llyen mérgező műanyagokban tárolják sokan az ételt: nem is sejtik, mennyire veszélyes

Pais-Horváth Szilvia   
  Megosztom
llyen mérgező műanyagokban tárolják sokan az ételt: nem is sejtik, mennyire veszélyes

Annak ellenére, hogy a műanyag az egyik legelterjedtebb anyag a bolygón, az emberi egészségre gyakorolt hatásáról annál keveset tudunk. Csomagolásmentes július ide vagy oda, így is brutálisan sok műanyag halmozódik fel az otthonokban, amiknek számát mi is csökkenthetjük.

Ha jártatok mostanában szabadtéri rendezvényen, akkor talán már észre is vettétek, hogy valami tényleg változott ebben a műanyagmentesnek kikiáltott júliusban! Ugyanis július 1-től bizonyos egyszer használatos műanyagtermékeket már tilos forgalomba hozni. Ezek közé tartozik például a fültisztító pálcika, gyerekeim nagy bánatára a szívószál, az eldobható tányér és a hozzá való evőeszközök.

De betiltották a polisztirolból készült ételtároló edényeket és italtárolókat is, valamint az úgynevezett "könnyű műanyag hordtasakokat”. Ezek olyan műanyag zacskók, melyek falvastagsága 15-50 mikron, vagyis a vastagabb, többször használható műanyag zacskókra nem vonatkozik a rendelet. A felsorolásból kimaradt az egyszer használatos poharak, amelyek forgalomba hozatala 2023. január 1-jétől lesz csak tilos.

De mi a baj a műanyagokkal?

A műanyaghulladék környezetre gyakorolt hatása olyan mértéket öltött, ami az egész ökoszisztémát veszélybe sodorja. Pár szemléletes adat arról, mekkora a baj:

  • Az évente megtermelt 380 millió tonna műanyaghulladék mintegy fele egyszer használatos műanyag, amelyet hiába dobunk ki villámgyorsan, mégis évszázadokig szennyezi a Földet.
  • Csak Magyarországon - a statisztikai adatok szerint – a műanyag csomagolásból 30,5 kg hulladék jut egy főre évente, és ennek csupán 27,5%-át dolgozzák fel újra.
  • Jelenleg több mint 150 millió tonna műanyag szennyezi a világ óceánjait, melynek 70 százalékát az eldobható műanyag termékek teszik ki. Van köztük, ami 200, van olyan fajta, aminek 450 év kell a lebomlásához.
  • Egy hazai példa még: a dunai szennyezés is egyre súlyosabb és nagyobb mértékű, csak a Dunával naponta 4,2 tonna műanyag hulladék kerül a Fekete-tengerbe.

A Plymouthi Egyetem kutatói arra jutottak, hogy a műanyag hulladék akaratlan elfogyasztása mintegy 700 tengeri fajt érint, a londoni Environmental Investigation Agency elemzései szerint pedig legkevesebb egymillió tengeri madár fog emiatt elpusztulni. A tengeri teknősök szintén nagy veszélyben vannak: a Sea Turtle Conservancy 100 millióra teszi azon példányok számát, amelyek a műanyag szemét miatt pusztulnak el a közeljövőben.

A műanyaghulladék ráadásul nem csak a tengereket fertőzi meg, hanem belekerül az ivóvízbe, azzal pedig az emberi testbe, sőt a véráramba is. Ezek a vegyületek egyébként többek között a műanyag tartósságáért, rugalmasságáért és színéért felelnek. Ugyanakkor a műanyaghoz adott vegyületek közül némelyik már kis dózisban kockázatot jelent az emberi egészségre, roncsolják a hormonrendszert és vannak közöttük rákkockázatú anyagok is.

Ami még a „műanyag-hiszti” mögött van

Már a műanyag előállítása, sőt az ehhez használt alapanyag kitermelése is káros hatással van mind a környezetre, mind pedig az emberi egészségre, súlyos légszennyezéssel jár, mely az előállító üzemek környékén élő közösségek egészségére rendkívül káros hatással van – figyelmeztet a Greenpeace.

Mivel a legyártott műanyag legnagyobb része fosszilis tüzelőanyagból készül, ebből adódóan a műanyaghasználat hozzájárul a klímakrízishez is. Az anyag előállítása, használata és az ebből keletkező hulladék felszámolása jelentős mértékben felel az üvegházhatású gázok kibocsátásáért.

