Ingyen terem itthon a vadgyümölcsök királynője: zsebbenyúlós, ha a boltokban keresed

Pais-Horváth Szilvia   
  Megosztom
Ingyen terem itthon a vadgyümölcsök királynője: zsebbenyúlós, ha a boltokban keresed

Túrázás közben, kint az erdőt-mezőt járva, a bokorról eszegetve is imádjuk, de azért valljuk be őszintén, a csipkebogyó mégis csak megfőzve, lekvárként vagy teaként a legtutibb. (Már csak azért is, mert így a magjaival már nem kell bajlódni!) Valóságos szupernövény, nem véletlenül hívják a vadgyümölcsök királynőjének. Hihetetlen sokoldalúan használhatjuk fel!

Tízszer több C-vitamin van benne, mint a citromban, ezen kívül még A-,B-, E-, K-vitamint, karotint, ásványi anyagokat, mint például vasat, magnéziumot, nátriumot és foszfort, gyümölcscukrot, pektineket és cserzőanyagokat is tartalmaz. A legfontosabb gyűjtött gyógynövényeink közé tartozik. A vadrózsa fajok – melyek termése a csipkebogyó – gyűjtése évi 100 tonna drogot eredményez a hazai piacon, de termesztése is növekvő tendenciát mutat, jelenleg mintegy 300 hektáron történik, közölte róla a NAK.

Tudtátok, hogy Magyarországon őshonos?

A csipkebogyó számos néven ismert, úgymint kutyatövis bokor, bicskafa, vadrózsa, csitkenye, gyepürózsa, kutyarózsa, ebcsipke, valamint hecsedliként is szokás hivatkozni rá, azonban ez utóbbi szó inkább a termésből készült lekvárt jelöli. Szinte mindenhol megél, a legjobban azonban kötött, meszes talajon érzi jól magát, főképp, ha sok napsütés éri. Elég igénytelen, szúróssága miatt azonban kisgyermekes birtokokra csak óvatosan telepítsük. Piros bogyóit az első őszi fagyok környékén hozza.

Vadrózsafajaink egész Magyarország területén megtalálhatók, különösen sok van az Északi- és Dunántúli-középhegységben, a Tolnai–Baranyai-dombvidéken. Gyűjteni azonban nem mindegyiket lehet. Védett például a mészkerülő, párás, árnyékos-félárnyékos helyeket kedvelő Rosa pendulina, vagy a nagy gyümölcsű, Visegrádi-hegységben (Szentendre) előforduló Rosa villosa var. sancti-andreae. Az Északi-középhegységben és a Dunántúlon, jó bortermő vidékeken gyűjthetjük viszont a lapított gömb alakú csipkéket termő Rosa zalanat.

Egyre kevesebbet lehet gyűjteni belőle

Felhasználási területe egyre nő, egyre több kerül belőle nemcsak lekvárba vagy szörpbe, de a kozmetikumokba is, és egyre nagyobb mennyiségű, jó minőségű csipkebogyót igényel az élelmiszer- és szeszipar is. A gyűjtött mennyiség viszont évről évre csökken, egyrészt a gyűjtési területek szűkülése, másrészt a gyűjtési kedv csökkenése miatt. A feldolgozók a hiányzó termésmennyiséget külföldi forrásokból (kelet-európai országokból, Chiléből) próbálják pótolni.

A fokozódó piaci igénynek köszönhetően megnőtt a termesztési kedv is

A hazai ültetvényekben Magyarországon államilag elismert fajta hiányában egyrészt külföldi fajtákat, többek között a szlovák ‘Karpatia’-t termesztik, bár korán érő, gyorsan puhuló, közepes ízű gyümölcsei a feldolgozók körében kevéssé kedveltek.

Telepítettek egy ismeretlen bolgár fajtát is, illetve hazánkban szelektált Rosa canina típusokat (C2000, E001, E002, E003). Több hazai nemesítő is foglalkozott csipkerózsafajták előállításával, például Márk Gergely (’Regéc’ és ’Ugocsa’ rózsafajtái), a nyugat-magyarországi nemesítő műhelyben Porpáczy Aladár (pl. FR.873, 874; KR.915, 921, 922), vagy a Szent István Egyetem Kertészettudományi Karán Kovács Szilvia (Rosa elliptica, Rosa canina klónok)

írták róla .

Az viszont bátran kijelenthető, hogy a csipkebogyó az egyik legigénytelenebb gyümölcsfélénk. Jól megterem a gyenge termőképességű talajokon is. Szeles, árnyékos, fagyzugos területre is lehetséges a telepítése, miután jól tűri a hideget, akár a -20 Celsius fokot is átvészeli. Bár a nemesített fajták azért jóval igényesebbek, mint a vadon termő alapfajok. Ráadásul kártevői is akadhatnak szép számmal, megtámadhatja a lisztharmat például. A betegséget a leveleken található fehér foltok alapján lehet felismerni, amelyek később megnövekszenek és teljesen letakarják a lemezeket. Ez megzavarja a fotoszintézis folyamatát. A rozsda nevű csipkebogyó-betegség (Phragmidium disciflorum) a növény szárát, fiatal hajtásait és leveleit érinti. Meleg időjárás és a tavaszi magas páratartalom hozzájárul a terjedéséhez.

