Ezek voltak magyar íróink kedvenc ételei: mutatjuk, hogy készítsd el őket

Csak úgy pezsgett az irodalmi élet a 20-as, 30-as évek Budapestjén. Mind Budán, mind Pesten számos kávéház, étterem várta a költőket, írókat, hogy helyet adjanak a nagy, társasági eseményeknek. Ezek a vendéglátó egységek persze méltán nagy közönséget vonzottak, hiszen a hétköznapi ember itt bármikor összefuthatott neves írókkal. De híres íróink, költőink nem csak "munkaidőben" forgatták itt a tollat, de szabadidejüket is kávéházakban, éttermekben töltötték, ahol a kávé- és italkóstolgatás mellett számos ételkülönlegességet is kipróbálhattak. Tehetősebb költőink gyakorta tértek be éttermekbe és fogyasztották el kedvenc fogásaikat.

Jókai Mór

Nemcsak abban áll a magyar szakácsművészetnek a titka, hogy egyes ételeket milyen ízlésesen tud előállítani, hanem hogyan tálalja föl egymás után úgy, hogy az elköltött étel valósággal kívánja az utána következőt, s mikor már az ember azt hiszi, hogy egészen jóllakott, akkor hoznak megint valamit, amire azt kell mondani, hogy "de már ebből eszünk!"

Jókai Mór kedvence a tiroli máj volt, de ugyan így kedvelte a máig legendás - nagy szemű babból és füstölt malackörömből készült leves Jókai-bablevest is. Feljegyzéseiben ezt az ételt az író ,,görögolvasó arany vagy angyalbakancs“ kifejezéssel illette.

Jókai bableves

Hozzávalók:

• 25 dkg tarkabab,
• 80 dkg füstölt sertéscsülök,
• 2 gerezd fokhagyma,
• 8-10 szem bors,
• 15 dkg sárgarépa,
• 15 dkg fehérrépa,
• 10 dkg füstölt kolbász,
• 2 babérlevél,
• 10+3 dkg liszt,
• 1 tojás,
• 1 közepes fej vöröshagyma,
• 1 ek. olaj,
• 1 mk. pirospaprika,
• 2 dl tejföl,
• ecet vagy citromlé,
• 1/2 hegyes zöldpaprika.

Elkészítés:

Előző este beáztatjuk a csülköt és a babot. A meghámozott fokhagymát és a borsot teafű-tartóba rakjuk (így könnyedén el tudjuk majd távolítani). A répákat meghámozzuk, kisebb kockákra vágjuk. A kolbászt vékonyan felkarikázzuk. A csülköt feltesszük főni, annyi vízben, hogy ellepje. Ha félig megfőtt, hozzáadjuk a babérlevelet és a “teatojást”. Ha a bab is félig megpuhult, hozzáadjuk a répaféléket és kolbászt, és az egészet puhára főzzük. Elkészítjük a csipetkét: 10 dkg lisztet elkeverünk csipet sóval, hozzáadjuk a tojást, és víz nélkül tésztát gyúrunk, cipót formálunk belőle. Babszemnyi nagyságú darabkákra csipkedjük, és lisztezett deszkán, “meggömbölygetjük” őket, szikkadni hagyjuk. A hagymát finomra vágjuk, az olajon megpirítjuk a 3 dkg lisztet, hozzáadjuk a hagymát, 2 percig együtt pirítjuk. Lehúzzuk a tűzről, megszórjuk pirospaprikával, felöntjük 3 dl hideg vízzel, és simára keverjük. A csülköt kivesszük a levesből, kicsontozzuk, felaprózzuk, majd visszatesszük. Hozzászűrjük a rántást, belekeverjük a tejfölt, felforraljuk. Beleszórjuk a csipetkét, és 10-12 percig, forralva puhára főzzük, végül savanyítjuk, sózzuk.

Ady Endre

Tiszta ágyat és tiszta asszonyt
Álmodik s vígan fölkacag,
Kicsit több bért, egy jó tál ételt,
Foltatlan ruhát, tisztességet
S emberibb szavakat.

- Ady Endre: Álmodik a nyomor

Ady Endréről szinte mindenki tudja, hogy nagy kanállal falta az életet. A bohém, de sokszor kritikus költő rengeteget dohányzott és ivott, viszont azt kevesen tudhatják, hogy imádta a magyar gasztronómiát is. A sokat látott költő, kedvelte a francia csigalevest is, de legnagyobb kedvence a kolbásszal, oldalassal, esetleg pörköltszafttal dúsított lencsefőzelék volt.

Lencsefőzelék füstölt hússal

Hozzávalók:

• 50 dkg lencse,
• 25 dkg füstölt hús (oldalas, tarja…),
• 15 dkg füstölt kolbász,
• 2 fej vöröshagyma,
• ízlés szerint só, bors, babérlevél,
• 2 ek. liszt,
• 3 dl tejföl,
• 1 ek. ecet,
• 1 ek. cukor,
• 1 ek mustár (elmaradhat).

Elkészítés:

A lencsét egy-két órára beáztatjuk, majd a levét leöntve, szitában leöblítjük. A felaprított hagymát az olajon dinsztelni kezdjük, hozzátesszük a (kockára vágott) füstölt húst, majd pár perc múlva hozzákeverjük a lencsét, és rövid ideig együtt dinszteljük. Felöntjük annyi hideg vízzel, amennyi ellepi, és lassú tűzön főzzük; amikor félig puha, hozzá lehet tenni a karikára vágott kolbászt is, és közben be is fűszerezzük. Amikor a lencse már megpuhult, behabarjuk a tejfölben elkevert liszttel, és összeforraljuk. Ízlés szerint ecettel, cukorral, mustárral, citromlével ízesíthetjük.

