Rakonczay Gábor elárulta: így lehet sok pénzt szerezni az extrém expedíciókra

Pénzcentrum: Elég erős kezdés, innen egyértelműnek tűnik a karriered.

Rakonczay Gábor: Így tűnik, viszont jó kézügyességem is van, tűrhetően rajzolok, a képzőművészeti szakközépiskola után a művészi pálya is kinézett nekem. Sokáig „billegett” bennem a két hivatás, nem véletlen, hogy a Nyugat-Magyarországi Egyetemen a építész tervezőművész majd a formatervező szakra jártam.

Ami egyértelmű volt: mindig volt bennem egy elvágyódás a „világ végéig”.

Gyerekkoromtól vártam, hogy felnőtt legyek és elinduljon a kalandos életem. Ez először akkor manifesztálódott, amikor húszon évesen az akkori párommal, Vikivel – saját tervezésű és építésű hajóval- áteveztük az Atlanti óceánt. Ekkor azonnal éreztem: ez az én világom, nincs megállás, erre vártam gyerekkorom óta. Innen már minden „egyenes út” volt, sorra jöttek a kalandok, vitorláson, kenuban, hegymászásban, futásban.

Hogy kell elképzelni a mentális és fizikai felkészülést egy-egy ilyen extrém „kalandra”?

Minden projekt egy mérföldkő, az egyik útból építem fel a következőt. A látszólag különböző kihívások nagyon is egymásra épülnek. Lehet, hogy elsőre furcsán hangzik, de egy ultramaraton futás és egy óceán átevezés nagyon hasonló: mindkettőben „tűrni” kell a monotonitást, mindegyik ingerszegény, nagyon figyelni kell a kalóriabevitelt, stb. Amikor eldől, hogy belevágok a következő kihívásba, onnantól az egy konkrét dolog. Elkezdem a tervezést, felkészülést: melyik évszakban lehet megcsinálni, milyen felszerelés kell, költségvetést készítek. Felveszem a kapcsolatot olyan emberekkel, akik már – sikeresen, ez fontos! - megcsinálták. Utánaolvasok.

Mindenre fel lehet készülni?

Soha. Talán a legfontosabb, hogy fel kell készülni arra, amire nem lehet. Ez furcsán hangzik, de olyan expedícióm is volt, amit én csináltam először a világon, ezért senki nem tudhatja, milyen nem várt helyzetek jönnek. Tudatosítani kell, hogy brutálisan nehéz lesz, létrejönnek olyan állapotok, körülmények, amikor nincs más opció mint továbbmenni, megoldani. Ugyanakkor ennek az életnek pont az a varázsa, hogy 40% esély van a bajra, de te várhatóan túléled. Tudod, hogy ha jön a helyzet, akkor nem a világ esküdött össze ellened, hanem most van az, amire lelkileg felkészültél. Fontos: nem megpróbálni kell, hanem megcsinálni.

Hogy néz ki egy expedíció anyagi oldala?

Anyagilag egyre komolyabb utakba vágok bele. Vannak sok-sok éve működő, állandó partner cégek, akikkel számítunk egymásra, ismerem az elvárásaikat. Velük már kialakult a baráti kapcsolat. Tudom, kinek és mit tudok adni és kitől mit kérhetek. Vannak köztük multicégek és hazai kisvállalatok is. Minden úton vannak kisebb, eseti partnerek is. Megtanultam, hogy lehetőleg minél kevesebb üzleti partnerem legyen egy úton. A nagyobb expedíciók esetén ez maximum 3 kiemelt szponzort, és 1-5 kisebb partnert jelent. Az első útjaimon még úgy nézett ki a viharkabátom, mint egy hirdetőtábla, de rájöttem, hogy ez senkinek nem jó: nem tudom mindenki igényét kiszolgálni, így ők is és én is frusztráltak voltunk.

Az interjú folytatása a Pénzcentrumon olvasható.

Fotó: Rakonczay Gábor