Bevezetik a hatósági árat: megszűnik a földpiac

A múlt héten megszavazta az Országgyűlés a földforgalmi törvény módosítását is. Ezzel hatósági ár veszi át a termőföldforgalomban a piac helyét – vélik agrárszakemberek. Szerintük ez a jogszabály, ha az államelnök aláírja és hatályba lép, tökéletesen szakmaiatlan és végrehajthatatlan.

Jelenleg még az aranykorona jelezi föld termőképességét és az értékét. Az árat többek között befolyásolja a művelési ág, a birtoktest mérete, termőképesség, a tulajdonosok száma, a termőhely földrajzi elhelyezkedése és még lehetne sorolni. Tavaly hektáronként átlagosan 1,4 millió forintért adták a termőföldet, s ezzel számolva mintegy 392 milliárd forint volt a teljes forgalom értéke.

Az elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény úgy rendelkezik, hogy a földérték meghatározásával kapcsolatos forgalmi értékbecslést kiiktatja, helyette a térségben jellemző hektáronkénti áron kell eladni a birtokot. Ez azonban nem veszi figyelembe, hogy az árakat hogyan befolyásolja a kereslet-kínálat – jegyezte meg Vári Attila, agrár szaktanácsadó. Emellett a föld értéke, hozama a bérleti díjakban is megjelenik, míg egy ilyen „hatósági” ár ezt is blokkolhatja.

Több olyan közigazgatási per is volt, ahol a bíróság többnyire a vevőnek adott igazat a földbizottsággal szemben, mert úgy ítélte meg a testület, hogy az a terület annyit ér, amennyit a vevő megad érte. A föld értéke pedig adott térségen belül is igen eltérő lehet – jegyezte meg a szakértő. Aki ennél magasabb áron akar megszabadulni a földjétől, kénytelen lesz szakértőt fogadni, aki kiszámíthatja neki a törvényben megadott indexálás szerint az elkövetkező 20 évben várható jövedelmet és annak alapján kell meghatározni a vételárat - mondta Harangozó Gábor, az MSZP agrárpolitikai ügyvivője. Abban a megkérdezett szakértők egyetértettek, hogy olyan ember nincs, aki nem hogy 20, de akár csak néhány évre előre meg tudná mondani, hogy egy adott birtok mekkora jövedelmet képes hozni. Ez azért is lehetetlen, mert egy nagyobb birtoktesten adott parcellák termőképessége is eltérhet és változhat az évek során. Ma még azt sem látni előre, hogy 2020-tól pontosan mekkora lesz a közvetlen területalapú támogatás összege és hogy 2027 után marad-e ez a támogatási rendszer. Manapság az eladó és a vevő is vitás esetben előbb a települési önkormányzati testülethez, majd az agrárkamara területileg illetékes szervezetéhez, e fórum után pedig a bírósághoz fordulhat. Végső esetben a szerződést semmissé nyilváníthatta a testület.

Az új szabályok szerint azonban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei vezetői által hozott állásfoglalással szemben jogorvoslatért az agrárkamara helyi szervezetéből alakult földbizottság döntése miatt a jövőben a kormányhivatalhoz, majd a bírósághoz lehet fordulni, de a bíróság a döntést nem változtathatja meg, csak új eljárásra utasíthatja ugyanazokat a szereplőket. Eredetileg a település gazdáiból, illetve az önkormányzati testület tagjaiból alakultak volna meg a földbizottságok, ám a szaktárca a mai napig nem adta ki az ehhez szükséges végrehajtási rendeletet, és úgy tetszik, már nem is fogja. Ráadásul a törvénymódosítása nyomán, a kamara megyei szervezete a korábbiakkal ellentétben nem szakértői véleményt mondhat csupán, hanem ügyfélként vehet részt az adásvételben az eladó és a vevő mellett. Ennek az a jelentősége, hogy eleve beleszólhat, hogy a két másik ügyfél megkötheti a szerződést vagy sem– figyelmeztetett Harangozó Gábor.