Demográfiai katasztrófa közeleg: 2020 után ki fog dolgozni Magyarországon?

HelloVidék   
  Megosztom
Demográfiai katasztrófa közeleg: 2020 után ki fog dolgozni Magyarországon?

Most akkor van munkaerőhiány Magyarországon, vagy nincs? Valójában mindkettő igaz, de a helyzet ennél kicsit árnyaltabb. Mutatjuk, hogy mi a legfőbb gond a magyar munkaerőpiacon, miért elégedetlen a munkáltató és a munkavállaló is, valamint hogy mi lehetne a problémára a megoldás.

Nemrégiben a csapból is az folyt, hogy az régiós átlaghoz képest hazánkban hatalmas a munkaerőhiány, ezzel lekörözve minden Kelet- és Közép-Európai országot. Az valóban igaz, hogy az álláshelyek száma nagyon megugrott az elmúlt években, ám a kiugró munkaerőhiány a Portfolio elemzései szerint annyira nem számít kirívónak a többi országhoz képest. A tapasztalatok szerint a cégek 90 százaléka a munkaerőhiányt okolja a vállalat növekedésének gátjának, a munkavállalók pedig sokszor azzal szembesülnek, hogy munkaerőhiány ellenére sincsenek eléggé megbecsülve és egymásnak adják a kilincset az állásinterjún. Akkor mi is az igazság, melyik oldalnak van igaza? Úgy tűnik, mindkettőnek.

Többen dolgoznak, mégsincs elég ember

Baja Sándor, a Randstad Hungary Kft. ügyvezető igazgatója a Portfolio által szervezett HR Revolution 2019 konferencián elmondta, hogy tapasztalataik az OECD országok közül Magyarországon a legnehezebb megtalálni a munkaerőt, holott a foglalkoztatás folyamatosan bővül. Az ügyvezető igazgató elárulta, hogy néhány éve még 55 százalék körüli volt a foglalkoztatottak aránya Magyarországon, mostanra ez az arány már közel 70 százalékra rúg.

Baja Sándor szerint azonban továbbra is problémát jelent a magyar társadalom elöregedése, idén például 141 ezer munkavállaló megy nyugdíjba, ugyanakkor a munkaerőpiacra belépő 18 évesek száma csupán 94 ezer. Az ügyvezető igazgató hozzátette, hogy jelentős, 13,8 százalékos a szürkén-feketén alkalmazott munkaerő aránya, akik körülbelül 600 ezer embert tesznek ki. A külföldön élők számát 450 ezer főre becsülik. Látható hát, hogy van még tartaléka a munkaerőpiacnak, azonban ezeket az embereket meg is kell tartani. Baja Sándor szerint a vállalatok pedig olykor félvállról veszik ezt a feladatot, a cégek nem keresnek kellő hatékonysággal embereket, nem veszik igénybe a korszerű szolgáltatásokat és az adatbázisokat, valamint nem kezelik kellőképpen a magas fluktuációt. A cég vezetője elmondta, hogy

Vidéken egy másik érdekes jelenség is felütötte a fejét, ami a közmunkával kapcsolatos. A Portfolio HR Revolution 2019 konferenciáján Dr. Csillag Sára, a Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Karának dékánja és egyetemi docense egy kis- és középvállalkozásokról szóló kutatás eredményét ismertette. Elárulta, hogy nem csak a multiknál, hanem a KKV szektorban is megjelent a munkaerőhiány, a kisebb vállalkozásoknak pedig az a legfőbb nehézsége, hogy nem tudnak olyan magas bért kitermelni, ezért vidéken a multik mellett még a közmunkával is versenyeznek a KKV-k jó munkavállalóért.

Nem találkozik a kereslet a kínálattal

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 2018. október-december időszakban 83 337 állás volt betöltetlen Magyarországon, ami nemzetgazdasági szinten a 2017-es év végéhez képest 13,8 százalékos növekedést jelent. A legtöbb üres álláshely továbbra is a feldolgozóiparban volt, ahol 22 482 üres álláshelyet regisztráltak. A feldolgozóipart az adminisztratív terület követi 10 101 betöltetlen pozícióval, majd a humán, egészségügyi és szociális ellátás 8 605 üres állással követi a sorban.

