Tragikus állapotban van a magyar dolgozók egészsége: a napi nyolc órát is nehezen húzzák le

A kontinensen belüli munkaerő-migráció mellett az Európán kívülről érkező vendégmunkások egyre növekvő arányára számíthatunk. Azonban önmagában még ez sem lesz elegendő: hosszú távon csak a magyar dolgozók egészségügyi helyzetének és az oktatás minőségének javítása mellett érhető el érdemi előrelépés. A magyar munkaerőpiac kihívásairól, a munkavállalók igényeiről és a külföldi vendégmunkások integrációjáról Baja Sándorral, a Randstad cseh, magyar és román ügyvezetőjével beszélgetett a portál.

A szakember külön kitért arra is, hogy a fizetés mellett még milyen szempontokat vesznek figyelembe a munkakeresés során a magyarok. Mint mondta, azt látják, hogy a fizetés mellett a munka-magánélet egyensúlya válik egyre fontosabbá.

Egy ismerősöm meghirdetett egy targoncavezetői állást, amire egy évvel ezelőtt még képtelen volt embert találni, most meg hirtelen kapott 80 jelentkezőt. Egyikük sem volt munkanélküli, de 3 műszakban dolgoztak, és szerették volna lecserélni a munkájukat egy olyanra, ami egyetlen műszakos munkavégzést és több szabadidőt tesz lehetővé. Szóval, amikor aktív munkakeresőkről beszélünk, akkor fontos kiemelni, hogy nincs itt új munkaerő, csak a már meglévő dolgozók szeretnének jobb feltételeket, például több időt tölteni a családjukkal. Emellett a lokáció is nagyon fontos számukra. Az ugyanis belátható, hogy amikor egy nagy gyártó cég 1,5-2 órát buszoztatja a dolgozókat, az hosszú távon nem fenntartható. 8 óra munka, meg 3-4 óra ingázás - ez egy idő után fizikailag és pszichikailag is tarthatatlan. Ezek a munkáltatók próbálták elősegíteni a letelepedést a gyár környékén, de ez nem nagyon sikerült, főleg az Alföldön, ahol olyan alacsonyak az ingatlanárak a kisvárosokban, hogy ha eladják, nem tudnak átköltözni nagyobb városokba, például Kecskemétre

- emelte ki Baja Sándor.

Nem vagyok egészségpolitikus, csak egy személyes történetet mondok el. Magyarországon egy nagyon kedvelt béren kívüli juttatás a magánegészségügyi szolgáltatás. Amikor a cseh kollégákkal tárgyaltunk arról, hogy milyen juttatásokat kéne adni a kollégáknak jövőre, felhoztam a nagy ötletet, hogy miért nem fizetünk magánegészségügyet, ők meg teljesen elcsodálkozva néztek rám… Náluk az állami egészségügy tökéletesen működik, ugyan miért kéne privátba menni? Elcsépelt mantra, hogy az oktatásra meg az egészségügyre kéne költeni, nem atlétikai stadionra. Az viszont biztos, hogy emiatt a foglalkoztatási rátában is nagy különbség van. Azok az országok, amelyek 80 százalék feletti foglalkoztatottságat tudnak produkálni, mind nagyon erős egészségüggyel rendelkeznek. Biztosan ott is működik szupermodern ellátás magánkézben, de egy átlagembernek abszolút nem jutna eszébe, hogy privát orvoshoz menjen, mert rendes ellátást kap az állami intézményekben is. Emiatt Csehországban sokkal magasabb a foglalkoztatási ráta, mint Magyarországon és náluk a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta is egész Európában

- tette hozzá.

Mit mondott még a szakember? A teljes cikk a Pénzcentrum oldalán olvasható, ide kattintva.

Címlapkép: Getty Images