol már árcsökkenést is tapasztalhatunk. Mindeközben a finanszírozási költségek még rekord alacsony szinten vannak. Nem hiszed? Nos, a Pénzcentrum megújult lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidőre, már 2,74 százalékos THM-el, és havi 81 188 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 3,03% a THM; a Budapest Banknál 3,10%; az MKB Banknál 3,12%; míg az OTP Banknál 3,23%-os THM-mel kalkulálhatunk. Érdemes még megnézni a K&H Bank, az ERSTE Bank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidék

hüvelyesek

táplálkozás

étrend