Itt a nagy karácsonyi hal-térkép: ennyiért veheted meg idén a halászléhez valót

A szenteste szinte elmaradhatatlan fogása a hal, ennek eredete azonban több száz éves hagyományra vezethető vissza. Nézzük az ezekhez kapcsolódó magyarázatokat! Az első érvelés vallási alapokon nyugszik, mely szerint amikor Jézus az apostolokat az emberek halászaivá tette, a hal egyúttal a megtért és megkeresztelt ember szimbóluma is lett. A hal motívuma ebben a megközelítésben nem csupán a feltámadt Krisztusban való hitet jelképezi, hanem mindazokat, akik követik őt.

A karácsonyi halfogások második magyarázata néphagyományi alapokra vezethető vissza. Eszerint a hal, mint gyors mozgású állat, hasonló léptékű fejlődésre és haladásra ösztönzi az ünnepi asztal körül ülő család minden tagját. A halételek melletti harmadik szavazatot a halpikkelyek által „ígért” bőség kapja, amely a lencséhez hasonló jóléttel kecsegtetni az ünneplőket.

Mindezek eléréséhez adna hathatós segítséget a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL). Tájékoztatásuk szerint Magyarországon Karácsonykor hagyományosan az alaphal a ponty, a teljes fogyasztás mintegy 65-75 százalékát adja, de egyre jobban keresett az év végi ünnepekre az afrikai harcsa is. Ilyenkor egyre népszerűbbé válnak olyan szálkamentes halfajok, mint például a szürkeharcsa, a süllő és a pisztráng is, amelyek fogyasztása évközben még elenyésző.

Az év végén fogy el Magyarországon az éves halfogyasztás körülbelül 30-35 százaléka. Nagy öröm számunkra, hogy folyamatosan nő a hazai halfogyasztás, ami jelenleg évente 6,7 kilogrammot jelent egyedenként. Ez nagy előrelépés a 1990-es évekhez képest, amikor még 2 kilogramm körül alakult ugyanez a fogyasztás. Még így is nagy elmaradásban vagyunk az Európai Uniós átlagtól, ami évi 25 kilogrammos mennyiséget tesz ki egy főre levetítve

– tájékoztatott a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet.

A MA-HAL által készített interaktív térképen jól látszik, hogy a vidéki helyszíneken valóban bőséges a kínálat a termelői halárusító pontok, illetve a halboltok esetében. Most szemezgessünk ezekből:

• Kaposvár és környéke: 9 halárusító pont
• Pécs és környéke: 20 halárusító pont
• Szekszárd és környéke: 6 halárusító pont
• Baja és környéke: 19 halárusító pont
• Nagykanizsa és környéke: 5 halárusító pont
• Zalaegerszeg és környéke: 10 halárusító pont
• Kecskemét és környéke: 10 halárusító pont
• Szolnok és környéke: 10 halárusító pont
• Szeged és környéke: 15 halárusító pont
• Debrecen és környéke: 18 halárusító pont
• Balaton part: 30 halárusító pont

A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet szerint az idei karácsonyi halkínálat igen gazdag és az árak is a tavalyihoz hasonlóan alakulnak:

• az az élő ponty kilogrammonként 1100-1300 forint,
• a ponty szelet 2100-2200 forint,
• az afrikai harcsa filé 3000-3200 forint
• a busa törzs ára kilogrammonként 1200-1400 forint.

Azoknak is van azonban néhány jó hírünk, akik maguk szeretnek horgászni. A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. a vírushelyzetre való tekintettel részlegesen feloldotta az áprilisi csónakos tilalmat. Az új szabályozás értelmében nem csak a Balaton északi, de már a déli oldalának partközeli sávjában is engedélyezik a csónakos horgászatot, azonban továbbra is kizárólag békés halakra.

Az elmúlt időszakban a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. a következő halakat telepítette az egyes helyszíneken a tóba:

• Révfülöp: 455 kilogramm kétnyaras süllő;
• Balatonfüred: 739 kilogramm egynyaras süllő;
• Fonyód: 3 590 kilogramm kétnyaras ponty;
• Balatonszemes: 3150 kilogramm két és háromnyaras ponty, illetve 2 720 kilogramm két és háromnyaras ponty;
• Fonyódliget: 3 630 kilogramm két és háromnyaras ponty, illetve 3 640 kilogramm vegyes két-háromnyaras ponty;
• Balatonföldvár: 6 960 kilogramm háromnyaras ponty, illetve 2 710 kilogramm háromnyaras ponty.

„Az állami horgász-, illetve halászjegy jogosultja által szabályosan kifogott és elvinni kívánt halat a vízpartról elszállítani gyorsan és kíméletesen leölve szabad. A 30 centiméternél kisebb testhosszúságú hal elszállítható élve is, kizárólag olyan tárolóedényben, amely biztosítja a számára a szükséges oxigéntartalmú vizet, és minimalizálja az állatot érő stresszhatásokat” – írja a 133/2013 (XII.21.) VM rendelet 28.§ (16) bekezdése a téli horgászatról, arra utalva, hogyan is vihetjük haza a halakat, amiket aztán a karácsonyi asztalra szánunk.

Téli horgászként érdemes azonban arra is odafigyelni, hogy a hideg évszakban történő horgászat meglehetősen veszélyes tevékenység, ráadásul megvannak a maga sajátosságai és törvényi korlátozásai. Összeszedtük ezeket is:

• a horgászengedély január egytől – december harmincegyedikéig érvényes;
• a téli horgászrend szerint horgászni november 01-től – március 31-ig 06:00-18:00 óráig lehet;
• a téli horgászrend érvényességi ideje alatt a napijegy a horgász által meghatározott napon, ugyanebben az idősávban érvényes; ezen időszakon kívül, horgászkészséggel a vízparton tartózkodni tilos;
• halradar használata november 1-től február 28-ig tilos;
• a mostani enyhe időben is sokszor lehet nagyobb mennyiségű keszeget fogni;
• a horgászat csak és kizárólag reggel 5 és este 7 óra között lehetséges a hatályban lévő egészségügyi előírások betartása mellett;
• fontos, hogy a stégen, bódéban csak a közeli hozzátartozók tartózkodhatnak (nagyszülő, szülő, gyermek), ám az unokatestvér már nem minősül közeli hozzátartozónak;
• még ha egy kicsit jobb idő is van, egész napos téli pecára praktikus a termoruha és a bélelt bakancs.

Címlapkép: Getty Images