Ezek a legmérgezőbb műanyagok

Egy kutatás szerint a műanyag csomagolóanyagok gyártásához 906 különböző vegyi anyagot használunk, emellett további több mint 3377 vegyszert is társulhat ehhez a folyamathoz. A 906 vegyi anyag közül 63 számít veszélyesnek az emberi egészségre és 68 a környezetre az uniós besorolás szerint.

A műanyagból készült csomagolásokon, flakonokon, palackokon található számozás (1-7-ig) segít abban, hogy tudatosabban dönts vásárláskor. A 3-as, 6-os és 7-es számú műanyagfajták a legveszélyesebbek, ezeket érdemes kerülnöd.

  • A 3-as számú polivinilklorid (PVC) csövek, palackok, műbőrök, csomagolóanyagok, padlóburkolók alapanyaga lehet. A PVC-ből ftalátok és adipátok válhatnak ki akkor, amikor élelmiszerekkel (különösen forró, zsíros ételekkel) kerülnek kapcsolatba. Nagyobb mennyiségben csökkentik a termékenységet és a nemzőképességet, illetve károsítják a májat. (Fontos megjegyezni, hogy a ftalátok nem csak a műanyagban lehetnek jelen, hanem például a testápoló szerekben, vagy a mosóporban is.)
  • A 6-os számú polisztirolból csomagolóanyag, telefonok burkolata, eldobható kávéspoharak, habosított hang- és hőszigetelő anyagok, ételhordó dobozok, joghurtos flakonok, zöldségek, gyümölcsök alá tett habszivacs, hungarocell készül. Rákkeltő kockázatukat több kutatás is alátámasztotta.
  • A 7-es számmal jelzik az egyéb műanyagokat, amelyekből például műszálas ruhaneműk készülnek, de ilyen anyaggal vonják be az edényeket, felhasználják elektromos szigetelés, elektromos szerelvények (konnektorok, kapcsolók), elektromos berendezések alkatrészeinek gyártására. A bútoripar bevonólapokat készít belőlük, de a kihalófélben lévő CD, DVD és Blu-ray lemezek is ebből készültek.

Érdemes azonban még hozzátenni, hogy minden anyag esetében az is kérdés, mekkora mennyiség az, amibe még nem betegszünk meg.

Mi a helyzet PET palackokkal?

A statisztikáknál maradva PET-palackokból és műanyagzacskókból is percenként 1 millió darabot használunk világszerte, amelyekből az utóbbi 25 perc után már a kukában végzi. Ráadásul a műanyagot újrahasznosítani sem lehet teljes mértékben, mert a folyamat minőségi és mennyiségi veszteséggel jár. A PET-palackok mindössze egyharmada kerül újrahasznosításra, a többi a szeméttelepeken, vagy a természetben végzi, ahol a „természetes” lebomlási idő akár 450 évig is eltarthat.

Használjuk vagy sem újra és újra őket?

Ezeket a PET palackokat egyszeri használatra tervezték. Az utóbbi években derült ki, hogy akár már néhány hetes tárolás után kioldódhatnak belőle olyan vegyületek, amelyeknek bizonyítottan rákkeltő, hormonháztartást befolyásoló hatásuk van. Ugyanez a helyzet akkor is, ha savval érintkezik, például citromos vízzel vagy citromos teával töltöd meg az egykori ásványvizes flakont. Mindez pedig csak fokozódhat hő hatására, ezért nyáron semmiképp se tárolj PET palackba töltött italt huzamosabb ideig az autódban! Azt javasoljuk, használj helyette strapabíró kulacsot, például üvegből.

A mosás is hibás

A műanyagok nagy része nem képes teljesen lebomlani, csupán apró részecskékre aprózódik, mikroműanyaggá alakul. Egy mosással megközelítőleg 700 000 mikroszkopikus műanyag szál válik ki a textilekből. Azt, hogy ez milyen mértékű szennyezést jelent, jól szemlélteti, hogy egy Berlin méretű város egyetlen nap alatt 500 000 műanyag zacskónak megfelelő mikroszálat juttat a szenyvízbe, csak a mosások által.