Madár István, a Portfolio vezető elemzője a HR Revolution 2019 konferencián elmondta, hogy nem csak Magyarországon egyedi ez a jelenség, ugyanis a környező országokat is érinti a munkaerőhiány. Korábban a munkáltató válogathatott, munkaerőtöbblet volt. Most azonban egyre többször tapasztalják meg a cégek, hogy nehezen tudják a megfelelő embereket megtalálni a meghirdetett pozíciókba. Ezzel szemben a vállalatok folyamatosan tudnak új munkaerőt bevonni, melynek az üteme egyáltalán nem fékeződött. Emiatt – és amiatt, hogy több százezer emberrel többen dolgoznak most, mint a válság előtt – úgy tűnhet, hogy nincs munkaerőhiány Magyarországon.

Mivel a munkanélküliség egyre alacsonyabb szintű, ezért úgy tűnhet, hogy egyre kevesebb a tartalék is, és már nem nagyon lesz ember, akit továbbra is be lehetne vonni a foglalkoztatásba. Ennek ellenére azonban meglepően sok közmunkás, munkanélküli és speciális inaktív van, akiknek a száma több százezer főt tesz ki.

Mint ahogyan azt a KSH adatai mutatják, a különféle régiók között hatalmas különbségek vannak. A 2018-as adatok szerint a legmagasabb foglalkoztatás Vas megyében és Győr-Moson-Sopron megyében volt 63,9 és 63,5 százalékkal. A legalacsonyabb foglalkoztatás Somogy megyét sújtotta: a megye foglalkoztatási rátája mindössze 52,4 százalék volt, ezzel "megelőzte" az 55,8 százalékot számláló Borsod-Abaúj-Zemplén megyét is.

További problémát jelent, hogy a népességnek egy tetemes része úgy tűnt el az inaktívak közül, hogy közben nem erősítette a foglalkoztatottak táborát. Ez köszönhető a külföldi munkavállalásnak, a népességfogyásnak, valamint az új nyugdíj- és munkaerőpiaci szabályozásoknak. Ezek a „kiskapuk” le lettek zárva, így most már nem lehetséges, hogy munkaképes korú emberek tűnjenek el a munkaerőpiacról, azonban az inaktívak között már csak a legkevésbé foglalkoztatható csoportok maradtak benn.

Nem nagyon lesz ennél több munkavállaló, mint amennyi most van. A nyugdíjkorhatár emelése csak ideiglenesen növeli meg a foglalkoztatottak számát, de hosszú távon drasztikusan lecsökkenhet a munkavállalási korú népesség aránya

- mondta Madár István, aki hozzátette, hogy a nyugdíjkorhatár kitolásával még egy darabig stagnál a munkavállalási korban lévők aránya, majd a 2020-as évtől kezdve rohamosan csökkenni fog. Éppen emiatt növelnünk kell a termelékenységet, innovációval, technológiai fejlesztéssel és az átlag költségszint lenyomásával.

Ez lehet a megoldás a munkaerőhiányra

Madár István szerint kulcsfontosságú a mobilitás növekedésének ösztönzése, ugyanis a földrajzi mismatch az egyik okozója a hazai munkaerőpiaci problémáknak. A bérlakásprogram, a munkába járás szervezése és támogatása erősen hozzájárulhat a munkaerőpiaci kereslet és a kínálat találkozásához, azonban a hazai lakáshoz való viszony miatt is nehéz ezt megvalósítani.

