Érik a zacskóforradalom itthon: egyre több bolt cseréli le a vásárlók filléres kedvenceit

A fotós és andragógus Kozma Juditot, mint oly sok más, a környezetvédelem mellett elkötelezett embert, a műanyagszemét csökkentése és a fenntarthatóság ösztönözte, hogy a használatlan tárgyaknak új értelmet adjon. Az igazi inspirációt viszont a széphalmi házuk padlásán talált, nagymamája régi függönye adta, onnan pedig már nem volt megállás. Így születtek meg a kihívás nevét is adó zöldséges és pékárus szütyők, melyeket először a család, majd a barátok, később pedig már az ismerősök is előszeretettel használtak. És hogy-hogy nem, a jó példa ragadós elv mentén az egyszemélyes akció

megyehatárokon útnyúló mozgalommá nőtte ki magát, amely mára, a 2019-es őszi indulás óta, több mint 3700 tagot számlál.

A környezettudatosságra buzdító kihívás lényege, hogy aki tud varrni, az a használaton kívüli függönyökből és egyéb lakástextíliákból készítsen jópofa, a nejlonzacskókat kiváltani képes kis zsákokat, melyeket a SzütyőPontokra kihelyezve már a vásárlók kezében a döntést, hogy reflexből a zörgős zacskó vagy az egyedi szütyő után nyúlnak. Ilyen elosztópont híján azonban a személyes osztás is sokat segít a „terítésben”, mivel egy baráttól, családtagtól kapott darabot sokkal szívesebben használunk. A műanyagtörvény megszavazása óta több nagy üzletlánc vette fel kínálatába az alternatív textilzsákokat, ahol így szintén adott egy plusz opció, persze többletköltség fejében. A Szütyő Challenge vonzereje ezzel szemben pont az, hogy plusz anyagi ráfordítás nélkül választhatóak a mások által készített zsákok, amik garantáltan bírni fogják a gyűrődést a sokadik bevásárláskor is.

Már több mint 7000 szütyőt készítettek

A mozgalomhoz ráadásul nemcsak a varrni tudók csatlakozhatnak, hanem lényegében bárki, aki azonosulni tud annak fő üzenetével. Valaki egy-egy új SzütyőPont létrehozásában, más a mozgalom reklámozásában és az elkészült szütyők szétosztásában tud segédkezni, vagy netán az azokhoz szükséges alapanyag felajánlásával képes hozzájárulni a sikerhez. Kozma Judit kalkulációja szerint a csoport indulása óta már több mint 7000 szütyőt készítettek, amely, számításba véve, hogy néha el-elmaradoznak a dokumentációk, messze meg is haladhatja ezt a körülbelüli számot. És hol van még a vége…

A kezdeményezéshez elosztóként, vagyis SzütyőPontként leginkább kisvállalkozások, családi üzletek és zöldségesek csatlakoznak, de akad néhány olyan bolt is a tagok közt, akik egy nagyobb üzletlánc részei. Jelenleg 60 „regisztrált” elosztópont működik Magyarország-szerte, többek között Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Békés és Bács-Kiskun megyében, ezért a népes, százezres várostól a kistelepülésig találni Szütyő Challenge csoporttagot. További térnyerésüknek pedig ma már semmi sem állja útját. Üzlettípustól függetlenül országszerte egyre nagyobb szeretettel fogadják az „idegen” hordozókba pakolt árut, és már senkire sem néznek furcsán, ha a zörgős nejlon helyett szütyőbe pakolja a zöldséget vagy a pékárut.

De mi a helyzet a nagyobb áruházláncokkal?

A mozgalom alapítója még anno e-mailben kereste meg a Magyarországon működő nagy áruházláncokat, akik közül mindössze hárman reagáltak az általuk készített szütyők térítésmentes felajánlására, viszont azok is mind elutasítók voltak. Kozma Judit ennek kapcsán megjegyezte, azóta két üzlet felvette a kínálati palettájára a textilzacskókat, és habár a nem újrahasznosított alapanyag miatt nem épp a legfenntarthatóbb alternatívát kínálják, ő már annak is örül, hogy hallgattak a vásárlói igényekre. Az utóbbi időszak azonban ettől függetlenül sem kedvezett a mozgalom népszerűsítésének.

A Covid19 az életünk minden területén rengeteg változást hozott, és a Szütyő Challenge működésébe is belezavart. Tavaly tavasszal úgy döntöttünk, hogy a biztonság kedvéért módosítunk a koncepción, és a SzütyőPontokon nem tesszük ki a szütyőket, hanem az eladópult környékén zárt dobozból fogják osztani. Mostanra nagyjából mindenhol visszatértünk az eredeti, kiakasztós módszerhez, viszont új SzütyőPont nincs egy ideje. Igyekszem felrázni egy kicsit a csoportot, és bízom benne, hogy visszatérünk ahhoz az időszakhoz, amikor mindenki rettenően aktív volt

– beszélt a mozgalomra is hatással lévő vírushelyzetről az ötletgazda.