A Plymouth Egyetem 12 hónapig vizsgálta, hogy a mosások során a különböző anyagokról mennyi szál szakad le. Arra az eredményre jutottak, hogy a ruhaanyagok közül az akril a legszennyezőbb. Ötször annyi mikroszál válik le róla, mint a poliészter–pamut kevert szálas anyagról, és másfélszer annyira szennyező, mint a 100%-ban poliészter ruha. A világon lévő ruhák 60%-a poliészterből készül, és nem is nagyon csökken irántuk a kereslet.

A WWF kutatásából az is kiderült, hogy egy ember átlagosan heti 1 bankkártyának megfelelő tömegű mikroműanyagot fogyaszt el.

Milyen műanyaghelyettesítő csomagolásokat használjunk?

A szakemberek szerint az egyszer használatos műanyagok helyett többször használatos vagy lebomló műanyagokat érdemes használni. Ha viszont ezeket nem gyűjtjük és kezeljük külön a normál műanyagoktól, akkor a két típus összekeveredése ellehetetleníti az újrafeldolgozást.

  • Papír és újrahasznosított papír: ez lehetne az egyik megfelelő alternatíva az egyszer használatos műanyagokra, azonban az előállítása szintén nagy terhet ró a környezetre, higiéniai és egyéb szempontból pedig kevesebb élelmiszer csomagolására alkalmas.
  • Alga: tömeges elterjedését a sérülékenységéből eredő szállítási, tárolási nehézségek, valamint a termék mikrobiológiai szennyeződésének kockázata nehezíti, de például a tömeges futóversenyek alkalmával kiválthatja a frissítő pontokon műanyag pohárban felszolgált vizet és sportitalt, vagy akár a gyorséttermekben az egyadagos szószokat is lehet ebbe az ehető algás kapszulába csomagolni.
  • Üveg: gyakran felmerül, mint lehetséges műanyaghelyettesítő, azonban itt sem olyan egyértelmű a helyzet. Az üveg fizikai paraméterei miatt nem szállítható környezetbarát módon a relatív nagy helyigénye és a törékenysége miatt. Az újrahasznosítása pedig sokszor azért nem lehetséges, mert nem bírják ki másodszor is az élelmiszeriparban higiéniai szempontból elengedhetetlen hőkezelést és elpattannak. Emellett a kiürült üvegek tisztítása igen sok vizet és mosószert igényel, amely szintén további környezetvédelmi aggályokat vet fel.

Íme, pár műanyaghelyettesítő csomagolási tipp!

Ha felelősebben szeretnénk vásárolni, először is vásároljuk tudatosabban - a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége is. A szervezet az alábbi műanyaghelyettesítő csomagolási tippeket ajánlja, amiket – csomagolásmentes július ide vagy oda - nekünk is érdemes lenne megfogadni:

  • Ha élelmiszerbiztonsági szempontból lehetséges, érdemes törekedni a csomagolásmentes vásárlásra.
  • Némi előrelátással és tervezéssel napi, heti rutinná válhat a saját kulacs, üveg vagy fém ételhordó, a többször használatos, mosható vászon- vagy textilzsák, a zöldségek, gyümölcsök szállítására gyártott hálós vagy textilszütyő használata.
  • A csomagolt termékek esetében célszerű a nagykiszerelést választani, mert arányait tekintve az áruk kedvezőbb és fajlagosan a keletkező hulladék mennyisége is kisebb. Persze csak akkor, ha el is fogy a termék, és nem az élelmiszerpazarlást növeljük vele.
  • Gyűjtsük szelektíven a hulladékot, mert ezzel tehetünk a legtöbbet a megfelelő hulladékgazdálkodásért és az újrahasznosításért.
  • Törekedjünk a fenntartható életmódra! A fenntarthatóság azonban nem egyenlő a csomagolásmentességgel, sokkal több annál. Beletartozik többek között a fenntartható (klímavédő) étrend, az élelmiszerpazarlás csökkentése, a környezetvédelem, a hulladékcsökkentés, az újrahasznosítás és a már említett, környezettudatos csomagolóanyagokban elérhető termékek előnyben részesítése és ha lehet, a csomagolásmentes vásárlás is.

Címlapkép: Getty Images

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

környezet

környezetszennyezés

csomagolásmentes bolt

csomagolásmentes július