Nosztalgiára fel, ilyenek voltak a régmúlt augusztus 20-ái vidéken: aratás, tűzijáték és új kenyér

Pais-Horváth Szilvia   
  Megosztom
Nosztalgiára fel, ilyenek voltak a régmúlt augusztus 20-ái vidéken: aratás, tűzijáték és új kenyér

Ez az egyik legrégibb magyar ünnepnapunk: Szent István király, a magyar államalapítás, az állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Egyben az új kenyér ünnepe is. A Fortepan jóvoltából nem egy meghökkentő retró fotó közül válogattunk, hogy megidézhessük: hogyan is ünnepelték déd- és ükszüleink az augusztus 20-át! Időutazásra fel!


 

Kezdjük a múltidézést egy kis történelemmel. Tudtátok például, hogy uralkodása idején I. István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot?! Élete végén ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, és 1038-ban ő maga is azon a napon halt meg. Az ünnep dátumát Szent László király tette át augusztus 20-ára, mert 1083-ban VII. Gergely pápa hozzájárulásával ezen a napon emeltették oltárra I. István relikviáit a székesfehérvári bazilikában, ami a szentté avatásával volt egyenértékű.

Székesfehérvár Szent István-mauzóleum, Szent István szarkofág és Aba Novák Vilmos falképei. Év 1941 (Fotó adományozó Klenner Aladár)
Székesfehérvár Szent István-mauzóleum, Szent István szarkofág és Aba Novák Vilmos falképei. Év 1941 (Fotó adományozó Klenner Aladár)

Augusztus huszadika középkorban elsősorban vallási ünnep volt, amelyet nagy körmenetekkel és misékkel ünnepeltek. Az 1848-as szabadságharc leverése után hosszú ideig nem tarthatták meg az augusztus 20-ai nemzeti ünnepet, hiszen Szent István a független magyar állam szimbóluma volt. Először 1860-ban lehetett ismét megünnepelni ezt a napot, ami valóságos nemzeti tüntetéssé vált. Az 1867-es kiegyezés után az ünnep visszanyerte régi fényét, 1891-ben Ferenc József az ipari munkások számára is munkaszüneti nappá nyilvánította augusztus 20-át, 1895-ben pedig a belügyminiszter elrendelte a középületek fellobogózását címeres zászlóval.

Magyarország,
Budapest I.,
budai Vár
Szentháromság tér, Szent Jobb körmenet résztvevői a Mátyás-templom előtt, Szent István napján. Háttérben a Pénzügyminisztérium épülete
Év
1904
Képszám
277705
Fotó adományozó
Deutsche Fotothek / Brück und Sohn
Szent Jobb körmenet résztvevői a Mátyás-templom előtt, Szent István napján. Háttérben a Pénzügyminisztérium épülete Év 1904 (Fotó adományozó Deutsche Fotothek / Brück und Sohn/Fortepan)

A két világháború között az ünneplés kiegészült a Szent István-i (Trianon előtti) Magyarország visszaállítására való folyamatos emlékeztetéssel. Augusztus 20. 1945-ig nemzeti ünnep volt, ezután ezt eltörölték, de egyházi ünnepként még 1947-ig nyilvánosan ünnepelhették.

István ereklyéjét a Szent Koronával együtt a második világháború végén a nyilasok Nyugatra szállították. A Szent Jobbot 1945. augusztus 18-án hozták vissza Ausztriából Budapestre, és 1947-ig még szereplője volt a Szent István-napi ünnepnek. (A Szent Korona csak 1978-ban került haza az Egyesült Államokból.)

Év
1930
Képszám
274590
Fotó adományozó
National Archives
Kulcsszavak

korona, szőnyeg
A Szent Korona Év 1930 (Fotó adományozó National Archives/Fortepan)

Így lett az Új kenyér ünnepe is

A hagyomány szerint az aratás után Szent István-napra sütötték az új búzából készült első kenyeret. Mivel új búzából sütni először augusztusban lehetett, ezért a hónapot az új kenyér havának is nevezik.

