Őrület, mennyit lehet spórolni háztáji disznóvágással

Jeki Gabriella   
  Megosztom
Őrület, mennyit lehet spórolni háztáji disznóvágással

Újra reneszánszát éli a háztáji disznóvágás: egyre többen ismerik fel az ebben rejlő anyagi előnyöket és közösségi élményt. Persze hiába a lelkesedés, nagyvárosi – és számos kisvárosi – környezetben azért mégis elképzelhetetlen a disznótartás. A téli időszak erre is kitűnő megoldást kínál, mégpedig böllérversenyek formájában. Darányban idén már a tizedik alkalommal tartottak a felmerülő igények és a hagyományok tisztelete jegyében Drávamenti Böllérversenyt. A HelloVidék helyszíni riportja során körbejárta a résztvevő tizennégy böllértanyát, hogy megmutassuk nem csak a disznóvágások legkedveltebb étkeit, hanem annak gazdasági és jogi szabályait.

Már reggel hat órakor óriási a sürgés-forgás a dél-somogyi település általános iskolájának udvarán. A böllértanyák már előző nap elkészültek, néhol hagyományos, máshol modernebb kivitelben. Idén összesen tizennégy csapat nevezett a hagyományőrző versenyre: a helyi- és környékbeli versenyzők mellett itt voltak többek között az Alföldről, Észak-Magyarországról, Debrecenből, de a határon túli Székelyföldről, illetve horvát és roma nemzetiségek csapatai is. A reggel hat órás kezdés ostorcsapással indult és nem véletlen: egykor őseink is ebben az időpontban álltak neki a legtöbbször egész napon át tartó feladatoknak, hogy aztán jó hosszú időre megtöltsék mind a kamrát, mind a mélyhűtőt az ízletes „disznóságokkal”.

A csapatok számára a szervezők biztosítják az állatorvos és a hatóságok által ellenőrzött, teljesen egészséges, egészségügyi kockázatoktól mentes, megfelelő tartási körülmények közül származó sertést, amiket sorsolás útján kaphatnak meg még a verseny előtt. Fontos szempont, hogy akárcsak a nagy sertéshizlaldákban, a háznál tartott állatokra is vonatkozik, hogy leölésük előtt nem szenvedhetnek, nem tarthatók félelemben és állandó fájdalomban. A levágásukra vonatkozó szabályokat az állatorvosi ellátásról szóló törvény tartalmazza. Ugyanezek a szabályok vonatkoznak mindenkire, a sertéstartóknak is legalább egy nappal a vágás előtt értesíteniük kell az illetékes regionális hatóságot

– mondta el a HelloVidék kérdésére Villányi László, darányi polgármester, a program egyik főszervezője.

Az idei sertések súlya elérte a 110-160 kilogrammot, amit a szervezők 560 forintos kilogrammonkénti áron tudtak vásárolni. Ami abszolút jó árnak számít. A versenyszabályzat értelmében a megvásárlás után nem csak a feldolgozás a résztvevők feladata, de az övék minden, ami a disznóból készülhet. Ezen az áron egyértelműen számos anyagi előnyre tehetnek szert. De mit is jelent ez pontosan?

A HelloVidék összehasonlításként kigyűjtött néhány, az üzletekben kapható, legfrissebb sertéshús árat:

  • Kolbász 1 190 – 2 390 Forint/kilogramm
  • Sertéslapocka 1 249 – 1 799 Forint/kilogramm
  • Sertéstarja 1 149 – 1 299 Forint/kilogramm
  • Sertéskaraj 1 359 – 1 529 Forint/kilogramm
  • Disznósajt 1 290 Forint/kilogramm

Mint napközben kiderült, a jó böllér ismérve a megfelelő szúrás, de csapatonként eltértek a vélemények a női-férfi szerepekről. A hagyományos felállás szerint azonban úgy tűnik, hogy a nők készítik elő az edényeket és a férfiak keze alá dolgoznak, májat és hurkát sütnek, de a forralt borról és a pálinkáról is ők gondoskodnak. Megtudtuk azt is, hogy a jó disznóvágásos étel titka a fűszerezés, amit a csapatok tájegységenként másként értelmeztek. Abban azért nagyjából mindenki megegyezett: a babérlevél, vöröshagyma, fokhagyma alapelemnek számít. Kóstolhattunk fokhagymás májat, szíve-nyelve levest vargányával, hajdúsági töltött káposztát, kimlei hagymás kenyeret vagy épp a klasszikus sült hagymás vért.

A disznóvágással kapcsolatos jogszabályi előírások különbözőek attól függően, hogy az előállított élelmiszert mi magunk fogyasztjuk el, vagy másoknak is adunk belőle, azaz közfogyasztásról van-e szó. Az utóbbi esetben, amelybe beletartozik az is, ha a szomszédoknak viszünk kóstolót, szigorúbbak a szabályok. ha magánemberként, kizárólag a család számára vágunk disznót, akkor is be kell tartanunk az úgynevezett állatjólléti előírásokat, így például szúrás előtt el kell kábítani az állatot. Figyelni kell arra is, hogy a vágás előtt időt kell hagynunk az állat felnevelése során esetleg alkalmazott gyógyszerek kiürülésére. Az állat húsában fellelhető gyógyszermaradványok komoly egészségügyi kockázatot jelentenek. Nem kötelező, de ajánlott a súlyos megbetegedést okozó Trichinella nevű parazita jelenlétére megvizsgáltatni a húst. Az állat rekeszizmából kell egy kis darabot a legközelebbi laborba eljuttatni

– derültek ki a legfontosabb szabályok a Baranya Megyei Kormányhivatal közleményéből.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) legfontosabb tanácsai:

  • A vágásra szánt állatnak egészségesnek kell lennie.
  • Fontos, hogy csak koplaltatott sertés kerüljön levágásra.
  • A feldolgozást végzők és abban segítők egyaránt egészséges személyek legyenek, hiszen a beteg ember fertőzés forrása lehet.
  • Disznóvágáson ne vegyen részt az, aki hasmenésben szenved vagy kezén valamilyen bőrbetegség található.
  • A hús szobahőmérsékleten hamar romlásnak indul, ezért minél hamarabb fel kell dolgozni.
  • A baktérium okozta élelmiszermérgezések egyik legsúlyosabb formája a botulizmus, amely esetek nagy részét a házi disznóvágás során készített, nyers vagy rosszul hőkezelt hurka, kolbász és disznósajt okozza.
  • Már a vágás előtti napon elő kell készülni a munkához.

Fotók: Jeki Gabriella

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

disznóvágás

böllér

böllérverseny

hurka

kolbász

disznóságok

szalonna