Budapest 5℃ (kissé felhős)Fenntartható étrend? Az ikonikus vidéki magyar séf szerint így kéne enni a jövőnkért
Pohner Ádám, aki az ikonikus balatonszemesi Kistücsök étterem után most a nem kevésbé ismert tatai Platán Bistro konyhafőnök-helyettese, a 2019-es Bocuse D’Or világdöntő legfiatalabb versenyzője, elkötelezett támogatója a fenntartható gasztronómiának. E – manapság divatos – témáról adott interjút a Pénzcentrumnak.
Pénzcentrum: Mit takar a fenntartható gasztronómia kifejezés?
Pohner Ádám: Nagyon szépen hangzó kifejezés, de nem kell nagy truvájra gondolni. Nem olyan régen faluhelyen az állatok nem légkondicionált, automatizált pléhbozokban éltek, hanem szabadon legeltek a mezőn, ittak a patakból. Abban a - nem is olyan régi – korban, amikor a nagymamák libacombot készítettek ebédre, a csontokat betették a másnapi alaplébe, a tollait meg a párnába. A többi rész meg ment az állatoknak. Ennyi. Mindent maradéktalanul felhasználtak, nem ismerték a felesleg kifejezést. Vagyis szerintem a fenntartható gasztronómia fogalmának meg sem kellett volna születnie, hiszen régen pont így éltünk, csak nem adtunk neki nevet - nyilatkozta a Pénzcentrumnak.
Mi változott meg?
Mindennek az alapja a túlnépesedés. Ennek ellenére szerintem a földön még mindig bőven van elég hely arra, hogy ellásson több mint 7 milliárd embert, mert óriási az élelmiszerpazarlás. A megtermelt étel 40%-a szemétbe kerül! A túlfogyasztás mindennapos a világ nagy részén. A monokultúra is kizsigereli a földet. Ma sokszor nem azért termelünk, hogy legyen mit enni, hanem hogy profitot termeljünk. Ami természetesen nem elítélendő, csak akkor van baj, amikor ez együtt jár a túltermeléssel, a természet kiszipolyozásával. Az utóbbi évtizedekben kialakult hosszú termelési láncok is erről szólnak.
De miért kell nekünk januárban kaliforniai paprikát, vagy spanyol epret ennünk? Megint csak visszakanyarodva a gyerekkorunkhoz: paprikát tavasztól őszig, epret meg az eperszezonban ettünk. És ez a „helyi termelőktől vásárlunk, szezonálisan eszünk” tradíció évszázadokig nagyon jól működött. Ma is jó lenne előnyben részesíteni a hazait.
Honnan indult a fenntarthatóság gondolata?
Szerencsére egyre nagyobb hangja van e témának, sokaknak – főleg a fiatal korosztályoknak - rossz érzés a túlfogyasztás, a föld és az állatok kizsigerelése. Ez az irányzat a zöld mozgalmakból nőtt ki. A tizen-huszonévesek között egyre több a vega, vegán gondolkodású, és ma már ez jóval több egy „trendi” gondolatnál. Ők azok, akik „megvédik” a természetet, ami nagyon nemes gondolat. Szerintem a természetet hagyni kell, nőni, szaporodni, együtt kell élni vele. Ez a gondolkodásmód szerencsére az „átlagembereknél” is terjedőben van. Egyre több vendéglátóhelyen lecserélik a műanyag evőeszközöket papíralapúra. Az élelmiszerláncok zöldség-gyümölcs részlegein megjelenik az elbomló csomagolás. Az éttermekben sokszor rosszullétig esszük magunkat, pedig egy jó csomagolóanyaggal haza lehetne vinni a maradékot és máris megvan a vacsora is. Vagy a vendéglős kisebb adagokat kínáljon. Ne a mennyiség, hanem a minőség számítson! Ez egy folyamat, aminek még az elején járunk. Fontos, hogy rájöjjünk: nem jár lemondással, csak egy gondolkodásmód- váltás.
Az interjú folytatása a Pénzcentrumon, itt olvasható...
Címlapkép: Getty Images
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
