Így olcsóbb és finomabb is: lerántjuk a leplet dédanyáink házi réteséről

A rétest felénk, Zalában mindig két részbe hajtották, míg a városban az „úri” népek - mesélte mindig nagyanyám ¬ egyhajtásosra készítették. Persze, jórészt ez a tölteléktől is függött, hogy „pápaszemes” lett-e a rétes, hiszen a túróst és az almást - gyakran a falusiak is egy részbe hajtották. Praktikusabb és mutatósabb így.

A rétessütés falun hagyományosan az ünnepre való készülődést jelentette. Munka- és időigényes mulattság, nyújtáskor pedig gyakran elkel a szorgos segítő kéz. Göcsejben húsvétkor a rezegős kocsonya mellé, de halottak napján, sőt halottvirrasztáskor is rétest illet sütni – legalább négyfélét. Nem is desszertként vagy édességként tálalták, a rétes az rétes. Súlyát mi sem bizonyítja jobban, minthogy a göcseji lakodalmakon tradicionálisan nem is a menüsor legvégén szerepelt egyik fő fogásként, hanem jóval előkelőbb helyre sorolták. Rögtön a húsleves és mártás után, még a sült húsok előtt következett.

Gyerekként volt egy bűnös szenvedélyem, minden tésztát imádtam nyersen csipegetni. Így aztán hamar kapható segítség voltam bármiféle kifőtt vagy kelt tészta gyúrására. Életem első önálló étele is, a rántotta után, a mákos tészta volt. Az igazi házi rétes készítése nálunk közösségi aktusnak számított, emlékszem nagyanyám kihúzta a nagyasztalt, előhalászta a kredencből a hófehér rétesnyújtó vásznat. Mert minden parasztasszonynak megvolt a maga terítője, ami szigorúan lenvászonból készült, hófehéren csillogott rajta a liszt. Fontos szempont volt, hogy ne csússzon és ne legyen rajta minta.

Nagyanyám kezébe vette a bucit – és mint a pizzasütő - elkezdte kézzel formálni. Aki azt írja receptben, hogy sodrófát használ, az nem látott még falusi asszonyt rétest nyújtani! Ahány unoka, annyi asztalvég… Emlékszem a kézmozdulataira, ahogy tanítja, hogy kell alányúlni, felfelé fordított tenyérrel. Iszonyúan igyekeztünk, hogy csak nehogy nálunk szakadjon ki, mert akkor lehetett újra gyúrni aztán nyújtani… Az egész nagy ebédlőasztalon ott feszült a rétes, mint a sámándobon a bőr. Aztán meglocsolta tejföllel, és jöhetett rá a töltelék.

A rétes, mint a palacsinta, mindenkié!

Azért mielőtt belemerülnénk a tésztagyúrás rejtelmeibe, érdemes tisztázni, bármennyire is szeretnénk a rétest echte magyaros ételnek gondolni, bizony nem az. A rétes ősét, mint annyi finomságot, vélhetően a törökök hozták Magyarországra a 16. században. A Balkánon és az arab országokban a mai napig közkedvelt baklava lehetett az elődje.

A magyar rétes szó a rétegesből származik. Régen töltelék nélküli, sokrétegű, kemencében sült, porcukorral megszórt sütemény volt. A mai formájában ismert, feltekert, töltött rétes a 18-19. század fordulóján alakult ki, és lett népszerű a későbbi Osztrák-Magyar Monarchia területén. Elsősorban Ausztriában, Csehországban és természetesen nálunk. De a rétest az egész világon ismerik strudelként, Szlovéniában trudelj vagy zavitek, Csehországban závin vagy trúdl, Romániában strudel, Horvátországban trudla vagy savijača néven. A szerbek gibanicaként fogyasztják a sajtos, túrós rétest. Közeli rokonai a baklava mellett a burek is, amelyek a mediterrán, török, arab, iráni konyha kedvelt csemegéi. A baklava az édességkedvelők nagy favoritja: ez rakott rétestészta diófélékkel, pisztáciával és sziruppal, mézzel, cukorral. Csokis változat is létezik.

Az első írásos rétesrecept 1696-ból származik, és hol máshol, mint a Bécsi Városi Könyvtárban őrzik. Úgy tűnik, az apfelstrudel (almás rétes) még ma is az osztrákok első számú nagy kedvence. Meglehet, még a bécsi szeletnél is jobban kedvelik, mert nemigen akad olyan étterem a császárvárosban, amelyiknek hiányozna az étlapjáról. A bécsi almás rétes a világ 100 leghíresebb ételeinek egyike.

Simai Kristóf piarista szerzetes 1795 és 1799 között Selmecbányán lejegyzett kéziratos szakácskönyvében tejfeles, túrós, rizskásás, mákos, almás és káposztás rétes szerepel. A tejfeles réteshez:

Végy fél font lisztet, 4 lat írós vajat, 2 tojást, és sós tiszta vízzel csinálj tésztát belőle, ha elkészült, hagyd, nyugodjon ruha vagy tál alatt. Osztán 4 lat főtt vagy írós vajat tálban fakalánnal verj fel tajtékig, verj közé egy egész és három tojásnak csak a sárgáját, és egy meszely tejfelt. A nyugodt tésztát nyújtsd vékonyra, terítsd terített asztalra, a vastag széleit szedd le, és a felvert tölteléket kend reá, 4 lat masolyaszöllővel hintsd meg, vagy ha tetszik, előbb keverd a tojásos tejfel közé, ’s azután formálj rétest belőle. Forralj 3 verdung vagy többecske jó édes tejet tágos lábosban, a rétest írós vajjal kend meg, tedd a forró tejbe, ’s alól-felül vess tüzet neki és szépen pirítsd meg, ’s melegen add fel

A 19. század óta Magyarországon az ünnepi, lakodalmi étkezéseknél hagyományos édességnek számít. A párizsi Ritz Hotel étlapján a 19. század elején szerepelt a „Rétes Hongrois”, melynek elkészítéséhez a réteslisztet Magyarországról rendelték és a cukrászokat Pestre küldték tanulni.

