Megtorpant az építőipar: erre számíthatunk a következő hónapokban

Mint kiemelte, mindkét építményfőcsoport termelése nőtt: az épületeké 27, az egyéb építményeké 25,7 százalékkal. Az épületeknél ipari, és raktárépületek építése, az egyéb építményeknél pedig továbbra is út- és vasútépítések eredményezték a növekedést. A megkötött új szerződések volumene 1,1 százalékkal csökkent, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 24 százalékkal kisebb, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 11,9 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál.

Nagy értékű szerződéseket májusban elsősorban útépítésekre kötöttek. Az új szerződések volumene azonban így is mintegy kétszerese a korábbi évekhez képest. Az építőipari vállalkozások április végi szerződésállományának volumene 8,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 38,4 százalékkal nagyobb, az egyéb építményekre vonatkozóké 19,1 százalékkal kisebb volt, mint 2018. május végén.

A szerződésállomány ugyanakkor továbbra is 2300 milliárd forint körüli ingadozik, amire korábban nem volt példa. Az építőipar termelési volumene 53,4 százalékkal haladta meg a 2015. évi, 67,5 százalékkal pedig a 2010. évi átlagos volument.

Az építőipar a tavalyi robosztus teljesítménye után kiugró lendülettel indította az idei évet is, így 2019-ben is érdemben hozzájárul majd a növekedéshez és ebből következően a súlya is tovább nőhet a nemzetgazdasági ágazatok közt. Az eddigi dinamikus évkezdet alapján, figyelembe véve a pálya egész éves lefutását idén 30 százalékhoz közeli növekedésre számítunk az ágazatban. Az idén többek közt az újlakás átadási hullám fogja húzni az építőipart, legalább 25 ezer lakás átadására számít a szektor, emellett a budapesti irodapiacon 700 ezer négyzetméter van megvalósítási fázisban, ami szintén érdemi átadási hullámot fog eredményezni a következő 1-2 évben, számottevően növelve a jelenlegi 3.7 millió négyzetméteres állományt.

Az építőipart a működőtőke beáramlás következtében a feldolgozóipari beruházások, szálloda fejlesztések, állami beruházások, valamint az uniós támogatással épülő beruházások is támogatják, kormányzati források szerint a következő években akár 25 ezer milliárd forint rendelés érkezhet az építőiparba. A szakképzett munkaerő hiánya továbbra is jelentős probléma az iparágon belül, annak ellenére, hogy az építőipar foglalkoztatotti létszáma történelmi csúcson áll, de a lezajlott bővülésnek a jelentős része képzetlen munkaerőből áll, ami egyelőre tovább nehezíti a kivitelezések teljesítését. De jól látszik, hogy ez a feszültség oldódik és egyre magasabb fokozatra képes kapcsolni az iparág, hónapról hónapra új csúcsokat beállítva, egyúttal érdemben növelve a termelékenységet.

Az építőiparban folytatódó béremelkedésre és fehéredésre számítunk a következő években a továbbra is kifeszített munkaerőpiac és a hatékonyságnövelő beruházások felfutásával párhuzamosan. Így tovább folytatódhat a már megkezdődött trend, hogy a szakképzett munkaerő egy része fokozatosan visszaáramlik a hazai építőiparba és enyhülhet a kivitelezői kapacitáskorlát, amire igen nagy szükség van - figyelembe véve a következő évek várható fejlesztéseit mind a piaci, mind az állami szférában.