Kézi betakarítása azonban a viszonylag alacsony értékesítési ár (150-200 Ft/kg) és a magas szüreti költség miatt nem gazdaságos. A gyűjtés azonban a mai napig jelentős, ezért fontos a minél hatékonyabb kézi szüret. Átlagosan 25-70 kg csipkebogyót tud egy szedő naponta betakarítani, teljesítménye függ a gyümölcs méretétől, a termőgallyak gyümölcsberakódottságától, a virágzatban kötődött gyümölcsök számától. Chilében akár 100 kg/fő szedési teljesítményt is elérnek, ugyanis az áfonyához hasonló, ún. csipkebogyófésűt használnak, mellyel hatékonyabbá tehető a szüret.

- olvashatjuk még róla.

Zsebbenyúlós, ha a termékeket szeretnénk megvenni

Főként a hűvös, őszi és téli hónapokban kerül jobban előtérbe az immunrendszer védelme, így talán ilyenkor vásárolnak a legtöbben csipkebogyó készült termékeket is. Felmerülhet a kérdés, hogy mennyibe kerülnek az egyes készítmények a termelők online polcain? Az árak változók, de összességében el lehet mondani, hogy nem egy olcsó növényről van szó: csipkebogyó teához (100 g) már 700 forintért is hozzájuthatunk, a velőért (literjéért) 2500 forintot kell fizetnünk, 300 g lekvárért pedig 700-800 forintot is elkérnek. Ezért is érdemes, míg lehet, saját magunknak is gyűjteni.

Mikor szedjük le?

A téma szakértői mind azt vallják, hogy a teljesen érett, szilárd gyümölcsöket kell szüretelni és téves nézet, hogy a csipkebogyókat akkor kell szedni, amikor azokat megcsípte a dér. Az első fagyok idejére a gyümölcsök többnyire már túlérnek, puha húsállományúak lesznek és a fagy tovább csökkenti a csipkebogyók C-vitamin-tartalmát.

Vizsgálatokkal igazolták, hogy az első fagy hatására közel 20%-os a veszteség, a második fagy után pedig már csak 50%-a van meg az eredeti C-vitamin-tartalomnak.

- írják róla.

Miért és hogyan fogyasszunk csipkebogyót?

A csipkebogyó a népi gyógyászat rég ismert és elismert eleme, nem véletlenül, hiszen például a termés C-vitamin tartalma a citroménak legalább tízszerese. A húsos, fanyar ízű termés más kedvező hatásokkal is bír, elsőrangú immunerősítő, enyhe víz-, és hashajtó, roboráló, kiváló megelőzője a téli megfázásoknak, hurutos megbetegedéseknek. Szomjoltóként is elsőrangú, gyakran megtalálható különböző üdítők összetevői között.

A termést ezerféleképpen lehet felhasználni, a bogyókból készülhet tea, gyümölcsbor, szörp, mártás vagy szósz (vadhúsokhoz remek) vagy a már említett lekvár, valamint aszalvány is könnyen készíthető a bogyókból.

Csipkebogyótea készítéséhez a kocsánynál vágjuk le a termést, vágjuk félbe, majd távolítsuk el a magokat és a szőrös magbelet. A teának való bogyót szeptemberben, dércsípés előtt kell leszedni, mert az első dér után a csipkebogyó már puha és kenődik. A leszedett terméseket kettévágva, kimagozva szárítsuk meg. Teaként való elkészítésénél ügyelni kell arra, hogy ne forrázzuk le, ezzel ugyanis a C-vitamin tartalmat jó eséllyel lenullázzuk. Vagy hideg vízben áztassuk egy éjszakán át, vagy a víz felforrását követően kapcsoljuk ki a tűzhelyet, és csak pár perc múlva szórjuk a bogyókat az edénybe.

Őrleményt is készíthetünk belőle, így tárolható a legtovább. Ebben az esetben húsdarálón tekerjük át a bogyókat, majd rögtön szárítsuk ki az eredményt, például sütőben. A szárított őrleményből egy kávéskanálnyi fedezni fogja a napi C-vitamin szükségletet.

A csipkebogyóvelőhöz először is szedj 5 kg termést. Mosd meg és távolítsd el a végeit. Vágd ketté a bogyókat, majd kapard ki a magját és a szőreit. Öntsd fel annyi vízzel, amennyi jól ellepi, majd kis lángon főzd egy órán át. Utána egy kis lyukú szűrőn fakanál segítségével passzírozd, azaz nyomkodd át. Így megszabadulsz a héjától és az esetleg még benne maradt szőröktől. Ha kész, mérd le, és adj hozzá kilónként 50 deka cukrot. Tedd vissza a tűzre, majd facsard hozzá a citrom levét. Főzd még 20-25 percig. Utána merd felforrósított üvegekbe, mindegyik tetejére rakj késhegynyi tartósítót, és azonnal zárd le. Fordítsd fejre három-négy percre, majd rakd plédek közé, és várd meg, amíg a dunsztban kihűl.

Csipkebogyós szósz tuti receptje

Ez a gyümölcsszósz jól illik a pudinghoz és fagylalthoz, de hideg húsokhoz is.

Hozzávalók

  • 20 dkg kimagozott csipkebogyó
  • néhány gerezd citrom
  • víz
  • 4 dkg cukor
  • 2 teáskanálnyi étkezési keményítő
  • 3 evőkanál almalé

A csipkebogyókat a citrommal együtt főzzünk puhára kevés vízzel. Nyomjuk át egy szűrőn, majd keverjük bele a cukrot és a vaníliás cukrot. Keverjük a keményítőt az almalével, adjuk hozzá a szószhoz, egy egyszer forraljuk fel az egészet. ízlés szerint még ízesítsük.

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

gyógynövény

csipkebogyó

c-vitamin

lekvár