Ezek a magyar agrárium legnagyobb hiányosságai: fókuszban a növényvédelem és az öntözés

HelloVidék/MTI   
  Megosztom
Ezek a magyar agrárium legnagyobb hiányosságai: fókuszban a növényvédelem és az öntözés

Több helyen fertőzést okozott a csapadékos időjárás a búzánál, a kukoricánál ugyan egyelőre nem észleltek betegséget, de a csapadék miatt fokozott növényvédelemre van szükség. Az aszálykárok utólagos kezelése helyett a következő időszakban a károk megelőzésével összefüggő feladatokra kell koncentrálni - hangzott el a 79. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásáron (OMÉK), a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakmai konferenciáján.

Zászlós Tibor, a NAK mezőgazdaságért felelős alelnöke a vásár nyitó napján tartott rendezvényen úgy fogalmazott, egyszerre nehezítették a gabonatermesztők helyzetét a jelentős csapadékhiány és a hirtelen jött felhőszakadások, viharok. A NAK közleménye szerint a nedves kukoricák feldolgozása már megkezdődött, azoknál a feldolgozók nem észleltek fertőzéseket.

A biztosítók általános tapasztalata szerint azokon a területeken, ahol a jégkár mérséklődött, ott nőtt a felhőszakadások és a viharok okozta kár. Ez a termelők jelentős részét felkészületlenül érte, jellemzően alig kötöttek az utóbbi károkra is kiterjedő biztosítást. A biztosítók nyitottak a probléma megoldására, ahogy eddig, úgy a jövőben is kínálnak ilyen szerződést. A NAK a konferencián együttműködési megállapodást kötött a Mezőgazdasági Repülők Érdekvédelmi Szövetségével (MERÉSZ). Tájékoztatásuk szerint a megállapodás elősegíti, hogy a légi növényvédelem továbbra is rendelkezésre álljon a gazdálkodók számára, a kamara minden lehetséges eszközével támogatja a mezőgazdasági repülés fenntartását.

Az aszálykárok megelőzésével összefüggő feladatokra koncentrál az agrártárca

Az aszálykárok utólagos kezelése helyett a következő időszakban a károk megelőzésével összefüggő feladatokra kell koncentrálni - hangsúlyozta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkára a 79. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásáron (OMÉK) megszervezett vízügyi konferencia megnyitóján.

A tárca tájékoztatása szerint az államtitkár felidézte: a kormány márciusban döntött arról, hogy 2020-tól 2030-ig évente 17 milliárd forint plusz forrást biztosít az öntözésfejlesztéssel összefüggő feladatok ellátására, a jövő évi beruházások tervezése meg is kezdődött. Ennek keretében, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által felmért termelői igényekhez igazodva történik a vízkínálati oldal, az állami főművek fejlesztése.

Az öntözési beruházások könnyebb, gyorsabb megvalósítása érdekében az elmúlt két évben jelentősen sikerült csökkenteni az adminisztratív terheket

- hívta fel a figyelmet az államtitkár, példaként említve a beruházások kiszámíthatóságát segítő, eddig csak öt évre kiadott vízjogi üzemeltetési engedélyek húsz évre történő kiadását. Kitért arra, hogy a következő évtől újabb, jelentős adminisztrációs könnyítéseket tervez a tárca bevezetni a vízjogi engedélyeztetés terén.

Feldman Zsolt a jövőbeni feladatok közül megemlítette a termelői öntözési közösségek létrehozását és szabályozását, valamint azt, hogy Szarvason egy öntözésfejlesztési bemutató gazdaságot hoznak létre az öntözési technológiák alkalmazásának előmozdítása érdekében. Kitért arra is, hogy a termelői, vízkeresleti oldal megszervezésére a Nemzeti Földügyi Központon belül létrejött az öntözésfejlesztési főosztály, az Agrárminisztérium öntözési igazgatási szerve. Folyamatban van a Mezőgazdasági vízhasználat információs és ellenőrzési keretrendszer (Vizek) projekt keretében az engedélyezési eljárás elektronizálása is.

Kis Miklós, az AM vidékfejlesztésért felelős államtitkára hangsúlyozta, fontos szerepe van az öntözésnek a mezőgazdaságban, mert a termelés biztonsága mellett jövedelembiztonságot és versenyképesség-javítást jelent, emellett a vízkészletekkel való fenntartható gazdálkodást eredményez.

A Vidékfejlesztési program keretében jelenleg is elérhető egy öntözésfejlesztési felhívás, 50 milliárd forintos kerettel

- hívta fel a figyelmet. Hozzátette: több egyszerűsítést is bevezetett az agrártárca annak érdekében, hogy minél több gazdának lehetősége legyen pályázni. Egyéni projekt esetén 1 milliárd forintra, kollektív projekt esetén 2 milliárd forintra emelte a tárca a vissza nem térítendő támogatás felső határát, emellett további tíz százalékponttal megemelte a támogatási intenzitást, hogy nagyobb, komplexebb beruházások valósulhassanak meg.

Az egyszerűsítésnek köszönhetően már csak a legszükségesebb esetekben kell jogerős elvi vízjogi engedélyt csatolni a kérelmekhez, illetve az osztatlan közös földtulajdon estében már nincs szükség minden tulajdonosi hozzájárulásra - jelezte Kis Miklós. Az államtitkár kiemelte, hogy azok számára is lehetővé teszik az újrapályázást, akik már kaptak az öntözésfejlesztési támogatásból - olvasható az agrártárca közleményében.

JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2,5 millió forintot igényelnél, 72 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 50 760 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,29 %), de nem sokkal marad el ettől az CIB Bank 50 948 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidék

omék

agrár

mezőgazdaság

gazdaság

időjárás

termés

növényvédelem

aszály

öntözés