Magyarország,
Enying
Alsótekeres-puszta, ekkor az önálló Balatonbozsok község része, ma mindkettő a város része. Schrikker uradalom, betakaritás.
Év
1938
Képszám
173152
Fotó adományozó
Ormos Imre Alapítvány
Szerző
Ormos Imre
Magyarország, Enying Alsótekeres-puszta, ekkor az önálló Balatonbozsok község része, ma mindkettő a város része. Schrikker uradalom, betakaritás. Év 1938 (Fotó adományozó Ormos Imre Alapítvány Szerző Ormos Imre/Fortepan)

Ezen a napon országszerte aratóünnepeket tartottak, ahol az aratás befejeztével az aratók búzakalászból és mezei virágokból aratókoszorút vagy búzababát kötöttek és ünnepélyes menetben a földesúr, tiszttartó vagy a gazda elé vitték.

Év
1941
Képszám
42560
Fotó adományozó
Konok Tamás id
Kulcsszavak
Aratás 1941-ben(Fotó adományozó Konok Tamás/Fortepan)

A mulatságon ettek, ittak és általában tánccal zárult az aratóünnep.

Kossuth Lajos út, háttérben a Szent Ilona-templom. Aratóünnep. Év
1940 (Fotó adományozó: Buzinkay Géza)
Kossuth Lajos út, háttérben a Szent Ilona-templom. Aratóünnep. Év 1940 (Fotó adományozó: Buzinkay Géza/Fortepan)

1899-ben Darányi István földművelésügyi miniszter rendeletbe foglalta a kissé feledésbe merült aratóünnep felújítását. Ezzel szerette volna lecsendesíteni az akkoriban forrongó agrármozgalmakat. Azonban kezdetben nem járt túl sok sikerrel, mert ez az ünnep sok településen nem szerepelt a hagyományok között, ezért két évvel később újra kiadta a rendeletet. Ekkor már több város és falu eleget tett a felhívásnak és kisebb nagyobb ünnepségekkel emlékeztek meg az aratásról országszerte.

Aratás után 1953
(Fotó adományozó
Balla Zoltán
Szerző
Bereth Ferenc)
Aratás után 1953 (Fotó adományozó Balla Zoltán Szerző Bereth Ferenc/Fortepan)

Egyre több ünnepi mozzanat kapott helyett a rendezvényeken, többek között a kenyéráldás is. 1922 körül már volt, ahol az aratóünnepet a Magyar Kenyér ünnepének nevezték.

Az első nagyszabású, országos eseményként meghirdetett kenyérünnepet 1937-ben Szegeden tartották:

Magyarország,
Szeged
Aradi vértanúk tere (Gizella tér), szemben a Hősök kapuja. Aratók felvonulása.
Év
1937
Képszám
118789
Fotó adományozó
Uj Nemzedék napilap
Szeged Aradi vértanúk tere (Gizella tér), szemben a Hősök kapuja. Aratók felvonulása. Év 1937 (Fotó adományozó Uj Nemzedék napilap/Fortepan)

Ekkor még június 29-én, Péter-Pál napján rendezték meg a mulatságot. Országszerte hirdették a napilapok az eseményt, melyre végül százötvenezer ember érkezett Magyarország egész területéről.

A második világháború után kapott új dátumot a magyar kenyér ünnepe

1945-ben az országgyűlés meg akarta változtatni az augusztus 20-ai ünnepnap jelentését, ezért megtette azt az egykori aratóünnepeket, aratóbálokat idéző új kenyér ünnepévé.

Év 1959 Képszám 189473 Fotó adományozó Tölg Anna
Éljen Augusztus 20! Ünnepség 1959-ben(Fotó adományozó Tölg Anna /Fortepan)

A kommunista párt úgy gondolta, hogy ha május elseje a munkások napja, akkor augusztus 20-a legyen a földművelők ünnepe.

Magyarország,
Demecser
az Elek-kúria kertje, augusztus 20-i ünnepség.
Év
1958
Képszám
258482
Fotó adományozó
Reményi József
Magyarország, Demecser az Elek-kúria kertje, augusztus 20-i ünnepség. Év 1958 (Fotó adományozó Reményi József/Fortepan)

1949 és 1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepelték, 1950-ben pedig az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a Magyar Népköztársaság ünnepévé is nyilvánította.

