Szörnyű népbetegség tizedeli a magyarokat: a lelki megpróbáltatás sokszor nehezebb

Pénzcentrum   
  Megosztom
Szörnyű népbetegség tizedeli a magyarokat: a lelki megpróbáltatás sokszor nehezebb

Évente 45-50 ezer ember kap stroke-ot Magyarországon, amely az esetek jelentős részében halálhoz vezet: nagyjából 15 ezren nem élik túl a betegséget. Ezzel hazánkban ez a harmadik leggyakoribb halálok és az egyik leggyakoribb rokkantságot okozó betegség, amely a kor előrehaladtával egyre inkább fenyegeti a lakosságot. A túlélők életminőségét pedig nagymértékben rontják a maradványtünetek: 48 százalékuk szenved a stroke után féloldali bénulásban, 12–18 százalék beszédzavarban és betegek 22 százaléka válik járásképtelenné, 32 százalékuk küzd depresszióval.

A stroke után a betegnek akkor van legnagyobb esélye a gyógyulásra, ha a tünetek felfedezésekor azonnal kórházi ellátáshoz jut, és 2-3 órán belül megkezdődik a kezelése. Minél előbb megkezdik a kezelést, annál nagyobb az esély, hogy a bénulás és károsodás visszafordítható. Fontos látni, hogy a stroke nem csak az egyik vezető halálok hazánkban: a túlélők körében sok esetben olyan betegség, zavar alakul ki, amely miatt részben vagy teljesen mások segítségére szorulnak, kiesnek a munkából, sokan kommunikálni sem képesek. A kísérőtünetek nagyban korlátozzák az érintetteket, és sokszor speciális rehabilitációs utókezelést igényelnek, amely évekig is eltarthat - írta a Pénzcentrum.

Éves szinten több tízezer stroke-túlélő küzd azért, hogy újra teljes életet élhessen, amely sokkal nagyobb munka, mint amit a megelőzésért szükséges lenne tenni. A betegek számára sokszor nem is a fizikai korlátozottság jelenti a legnagyobb gondot egy stroke után: az esetek közel harmadában kommunikációs problémák alakulnak ki. Ezt nevezzük afáziás állapotnak: a beszéd akadozik, a beteg nehezen találja a megfelelő szavakat, sérül az artikuláció, és sokaknak az írást és olvasást is újra kell tanulniuk. A rehabilitációt nehezíti, hogy a stroke gyakran koncentrációs zavarokat is okoz, és a memória is sérülhet.

Nem könnyű a rehabilitáció

Az Afázia – Az Újrabeszélők Egyesülete lapunk kérdésére közölte, hogy a legújabb tanulmányok alapján akár a betegek 60 százalékát is érintheti a stroke után az afázia. Ez a nyelvi zavar nem csak stroke, hanem baleset, agydaganat, Alzheimer-betegség vagy egyéb ritkább betegségek következményeként is kialakulhat. Az Egyesület tapasztalatai szerint az, hogy a felépülés milyen gyorsan mehet végbe, nagyban egyénfüggő: hetekig, hónapokig, de akár évekig is eltarthat. Akut stroke-os beteg a Neurológiai Osztályon átlagosan egy hétig kap kezelést, és amennyiben ezután a Rehabilitációs Osztályra kerül, ott hetekig - indokolt esetben 2-3 hónapig tart a terápia. A legtöbb beteg ezután magánúton folytathatja a kezeléseket, ami történhet egyéni, és/vagy csoportos formában is olyan intézményeknél, mint például az Afázia Egyesület.

Az, hogy a rehabilitáció mennyire gyors és hatékony, attól is függ, mekkora agyterületet ért a sérülés, hol van a lokalizációja, milyen fontos, beszédértésben és beszédprodukcióban részt vevő területeket érint. Fontos, hogy a beteg milyen gyorsan jutott orvosi ellátáshoz, és az is, van-e megfelelő támogató közeg (hozzátartozók, szakemberek). Természetesen rendkívül fontos a beteg hozzáállása is, az akaraterő és rengeteg türelem is szükséges a felépüléshez.

Nagy Katalin Kitti az Afázia Egyesület vezető logopédusa lapunknak kifejtette, hogy nagyon fontos, ha valaki sztrókot kap, akkor 2-3 órán belül ellássák. Ugyanis ha ez nem történik meg ezen az időablakon belül, akkor végleges, visszafordíthatatlan károsodást okozhat. Még nagyfokú károsodás esetén is lehetséges, hogy más agyterületek átvesznek bizonyos funkciókat, de erre nincs garancia – mondta el a szakember.

Az Egyesület tapasztalatai szerint a teljes gyógyulás ritka, ha az afáziás tünetek 24 órán túl is fennállnak, akkor nagy valószínűséggel minimális maradványtünetekkel kell számolnia a betegnek. Ez érintheti az írást, olvasást, szótalálást, valamint a kognitív funkciókat. Természetesen a felépülés mértéke függ is attól, mekkora volt a sérülés, de még súlyos esetben is nagyon jó szintet lehet elérni, még tünetmentes esetre is akad példa.

A rehabilitáció része lehet a fizioterápia, a logopédia, a pszichológiai ellátás, a foglalkoztatás-terápia, a neuropszihológia, az ergoterápia, valamint a gyógyászati segédeszköz-ellátás és ezek használatának betanítása is. Magyarországon ez stroke esetén állami keretek között a Rehabilitációs Osztályokon zajlik, innen viszont általában hamar kikerülnek a betegek. Ezt követően marad a privát út.

A cikk folytatása a Pénzcentrumon olvasható!

Címlapkép: Getty Images

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

penzcentrum

népbetegség

stroke