Aromavadászok találták meg az igazán jó pálinka titkát: ezt neked is tudnod kell

Jeki Gabriella   
  Megosztom
Aromavadászok találták meg az igazán jó pálinka titkát: ezt neked is tudnod kell

Már nagyapáink is birtokolni vélték a jó pálinka titkát, ám a trendek rohamosan változnak. A gyümölcspárlatok igazi esszenciájának rejtélye azonban örök idők óta maradandó: az aromagazdag és egészséges gyümölcs, valamint a technológiai fegyelem, amihez egy kis tisztaság, őszinteség és szeretet párosul. A HelloVidék ezúttal somogyi pálinkafőző mestereket kérdezett a tökéletes magyar pálinka titkáról.

Soha nem felejtik el életük első érmes gyümölcspárlatát, ám kellő alázattal keresik minden évben az újdonságokat. A jó pálinkafőző mesterek számos tényezőt vesznek figyelembe, amikor a legjobb nedűk elkészítésén fáradoznak, és minden egyes főzés alkalmával tanulnak valami újat. A legízletesebb pálinkákat varázsolják az asztalra, amely jó esetben mindenkinek más és mást ad.

A barcsi Tóth Tamás közel tíz éve vágott bele a pálinkafőzésbe, és a kezdeti hobbi gyorsan komoly szintre nőtte ki magát. Vallja, hogy a jó pálinka összehozza az embereket és a gyümölcspárlatba mindig belekerül a készítőjének a lelkivilága is. Mint mondja, épp ezért csak nagy szeretettel szabad azzal foglalatoskodni.

"Aki örömét leli a pálinkakészítésben, ami minden egyes párlatnál sikerélményt ad neki, és örömmel tölti el, amikor sikerült a végeredménnyel valami különlegességet adni az embereknek, akkor az egy hihetetlenül jó érzés, ami egy hatalmas lökést ad, és megerősíti abban, hogy jó úton jár" – mondta a HelloVidék kérdésére Tóth Tamás.

A pálinkafőző mester az évek során egy egyedülálló párlatot is kikísérletezett: a Somogyban különleges természetvédelmi oltalom alatt álló Ősborókásban termő borókabogyóból (amelyet a terület kezelőjének, a Duna-Dráva Nemzeti Park engedélyével szed) unikális pálinka készül, amely üvegbe zárja a környék jellegzetes ízét. Tévedés ne essék, a ginre egyáltalán nem hasonlító boróka pálinka igazi „barcsikum”, a hungarikumokra hajazó egyedi és utánozhatatlan specialitás.

Ha bármelyik kimarad, akkor már búcsút mondhatunk a tökéletes párlatnak. "Minket, a „pálinkásokat” akár aromavadászoknak is nevezhetjük: évről-évre keressük a legmeggyőzőbb gyümölcsöket. Ha valaki egy évben feltűnik egy sikeres pálinkával – tavaly ilyen szenzációt keltett a cseresznye –, akkor egy igazi pálinkafőző mester rögtön eldönti, hogy jövőre nem lehet kihagyni a repertoárból. Ám bármilyen tökéletes a gyümölcs, ha a munkafolyamatba bekerülve nem tartjuk be a nagykönyv szerinti technológiákat, akkor a végeredmény sem lehet megfelelő" – magyarázza a legutóbbi versenyén 420 párlatból abszolút győztes pálinka megálmodója.

Tóth Tamás szerint tehát a technológiai fegyelem kiemelten fontos. Lássunk ezekből néhány elemet: aromakímélő alacsony hőmérsékleten erjesztés (különben rengeteg aroma elszökik a cefréből), az elő- és utópárlat ne legyen kiérezhető, pihentetés minimum 1-2 hónapig tömény állapotban, az optimális alkoholfok elérése kis tételű kóstolgatással (így dől el, hogy az adott pálinkának „melyik áll a legjobban”), az összeéréshez újabb 1-2 hónap pihentetés, hogy a párlat elérje a „top közeli” állapotot.

Tóth Tamás legemlékezetesebb versenyén élete első aranyérmes fügéjével győzte meg a zsűri tagjait, és nagyon büszke arra, hogy az elmúlt három évben a somogyi nyílt bor- és pálinkaversenyen a legjobb magánfőzőként abszolút győztes tudott lenni. Miskolcon a vadcseresznye, Ongán a madárberkenye, Gyulán leginkább az irsai olivér szőlő és a kajszi pálinkája ért kategóriagyőztes pálinkát.

A kaposvári dr. Gyenesei István közben már a jövő gyümölcspálinka gyártóit oktatja. Néhány éve indult az az Országos Képzési Jegyzékben is szereplő képzés, ahol a pálinkafőzés rejtélyeibe kaphatnak bepillantást a lelkes amatőrök. Ahogy a kurzus is hangsúlyozza, a kiemelkedően jó pálinka készítése művészet és a tapasztalatokat nem lehet megspórolni.

