Kiderült az igazság: tényleg jobb a szabadtartásból származó tojás?

Agrárszektor   
  Megosztom
Kiderült az igazság: tényleg jobb a szabadtartásból származó tojás?

Szabadtartásos tyúk tojását enni jó érzés. Boldog csirkétől származik. Sokba került, de ennyit megér nekem - egyre többen mondogatják ezt, legalábbis a média ezt sugallja. Középkelet-Európában még meghaladja a 80 százalékot a feljavított ketreces tartásmód aránya, világszinten pedig a tyúkok 90 százaléka termel így. A trend növekvő, kivéve Európában.

Nyugaton egyre erősödik az "End the cage age"- mozgalom, ami azt tűzte zászlajára, hogy 2025-ig felszámolja a ketreces tartást a tojástermelésben. A civil szervezet szerint mélyalmon vagy kifutóban kell tartani a tyúkokat, mert a ketrec szenvedést okoz nekik. Utoljára 2012-ben kellett átélniük a termelőknek egy nagy technológiaváltást, ami egy éven át a magasban tartotta az árakat. Persze ennél is nagyobb piaci krachot tudnak okozni olyan események, mint egy kereskedelmi háború vagy egy járvány. Jól szemlélteti ezt az alábbi ábrán a 2017. év: ekkor tombolt Európában a madárinfluenza. Nem volt régen, mégis elfejtettük?

Hadd idézzük fel: ez volt az az év, amikor minden baromfit beparancsoltak az ólakba, a kifutókat szigorúan hálózni kellett, a ludak nem járhattak ki a vizekre, a vírus H1N1-es változata embereket ölt Ázsiában, és mindenki attól rettegett, hogy az európai H5N8-as változat mikor alkul át egy olyan törzzsé, amellyel szemben tehetetlenek leszünk.

A fenti ábrán két dolog feltűnő:

  1. Az árak a kötelezően előírt ketrecváltást követően nem tértek vissza a 20 forintos szint alá, azóta tartósan 25 százalékkal drágább a tojás.
  2. Ennél is nagyobb veszélyt jelentenek a termelésre és az árakra a járványok. Évekbe telik, mire ezeket kiheveri az ágazat.

Ha csak tisztán a fogyasztói elvárásokat nézzük, az ár mellett meg kell említenünk még egy szempontot, ez pedig az egészség. "A tojás az egyetlen olyan tökéletes összetételű fehérjeforrás, amelynek saját csomogolása van. Ennek a tisztaságára és épségére ügyelni kell" - hangsúlyozta tegnap a Tojás Világnapja alkalmából rendezett sajtóeseményen Horn Péter akadémikus. Mint kiderült, a műszeres vizsgálatok szerint

Szabadtartásban a tojás héján 53 százalékos arányban találni káros mikrobákat, mélyalmos tartásban a tojások 28 százaléka szennyezett, míg a ketrecből kigördülő tojások csak 11 százalékban érintkezhetnek ürülékkel.

Ha az ár nem számít és az egészség sem, akkor nyilván más szempontok mozgatják a fogyasztót. Az állat- és környezetvédelem ügye egyre többeket foglalkoztat Európában. Az összes nyugati áruházlánc beállt az "End the cage age" mögé, mivel ezzel egy "életérzést" lehet jó pénzért eladni a fogyasztóknak

- vélekedett a Tojás Világnapjára meghívott termelő, Pákozd Gergely, aki egyben Tojásszövetség alelnöke is. Az üzenet lényege, hogy aki szabadtartásos tyúk tojását eszi, az állatbarát és óvja az élővilágot, vagyis jó ember. Az életérzés pszihológiája érthető, de tévhitekre épül. Jó-e vajon a tyúknak, ha mellcsontját, szárnyát, lábát töri egy mélyalmos rendszerben, vagy ha társai agresszióját kell elviselnie tollcsipkedés vagy kannibalizmus formájában, esetleg belső élősködők kínozzák? - tette fel a kérdést Metzger Szilvia, a Kaposvári Egyetem docense. Ezek a paraméterek ugyanis szignifikánsan nagyobb számban fordulnak elő szabadtartásban, mint ketrecben.

Sajnos le kell számolnunk azzal az illúzióval is, hogy létezik olyan háziállat, amelyik a fajra jellemző összes viselkedésmintáját szabadon kiélheti. Még a kutya sem vadászhat, pedig az társállatunk. A tartás körülményein lehet javítani, de nehéz rámutatni, hogy melyik az a pont, ami már a boldogság netovábbja. És kérdés, hogy mindez mennyit ér a fogyasztónak? Van, akinek sokat.

Ne fosszuk meg sem a fogyasztót, sem a termelőt a döntés szabadságától. Annál is inkább, mert Európa nem tudja megvédeni sem a termelőit, sem a fogyasztóit az ukrán, a barzil, az amerikai vagy a thai termékekkel szemben. Ezek olcsó alternatívaként mindig ott lesznek a polcokon. Nem fair megfosztani a termelőket attól a lehetőségtől, hogy a konkurencia kihívásaira reagálhassanak.

Különösen veszélyes egy olyan időszakban általános technológiaváltásért kiáltani, amikor a világ sertésállományának negyedét már kiirtották az afrikai seréspestis miatt, ezért minden alternatív fehérjeforrásnak emelkedik az ára. Mint azt már bemutattuk,

Végül, de nem utolsó sorban, le kell számolnunk azzal a tévhittel is, hogy a természetszerű tartás jó a természetnek. 7 milliárdan lakunk a Föld nevű bolygón. Ha ma ugyanazokkal a termelési mutatókkal állítanánk elő az emberiség táplálékát, mint 1961-ben, akkor nem a bolygó területének 38, hanem 82 százalékát kellene művelnünk. Az intenzív termelési rendszerekkel és a genetikai előrehaladással gyakorlatilag megóvtuk a Föld 44 százalékát - mutatott rá Horn Péter, aki egy sor, a természetvédők számára fontos paramétert megvizsgált előadásában. A szabadtartás minden elemében pazarlóbb rendszernek bizonyult, mint a feljavított ketreces tartás, hiszen több helyet, takarmányt, vizet igényelnek benne az állatok.

Mindennek persze hatása van a termelés jövedelmezőségére. A szabadtartás egy tyúkra vetített költsége több mint a duplája annak, mint amibe a ketreces tyúk kerül. Tényleg nem babra megy a játék, hanem a termelők bőrére, akiknek semmi kifogásuk az ellen, ha a fogyasztó válogat. De a választás joga mindenkit meg kell hogy illessen. A tartásmódot jelölő címkéknek pedig nemcsak a boldogság mértékét kellene jelölniük a dobozokon, hanem az ökológiai lábnyomát is. Aki luxuscikkre vágyik, az legyen tisztában vele, hogy most éppen kétszer annyit vesz el a bolygó erőforrásaiból, mint mások, akik szegényebbek nála. Csak mert megteheti. És ettől a felismeréstől, talán már nem is fogja annyira jó embernek érezni magát.

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidék

tyúk

tojás

gazdaság

mezőgazdaság

agrár

tartásmód