Augusztus 20-i ünnepség a kikötőben. A felvétel a Móricz Zsigmond, Zalka Máté és a Szamuely Tibor a Balatoni Vízirendészet Siófoki Rendőrörs szolgálati hajóinak ünnepélyes avatásakor készült.
Év
1951
Képszám
265623
Fotó adományozó
Horváth József
Augusztus 20-i ünnepség a siófoki kikötőben. A felvétel a Móricz Zsigmond, Zalka Máté és a Szamuely Tibor a Balatoni Vízirendészet Siófoki Rendőrörs szolgálati hajóinak ünnepélyes avatásakor készült. Év 1951 (Fotó adományozó Horváth József/Fortepan)

Debrecenben és Szombathelyen karnevállal is ünnepeltek

A Debreceni Virágkarnevál a 60-as évek óta hazánk egyik legnagyobb és egyben legnépszerűbb vidéki kulturális rendezvénye, amelynek központi eleme az augusztus 20-i karneváli felvonulás, amin a több százezer szál élő virág felhasználásával készített, közel 5 méter magas és 12 méter hosszú virágkompozíciók hazai és külföldi táncosok, hagyományőrző csoportok kíséretében végig haladnak Debrecen utcáin.

Magyarország,
Debrecen
Piac utca (Vörös Hadsereg útja), Virágkarnevál.
Év
1974
Képszám
268597
Fotó adományozó
Hajdu Richárd
Magyarország, Debrecen Piac utca (Vörös Hadsereg útja), Virágkarnevál. Év 1974 (Fotó adományozó Hajdu Richárd/Fortepan)

A '60-as években pár éven át, minden év augusztusában Szombathelyen is rendeztek történelmi felvonulást (az újkori történetéről- és az idei rendezvényekről bővebben itt írtunk):

Felvonulás a Savaria Karneválon( Év
1967)
Fotó adományozó: Kelemen Zoltán
Felvonulás a Savaria Karneválon( Év 1967) Fotó adományozó: Kelemen Zoltán/Fortepan

Ilyenek voltak a régi augusztus huszadikák!

Összeállításunk nem lenne teljes, ha legalább egy-egy fotóval nem idéznénk meg, mit is jelentett sok évtizeden át - a vidékieknek is az augusztus 20-a.

Magyarország,
Budapest XI.,
Budaörsi repülőtér
augusztus 20-i repülőnap.
Év
1955
Képszám
13763
Fotó adományozó
Szent-tamási Mihály
Budaörsi repülőtér augusztus 20-i repülőnap. Év 1955 Képszám 13763 Fotó adományozó Szent-tamási Mihály

Nem egy vidéki kisgyerek (köztük jómagam is) ekkor látta először Budapestet, kimentek családosan a rakpartra ők is a Vízi parádéra:

Budapest V.
lejáró a pesti alsó rakpartra a Parlament közelében, Augusztus 20-i ünnepség nézői.
Év
1963
(Fotó adományozó
Chuckyeager tumblr)
Budapest V. lejáró a pesti alsó rakpartra a Parlament közelében, Augusztus 20-i ünnepség nézői. Év 1963 (Fotó adományozó Chuckyeager tumblr)

aztán ha tehették, még megvárták az esti tűzijátékot is:

Magyarország,
Budapest
tűzijáték.
Év
1958
Képszám
2070
Fotó adományozó
Fortepan
Budapest tűzijáték. Év 1958 (Fotó adományozó Fortepan)

A rendszerváltás után

Az 1990-es rendszerváltás után újra Szent Istvánra és az államalapításra helyeződött a hangsúly, miközben az új kenyér ünnepe is megmaradt, de kibővült a modern kor szimbólumaival.

Az állami ünnepet gyakorlatilag Magyarország minden településén és az országhatáron túli magyarlakta területeken is sok helyen megtartják.

Székesfehérváron I. István ünnepe köré szervezve évtizedek óta megtartják a csaknem kéthetes Székesfehérvári Királyi Napokat, amely a 2013-as Szent István-emlékévtől kezdve kiegészült a Koronázási Ünnepi Játékokkal. (Aktuális programajánlónkat itt találjátok!)

Esztergomban és Veszprémben Szent István-napi zenei fesztivált rendeznek.

Címlapkép: Horváth Mihály utcai gyárterület, Hutter és Lever Rt. Olajgyár (később Rákospalotai Növényolajgyár). 1950 (Fotó adományozó: Várkonyi Ádámés fotó: Fortepan)

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidék

augusztus 20

szent istván nap

aratás

Új kenyér ünnepe