Elárulta titkát a Mercedes, Bonafarm, AXIÁL: így keresik a magyar melósokat

Steiner Petra   
  Megosztom
Elárulta titkát a Mercedes, Bonafarm, AXIÁL: így keresik a magyar melósokat

Jó tíz évvel ezelőtt még az álláskeresőknek is keményen meg kellett dolgozniuk azért, hogy a képességeikhez leginkább illő pozíciót megtalálják, már ami a keresgélést illeti. A munkaközvetítők, a cégek hírlevelei és az állásközvetítő portálokon személyre szabott kínálat jelentősen megkönnyíti a válogatást, bár tudvalevő, hogy a munka java még csak ezután következik. A HelloVidék dél-alföldi cégeket kérdezett a XXI. századi munkaerő-toborzási gyakorlatukról.

Cikksorozatunk előző részében körbejártuk, hogy a két 2019. év júniusában publikált, munkaerőpiac témakörét vizsgáló kutatás mennyiben fest valós képet a magyarországi álláskeresési szokásokról. A négy megkérdezett állásközvetítő portál tapasztalatai alapján egyértelmű, hogy a kütyük mindennapos használata és a közösségi média tolakodó jelenléte már a munkakeresési szokásokra is rányomta a bélyegét, így a sikerhez előbb vagy utóbb, de haladni kell a korral.

Az országos lefedettséggel rendelkező site-ok mellett azonban a HelloVidék kíváncsi volt arra is, hogy hazánk dél-alföldi régiójában milyen tapasztalataik vannak a Magyar Kereskedelemi és Iparkamara TOP 100-as kiadványában előkelő helyet elfoglaló cégeknek. Valóban haszontalanná vált az írott sajtó? Az álláskeresés alfája és ómegája a Facebook? És egyáltalán milyen taktikájuk van a jól működő vállalatoknak, hogy rátaláljanak a legalkalmasabb jelöltre? A munkáltatók minden kérdésre választ adtak, de előbb jöjjön egy tanulmány a változó trend a trendváltás kapcsán.

Egy 2014-ben végzett kutatás szerint a cégek már 5 éve sem a toborzási szokások megfelelő kombinációjában látták a legkomolyabb akadályt egy pozíció betöltéséhez, hanem pont a megfelelő tudású/készségű jelöltek hiányában, aminek azóta is sok szakterületen dolgozó cégtulajdonos ad hangot. A toborzási csatornák közül már akkoriban is listavezetőként kerültek ki az álláskereső portálok, amit szorosan a belső adatbázisok és fejvadász cégek követnek, tehát az online média jelentősége már 2014-ben sem számított újdonságnak.

A közösségi médiaplatformok közül 56%-kal a Facebook és 53%-kal a LinkedIn emelkedik ki, jelentősen megelőzve más felületeket, például videós platformokat. A digitális lábnyom elemzésének jelentőségét akkoriban még csak a megkérdezettek 29%-a érezte fajsúlyosnak, akik leginkább elektronikai, IT és SSC-ágazatban (Szolgáltató Központ) tevékenykedő cégek közül kerültek ki. 5 évvel ezelőtt még a mobil platformon való jelenlét is elhanyagolható arányban jelent meg, főként a szolgáltató központok láttak benne fantáziát, és mindössze a cégek 9%-a élt ezzel a lehetőséggel. A potenciális munkavállalókat leginkább az állásbörzéken való részvétellel (63%), egyetemi aktivitásokkal (60%) és belső ajánlási rendszeren (51%) keresztül kutatták fel, amely rangsorban a Facebook mindössze a 7. helyen szerepel 27%-kal. És hogy mi változott azóta? Arról már a megkeresett cégek beszélnek.

Bács-Kiskun megye

A bajai székhelyű AXIÁL Kft., bár öt éve még rendszeresen hirdetett betöltésre váró pozíciókat a helyi újságokban, mára ezek kikoptak a gyakorlatukból, csak különleges esetekben élnek a nyomtatott sajtó nyújtotta lehetőséggel, például ha szakmunkás álláslehetőség kínálkozik. A jelentkezők jelentős része a cég karrieroldalán keresztül, a közösségi médiaplatformról és az egyik álláshirdetési portálon megjelentetett hirdetéseknek köszönhetően érkezik a vállalathoz. Az AXIÁL marketingigazgatója elárulta, mindemellett nagy hangsúlyt fektetnek a szakiskolai és egyetemi gyakorlati képzésre, így éves szinten legalább száz gyakornok is megfordul náluk, akiknek a kölcsönös szimpátia esetén igyekeznek a végzést követően pozíciót kínálni, ami a legjobb módja a kölcsönös tapasztalatszerzésre mind a munkáltatónak, mind pedig a munkavállalónak.