A mi paraszti réteseink

Tökéletes finomság a parasztrétes, egyszerre édes és sós. Almást, káposztást, túróst és meggyeset mindenki kóstolt már, de felénk a Göcsejben és az Őrségben főtt krumplist is készítettek. Amilyen egyszerű, annyira finom. A kinyújtott tésztát hígított tejföllel meglocsolták, töltelékként sós vízben megfőtt, aztán összenyomott krumplit tettek, majd két részbe hajtották. Tényleg érdemes kipróbálni!

A másik, manapság már ritkaságszámba menő rétesünk a csutris volt. A csutrit én más ételben nem ismerem: ez egy édes répaféle, amit kifejezetten a rétes miatt termesztettek felénk. Nagyanyám lereszelte, aztán tejben megfőzte, utána töltötte vele a rétest.

A legfinomabb azonban, aminek lassan szezonja lesz, a friss tökből készített tökös-mákos rétes, aminek hagyományos receptjét most megosztom veletek:

A házi nyújtott rétes lelke: a tészta

A rétestészta sikere elsősorban a liszt minőségétől függ. Édesanyám, ahogy nagyanyám sem, nem a boltban kapható réteslisztre esküszik, sőt, kifejezetten nem ajánlja. Ő csak és kizárólag a „tüskeszentpéteri sima lisztből” nyújt rétest.

Tésztához való

• 70 dkg liszt
• 5-6 dl langyos víz,
• egy kiskanál só
• egy evőkanál zsiradék
• (egy evőkanál ecet, de ez kihagyható)

Fogjuk a lisztet, egy evőkanálnyi zsír teszünk bele, egy tojás ütünk hozzá (a fehérje és sárgája mehet együtt), aztán langyos sós vízzel elkezdjük alaposan összedolgozni. Tovább kell dagasztani, mint a gyúrt tésztát. Akkor jó, ha hólyagos, rugalmas és szép fényes a tészta. Tegyük langyos helyre, és pihentessük közel egy órát, aztán csináljunk belőle 3-4 bucit. Míg a tészta pihen, tegyünk az asztalra egy tiszta vászonterítőt, és szórjuk meg liszttel a tetejét.

A kézcsuklóra rátesszük a tésztát, forgatjuk, mint a pizzatésztát, majd letesszük az asztal közepére, és olvasztott zsírt kenünk a tetejére. Majd óvatosan kezdjük az asztal szélei felé nyújtani. Valahogy úgy, hogy kézzel finoman alányúlunk, lebegtetjük, nyújtjuk, majd a másik oldalra átmegyünk, és ott is nekiállunk. De jobban teszed, ha mást is bevonsz a réteshúzásba. Csináljuk addig, amíg az asztal széléig ki nem nyúlik a tésztánk és hártyavékony nem lesz. A rétes vastagabb szélét le szoktuk csipkedni késsel, a legvégén ezt újra össze lehet gyúrni. Hagyd száradni pár percig, majd kend meg zsírral. Végül jöhet bele a töltelék!

Tökös-mákos töltelék:

• 25 dkg reszelt tök,
• 40 dkg darált mák,
• vaníliás cukor,
• ízlés szerint porcukor
• reszelt citrom héja
• 3-5 deci higított tejföl

A gyalult tökhöz keverjünk egy csipet sót és két evőkanál cukrot. Pihentessük legalább 15-20 percig. A töltelékhez a porcukrot keverjük össze a mákkal, aztán rakjuk hozzá a kinyomkodott tököt. Egyes helyeken sütőtökkel is készítik, máshol kevés túrót is kevernek hozzá. A tejfölt a tejjel kikeverjük, és gazdagon meglocsoljuk vele a tésztát. A rétestésztát először cukros mákkal, majd tökkel megszórjuk. A rétest két oldalról feltekerjük.

Kizsírozott tepsibe tesszük. Tetejét gazdagon átkenjük tejföllel, olvasztott zsírral meglocsoljuk, és előmelegített sütőben szép pirosra sütjük. Tálaláskor porcukorral megszórjuk.

Készülhet persze réteslapból is

Réteslapból is lehet tökös-mákos rétest sütni, nem is annyira időigényes, viszont aki egyszer is evett már kézzel nyújtott házi rétest - az tudja, a két ízvilág összehasonlíthatatlan. A 12 darabos a réteslap – 300 forint körül van, ennyiből egy kisebb regimentre való házi rétestésztát gyúrhatunk, hiszen csak liszt és a tojás (egy kis zsiradék és só) kell bele, és hozzá nagy-nagy rutin. Utóbbi viszont megszerezhető.

Címlapkép: Getty Images