Hogy megértsük, miért is olyan jó környezettudatosnak lenni, egy zöld közösséghez tartozni és tudatosan tenni a fenntarthatóság érdekében, a HelloVidék megkérdezett néhány tagot, hogyan szereztek tudomást a Szütyő Challenge-ről, és miért érezték fontosnak, hogy csatlakozzanak hozzá. A bajai Baráti Corinna még másfél évvel ezelőtt talált rá a legnépesebb közösségi oldalnak hála, majd varrni tudó nagymamája szakmai tudásával felvértezve látott neki a szütyők készítésének, amibe idővel, némi tanulást követően, ő maga is becsatlakozott.

A nagymamámnak hobbija a varrás. Mindig készít valamit, ezért sok anyag megmarad, amit kár lett volna kidobni, így hát szívesen megvarrtuk a szütyőket. Sok ismerősömnek/kollégámnak adtam/adok az elkészült darabokból, illetve magam is csak ezekkel járok vásárolni. Van, aki a mai napig az én szütyőimet használja, amit jó visszahallani, mert ezek szinte örök darabok, és még a környezetet is kímélik

– beszélt lelkesen a Bács-Kiskun megyei szütyővarró.

Több környezettudatos, zero waste életmóddal foglalkozó csoportnak is tagja

Az ország egy más pontján, a Miskolcon élő Bukovenszki-Nagy Eszter több környezettudatos, zero waste életmóddal foglalkozó csoportnak tagja, ahol egy már lelkes szütyős felhívására találkozott a kezdeményezéssel.

Fontos, hogy terjesszem ezeket a kreatív összefogásokat és azt a nézetet, hogy lehet máshogyan is élni, mint az egyre elharapódzó fogyasztói társadalom nagyobbik része. Hiszek a közösség erejében, abban, hogy együtt minden könnyebb és jobb. Noha én nem tudok varrni, de azzal tudtam segíteni, hogy hírét vittem a kezdeményezésnek, szóltam a varrni tudó és környezettudatos, nyitott ismerőseimnek róla. Kaptam már visszajelzést a környezetemből, hogy az én példám nyomán csökkentették a hulladékukat, vagy változtatták meg a szokásaikat, elsősorban a nejlonzacskók elhagyása terén, aminek nagyon örülök

– árulta el a csatlakozás mögött rejlő motivációit a mozgalom BAZ megyei tagja.

Sokat segít a közösség ereje

A kecskeméti Kálmán-Juhász Orsolya első kézből, az ötletgazda Kozma Judittól értesült a még formálódó csoport ötletéről, akik akkor már évek óta a maguknak varrt textilszatyrokkal jártak vásárolni. Számára, éppen előbbi miatt, nem volt kérdés, hogy a mozgalommal biztos kereteket kapó szütyőkészítő csoport lelkes tagja lesz.

Egyrészt fontosnak tartom a példamutatást, hogy minél több ember lássa, van másik út, ha változtatni szeretne. Másrészt szeretném, ha a gyerekeim egy élhetőbb világban tudnának felnőni, boldogulni. Ehhez pedig vissza kell találnunk a gyökereinkhez, meg kell tanítanunk őket alapvető dolgokra, amiket sok mai fiatal elfelejtett, például főzni, varrni, kertészkedni, közösségben gondolkodni

– beszélt a projekt iránti elköteleződéséről a Bács-Kiskun megyei tag.

Kálmán Juhász Orsolya már többször szervezett helyben közösségi szütyővarrós napot, amit az idei nyáron is szeretnének újra feleleveníteni a kecskemétiekkel. Az ötletgazda Kozma Judit a környezettudatos életmód és a szütyők iránt szkeptikusoknak azt üzente, hogy egy esélyt mindenképp megér adni a változásra, változtatásra, ez esetben a szütyők kipróbálására, amikhez teljesen ingyen juthatnak hozzá például az ilyen alkalmak során, és még szemetet sem termelnek vele.

A szemléletformálás nem megy egyik napról a másikra, de azt látom, hogy egyre többen kapták fel a fejüket, és érzik, hogy változtatniuk kell a jövőnk érdekében. A legjobb példa erre a saját férjem, aki bár ritkán megy vásárolni, de mára evidens, hogy viszi magával a szütyőket. Fontos, hogy kitartónak kell lennünk, mert a kényelmes életünkhöz könnyen és gyorsan hozzászoktunk, amibe viszont már némi munkát, előre tervezést kell beleraknunk, lemondanunk dolgokról, sokkal nehezebb változtatni. De hiszek a közösség erejében

– zárta pozitívan gondolatait a Szütyő Challenge kecskeméti tagja.

Címlapkép: Getty Images