Most már a 40-es korosztály is úgy kezeli a Facebookot, mint hogyha az az életnek a velejárója lenne, most már ez náluk sem jelent problémát. A fiataloknál a gyakornoki program egy nagyon nagy előny, de nem lehet általánosítani, hogy ők csak a honlapon keresztül keresnek meg

– tért ki az AXIÁL marketingigazgatója, Umenhoffer Péter a közösségi médiafelület hozta bővülő toborzási platformokra.

Bár a felületek kihasználtságát illetően nem állapíthatóak meg életkori preferenciák, így nem húzható éles határvonal a weboldalt és a Facebookot használók között, azonban kétségtelenül hozzájárul a közösségi média használata ahhoz, hogy a megosztásoknak köszönhetően egy-egy álláshirdetés minél több emberhez eljuthasson. Így sokszor a felhasználói posztok jellemzően inkább a konkrét pozíciót keresők számára hasznosak, míg a direkt megkeresések a honlapon jellemzően azoktól az álláskeresőktől érkeznek, akik kifejezetten ennél a cégnél akarnak dolgozni.

A változó, állandó fejlődésben lévő álláskeresési szokásokat a kecskeméti székhelyű Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. is érzékelte, ezért ennek megfelelően míg a korábbi években a hagyományos, offline felületeket részesítették előnyben, ma már többségében áttértek a sokszínű webes platformokra.

A fizikai munkaerő esetében az offline felületek és online közösségi oldalak, állásportálok voltak a legnépszerűbbek. A szellemi területekre pedig főleg saját honlapunkon keresztül és az állásbörzéken jelentkeznek hozzánk

– avatta be a cég a HelloVidéket toborzási gyakorlatába.

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a legtöbb jelölt jellemzően álláskereső portálon keresztül talált a kecskeméti gyár kínálta pozíciókra, de a direkt, honlapon történő regisztráció lehetőségének népszerűsége máig töretlen. Mindemellett sokan élnek a közösségi médiaplatform kínálta kényelemmel, így számos megkeresést érkezett már a Facebook Karrieroldalon, Messengeren keresztül is, és előszeretettel használják a Mercedes-Benz gyár LindkedIn fiókját is a nyitott pozíciók felkutatására.

A közösségi média csatornáink látogatottabbak, mint a weboldalunk, ami annak köszönhető leginkább, hogy számos hírt, eseményről szóló beszámolót, fényképet, videókat ezeken osztunk meg. A gyár digitális HR-marketing stratégiájának központi eleme a közösségi média oldalak és a honlap közötti kapcsolat, ami azért is fontos, mivel a jelentkezők kizárólag a honlapunkon keresztül tudnak regisztrálni az állásokra

– számolt be a vállalat a közösségi platformok kiemelkedő szerepéről.

És bár az Instagram, a Facebook és egyéb site-ok a cégek életében való jelentősége vitathatatlan, a Mercedes-Benz gyár hangsúlyozta, nehéz korosztályos határvonalat húzni, kik azok, akik konkrét álláskeresésre használják a közösségi médiát, és kik keresik fel direkt a honlapjukat, mert a Facebook felhasználói profillal rendelkező magyarok átlagéletkora folyamatosan növekszik, tehát egyre több idősebb generációhoz tartozó regisztrál a rendszerbe.

Békés megye

A keleti országrész déli csücskére, Békés megyére sokszor húzzák rá általánosításként, hogy az ország egyik legelmaradottabb régiójaként itt nehezebb jó fizetést kínáló pozíciót, ezáltal pedig biztos megélhetést találni. Ha beszélhetünk a keleti és nyugati országrész közötti szakadékról, felvetődik a kérdés, hogy más munkaerőpiacot érintő kérdésekben is ekkora-e a különbség az ország egyik feléből a másik irányába haladva?

Alapvetően a dél-alföldi régió, Békés megye is konzervatívabb, itt nem annyira az internet a mérvadó. Természetesen a Facebook és a különböző álláskereső portálok itt is megjelennek, használjuk is őket, de alapvetően a helyi, regionális televízióban, valamint az újságban feladott hirdetések számítanak, illetve a munkaügyi központokkal való szoros együttműködés. És természetesen a belső toborzáson keresztül úgymond szájról szájra terjednek a lehetőségek, én sokszor szórólapozok, plakátolok, a térségben, és mivel lokálisan keressük a munkaerőt, 20-30 kilométeres körzeten belül hirdetünk, így ezek a platformok a legjobbak erre a célra

– számolt be a Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. toborzási gyakorlatáról a cég humán erőforrásokért felelős menedzsere, Szűcs Attila.