Emellett fontos, hogy oktatási és képzési programok támogassák a munkavállalók skilljeinek alakítását, ugyanis az elemző szerint a mai magyar általános iskolai oktatás nem mérsékli, hanem növeli a családból, földrajzi térségből származó különbségeket. A piacra lépésnek is megvannak a korlátai: a közmunkaprogramra például egy folyamatban lévő újragondolás vár, a rugalmas foglalkozási formák ösztönzése pedig jelenleg még nem kiforrott. A vezető elemző szerint az „önkéntes” munkanélküliség csökkentésére a járulékcsökkentés és a nettó bérnövekedés adhat megoldást, de fontos lenne a munkaerő mennyiségének és eloszlásának a racionalizálása is.

Vannak még tartalékok a munkaerőpiacon

Bár nagyon magas szinten van a foglalkoztatottság és egyértelműen a keresleti oldal dominál, vannak még tartalékok a magyar munkaerőpiacon - mondta el Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a Portfolio HR Revolution 2019 konferencián tartott előadásában.

Egyértelműen kereslet-orientálttá vált a korábban kínálat-alapú foglalkoztatás Magyarországon: a rendszerváltás óta ez az első ilyen időszak, ahol a piaci trendek szerint a munkaadók keresik a munkavállalót, és nem fordítva. Ez sok kérdést is felvet, például azt, hogyan tudom megtartani a munkavállalót, javítani a közérzetét, akár a munkabéren túl is

- hangsúlyozta Parragh László. A kamara elnöke szerint akut munkaerőhiány van az országban, ami strukturális munkaerőhiányt is jelent. Parragh László ismertette, hogy a 2010-es kormányprogramban 1 millió új munkahelyről volt szó: mostanra ez az álomszerű cél közel megvalósult, ugyanis az elmúlt években 850 ezer fővel sikerült növelni a foglalkoztatottak számát.

Az MKIK elnöke úgy látja, vannak még potenciális tartalékok a munkaerőpiacon: az egyik ilyen kategória a fiatal korosztály, hiszen nagy a lemorzsolódás az iskolarendszerben (15-24 évesek között). Tartalékot jelentenek a duális képzésben tanuló hallgatók, a női foglalkoztatottak, az 55 év felettiek, a nyugdíjasok, az atipikus foglalkoztatási területek (távmunka, részmunkaidő) szereplői, a gyermekvállalás után vissza a közmunkások, és a külföldön dolgozók is számításba jöhetnek.

A reálbér-növekedésről Parragh László elmondta, hogy egy "ősbűn" árát kell megfizetnünk akkor, ha azt a gazdaságpolitikát folytatjuk, amely az olcsó munkaerőre építve kíván gazdaságot növelni. Ez szerinte legfeljebb rövidtávon lehet eredményes. Parragh szerint az is problémát okoz, hogy a reálbér növekedésével egyidejűleg nem nő olyan ütemben a termelékenység. Ha ez a kettő elszakad egymástól, akkor az nagy problémát okozhat a gazdaságban.

Erre a pályára menj, ha biztos szakmát akarsz

Parragh László ismertette, hogy a World Economic Forum előrejelzése szerint az elkövetkező években gyökeresen átalakul a munkaerőpiac. Aki nem tud lépést tartani, pórul járhat, ugyanis számos szakma tűnhet el az automatizáció miatt. A pénztárosok, titkárnők, bérszámfejtők, számviteli munkatársak, irodai dolgozók és sofőrök már foghatják a fejüket, ugyanis ezeket a munkaköröket teljes egészében kiválthatják a robotok. Vannak azokban olyan szakmák, amelyek korábban nem is léteztek, most pedig elképesztő kereslet lesz iránta. Az előrejelzés szerint az 5 legkeresettebb szakma a jövőben a data analyst, a szoftverfejlesztő, az operációs menedzser, a sales és marketing menedzser valamint a mesterséges intelligencia specialista lesz.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidék

gazdaság

munka

munkaerő

munkaerőpiac

munkaerőhiány

állás

álláskereső

munkavállaló

hr

munkáltató

karrier

portfolio hr revolution 2019

baja sándor

parragh lászló

madár istván

dr. csillag sára