Krúdy Gyula

Kanál nélkül nincs igazi evés, mert a kanál olyan, mint valami vödör, amely az ételek ízeit a felszínre hozza

A listából nem maradhat ki Krúdy Gyula sem, hiszen őt tartják az irodalmi világ legnagyobb ínyencének. Nem csoda, hiszen számos feljegyzésében, regényében előszeretettel ír hangulatosan, érzékletesen az ételekről és italokról. Kedvenc ételei közé a rácponty, a marha- és a körömpörkölt és a Tafelspitz, magyarosan „tányérhús” tartozott. Utóbb nem más, mint a főtt marhaszelet.

Rácponty

Hozzávalók:

• 1.5 kg ponty (tisztított)
• 1 kg burgonya
• 15 dkg füstölt szalonna
• 2 nagy fej vöröshagyma
• 3 db zöldpaprika
• 3 db paradicsom
• só ízlés szerint
• 10 dkg vaj
• fűszerpaprika ízlés szerint
• 3 dl tejföl

Elkészítés:

A burgonyát héjában megfőzzük, majd meghámozzuk, és ujjnyi vastag szeletekre karikázzuk.
A halat a gerincoszlop mentén hosszában kettévágjuk, és beirdaljuk. (Ha ügyesek vagyunk a halat ki is filézhetjük.) A pontyot sózzuk, enyhén megszórjuk pirospaprikával, és megtűzdeljük a szalonnacsíkokkal.
Egy nagy tepsiben a vajdarabokat elszórjuk, a burgonya szeleteket rátesszük. A burgonya tetejére helyezzük a félbevágott halat, és mellétesszük a felkarikázott paprikát, hagymát és paradicsomot.
A tepsit fóliával lefedjük, és 180°C-ra előmelegített sütőben, légkeverésen 30-35 perc alatt megsütjük.
Majd levesszük a tetejéről a fóliát, meglocsoljuk a tejföllel, és addig sütjük tovább, amíg a hal meg nem pirul.

Voltak persze kevésbé tehetős íróink is

Petőfi Sándor, a magyar romantika kiteljesítője ugyan vándorló életvitele során elég sokat nélkülözött, de szerette a magyaros ételeket. A feljegyzések szerint legkedveltebb étele a gulyás, a túrós csusza és a finom pecsenyehúsok voltak. Ami meglepő vele kapcsolatban, hogy a legendák szerint költőnk gyakran még reggelire is gulyást főzetett, ráadásul kedvelte ugyan a kávét, de az aludttejért sokkal jobban rajongott. Róla köztudott volt viszont az is, amit annyira nem kedvelt, ez pedig a tejfölös torma volt. Az Életképek 1845 júliusi számában vallotta be, hogy ennek az ételnek már a látásától szabályos reszketés fogja el:

Ha kritikusok nem volnának a világon, legjobban utálnám a tejfölös tormamártást, de így azoké az elsőség, s csak második helyet foglal a tejfölös-torma

József Attila

József Attiláról köztudott, hogy szegény családból származott, idősebb nővére, Jolán feljegyzéseiből közelebbi képet kapunk arról, hogyan is éltek akkor. A jegyzetekből kiderült az is, volt egy időszak, amikor egy Gáspár János nevű kőműves családjánál éltek albérletben, erről az időről így írt növére:

Édesanyánk nem hagyott mást otthon számunkra, csak kenyeret. Én kaptam az iskolában a napközi otthonban ebédet, de a két kisebbik gyerek egész nap csak kenyeret evett. A kőműves felesége már megszokta, hogy annyit főzzön a bablevesből, krumplilevesből, hogy este egy-egy tányérral nekünk is jusson. De ők is nagyon szegények voltak, nagyon nagy áldozat volt ez tőlük

Később József Attila, az öt elemi elvégzése után három évig az Üllői úti polgári iskolába járt, ekkor kezdett el verseket írni. Első, sokak által ismert versét "Kedves Jocó" ajánlással nővérének, Jolánnak írta. Tartalmát tekintve a műben előkerül az éhezés, a vágyakozás, hiszen arról írt versében, hogy milyen jó lenne a kedvenc ételeiből enni egyszer.

De szeretnék gazdag lenni,
Egyszer libasültet enni.
Jó ruhába járni, kelni,
S öt forintért kuglert venni.

Míg a cukrot szopogatnám,
Új ruhámat mutogatnám,
Dicsekednék fűnek - fának,
Mi jó dolga van Attilának.

Gimnázium után a szegedi egyetemre járt egy ideig, amíg el nem tanácsolták. Szegeden aztán Juhász Gyula és Móra Ferenc karolta fel, velük pedig gyakran látogatta a Tisza szálló éttermét is. Erről az időszakról maradt fent egy "Kínálgató" című tréfás költeménye is, ami Jolán nővére és férje társasági vacsoráján született 1930-ban. A költő az összes fogáshoz írt egy kis szösszenetet, mely inkább az ételek káros következményeit emelte ki. Íme néhány részlet a műből:

Címlapkép: Getty Images