Vallom, hogy a mai kor embere nem árucikkeket, hanem élményeket szeretne vásárolni. Így amikor olyan terméket állítunk elő, amit mások fogyasztanak – legyen szó élelmiszerről, ruhákról vagy kulturális cikkekről –, akkor legyünk azzal tisztában, hogy a vásárlók nem azért veszik meg, mert muszáj, hanem mert önmaguknak szeretnének örömet okozni. Ez alól a pálinka sem kivétel, amit azért kóstolunk meg, mert magunkat szeretnénk élményhez juttatni. Ez által válik a gyümölcspárlatok készítése egy nagy játékká

– magyarázta Gyenesei István, aki diplomás pálinkamester szakmérnök.

Ahogy azt a szakember fejtegette, az árucikkek nagy többségét meg tudjuk fogni, ám a pálinkát meg kell kóstolni. Ahhoz, hogy vélemény mondjunk róla, „magunkévá kell tenni”.

Az igazi flow érzést a párlat csak akkor adja meg, ha szó szerint egymásra talál az ember személyisége és a pálinka lelke. Mert egyáltalán nem törvényszerű, hogy mindenkinek ugyanaz a pálinka nyeri el a tetszését. Ráadásul nem szabad elfelejteni, hogy a pálinkát nem isszuk, hanem inkább kóstoljuk, amivel lehetőséget adunk magunknak arra is, hogy nem egyet, hanem többet próbálunk ki. Ezzel nagy eséllyel megadjuk annak a lehetőségét, hogy megtaláljuk azt, amelyik a legnagyobb hatással van ránk. Mert egyáltalán nincs kőbe vésve, hogy „ez az én pálinkám”. Az „aktuális kedvenc” nagyban függ a hangulattól, a környezettől, és attól is, hogy éppen milyen hatások értek vagy hogy mire készülök aznap. Az ízlésünk sem velünk születik, hanem úgy tanuljuk

– mutatott rá a szakember.

A tökéletes pálinka titkát kutatva azt mondja, hogy többek között a legfontosabbak, hogy milyen gyümölcs, hol termett, milyen állapotban van, hogyan cefrézik, hány fokon, mit tesznek hozzá, hogyan erjesztik, főzik, és milyen módon történik az alkoholfok beállítása. Nagyapáink tévhitét és gyakorlatát megcáfolva kijelenti azt is, hogy a jó pálinkában nincs cukor, csak annyi, ami a gyümölcsben (1 kilogramm kristálycukorral körülbelül 7 deciliter, 50 fokos alkoholt lehet erjesztés után lepárolni, de miután ezt a gyümölcshöz teszik, ezzel a pálinka mennyiségét szaporítják meg, ám így a pálinka minősége rosszabb lesz, mert a cukorból kierjedt párlatnak nincs aromája).

A jó pálinka ezer dologtól függ és nem is találhatunk két egyformát, de pont ebben rejlik a csodája. Egyszerűen az a megfelelő gyümölcspárlat, ami éppen ízlik. És ez nem feltétlenül ugyanaz ma, mint tegnap vagy holnap. Gyenesei István szerint a pálinka egyfajta ajándék az élettől, ami a tisztaságot és őszinteséget képviseli.

Számomra a pálinkafőzés párosul egy spirituális gondolattal is. Hiszen, hogy kell a jó barátság Szent Miklóssal, a pálinkakészítők védőszentjével, amihez ideális esetben nem kevés szerencse is párosul. Nekem az alkotás és teremtés lehetőségét adja Ezért is járom a falvakat, hogy megosszam az emberekkel a tapasztalataimat egy olyan dologról, aminek maga a készítése és a végeredménye is hatalmas örömet okoz. Nem csak nekem, hanem másoknak is. Ezt a szellemiséget tudom átadni azoknak, akik megkóstolják a pálinkáimat

– fejezte be gondolatait a pálinkamester szakmérnök.

A többszörös nemzetgyőztes elnyerte már a legjobb magyar pálinka párlat címet is, ám a legbüszkébb az éves ausztriai Destillata (a gyümölcspárlatokat készítők legnagyobb nemzetközi megmérettetése) versenyeken elért arany-, ezüst- és bronzérmeire. Néhány éve például elhozta az év nemespárlata rézplakett kitüntetést, amivel több mint 1560 párlat közül a dél-somogyi Csokonyavisontáról származó fekete vadbodzából készült pálinka lett Európa legjobb gyümölcspárlata.

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidék

pálinka

pálinkafőzés

alkohol

alkoholfogyasztás

párlat

szilvapálinka

barackpálinka

törköly

törkölypálinka

gyümölcspárlat

pálinkafőző

tóth tamás

barcs

szent miklós

pálinkamester