A vállalat képviselője elmondta, ötéves időtávlatban a munkaerő-keresési stratégiájuk alapvetően nem változott, és bár sokan azt gondolják, hogy éles különbséget lehet tenni a hirdetési felületek között, hogy a televíziós és print sajtós platformokkal jellemzően az idősebb korosztályt lehet megcélozni, abszolút vegyesek a tapasztalataik. Szűcs Attila elmondta, a toborzásban számára nem fontos, hogy valaki a cég weboldalán vagy a Facebookon talált-e az aktuális álláshirdetést, elegendő azt tudnia, hogy offline vagy online formában találkozott a felhívással. Mindemellett azt is hangsúlyozta, hogy sokszor nem a tényleges televíziónéző vagy újságolvasó célcsoportból kerülnek ki a potenciális munkavállalók, hanem általuk jut el a családtagokhoz, barátokhoz, ismerősökhöz a betöltetlen pozíció híre.

Csongrád megye

A dél-alföldi régió kelet-nyugat tengelyét megosztó Csongrád megyében működő Bonafarm Csoport álláskeresői gyakorlata igen sokszínű. Visszajelzéseik alapján a legtöbb megkeresés még mindig a Profession álláskereső portálon és a Jófogás apróhirdetést kínáló oldalakról érkezik, emellett jelentős szerepe van a közösségi hálón megjelenő ajánlatoknak, és a nemrég életre hívott karrier weboldaluk is felvirágzóban van.

Az álláskeresési szokásokban észrevehető különbség a pozíció jellegétől is nagyban függ: az egyszerűbben betanulható munkakörök esetén megfigyelhető, hogy egyre nagyobb teret nyer a közösségi média, azon belül is leginkább a Facebook, míg a magasabb kvalifikációt igénylő pozíciók esetén az álláskereső portálok a legnépszerűbbek. Emellett a szakmunkásoknál és már a betanított munkásoknál is jellemző az ismerős általi ajánlás

– részletezte a keresési felületek közti különbségeket a cég HR igazgatója, Piti Ferenc.

A változó toborzási szokások tekintetében még mindig nem elhanyagolandó gyakorlat az írott sajtó jelenléte, amivel a cég leginkább a kisebb falvak esetében él, míg a nagyobb városokban már egyértelműen az online megoldások bizonyulnak hatékonyabbnak. Piti Ferenc szerint a legtöbb fizikai munkavállalót ma már a közösségi médián keresztül lehet elérni, mindazonáltal az is említésre méltó, hogy ezek között nagy számban szerepelnek olyan önéletrajzok, amik nem felelnek meg a Bonafarm által kiírt követelményeknek.

Szellemi munkakörök esetén bevett gyakorlat a karrieroldalon való jelentkeztetés, így nekik nem jelent problémát a regisztráció. Fizikai munkavállalók esetén azonban biztosan veszítenénk el érdeklődőket, ha csak ezt az egy lehetőséget hagynánk számukra, hiszen ha nem szeretnének regisztrálni a honlapon, inkább nem adnák be a jelentkezésüket

– hangsúlyozta a HR igazgató a honlap és a közösségi média együttes jelenlétének fontosságát. Bár az életkori megoszlások tekintetében sem a Bács-Kiskun, sem a Békés megyei cégek nem tudtak egyértelmű határvonalat húzni, a Bonafarm Zrt. képviselője e tekintetben egyértelmű különbségekről számolt be.

Azt tapasztaljuk, hogy az 50 év feletti korosztály jellemzően továbbra is az írott sajtóban keresi az álláshirdetéseket (és papír alapon is szeret pályázni), míg a fiatalabb korosztályokban az online állásportálok és a közösségi portálok a fő felületek. Úgy látjuk, az álláskeresők jobban szeretnek olyan honlapokon állásokat böngészni, ahol nem csak egy adott cég állásajánlatával találkoznak, hanem többet meg tudnak nézni, össze tudnak vetni. A közösségi médiát a 35 felettiek használják elsősorban, a fiatalok már nem használják annyira aktívan a Facebookot

– zárta gondolatait Piti Ferenc.

A megkérdezett 5 cég tapasztalatai jól tükrözik, hogy bár a technológiai fejlődés nyomán napról napra megjelenő új kütyük a mindennapok szerves részévé váltak, azonban ezek az eszközök a mai napig nem tudták kiszorítani a hagyományos, sokak által már egy letűnt kor képét idéző toborzási szokásokat. A vállalatok gyakorlata szerint az offline és online felületeken nem érdemes korosztályi sajátosságokra koncentrálni, mert manapság már nem lehet egyértelmű különbséget tenni a platformokra érkező látogatók között, mit látogatnak a fiatal pályakezdők és mit a tapasztalattal rendelkező álláskeresők. Egy tehát biztos, a munkáltatók mindent megtesznek azért, hogy változatos formában juttassák el hirdetéseiket a betölteni kívánt pozíciókról, így az álláskeresőknek már csak ki kell nyitniuk a szemüket, ha az utcán járnak, a számítógép vagy a televízió előtt ülnek, hogy a csábító ajánlatok rájuk találhassanak.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

munkaerőpiac

álláskereső

álláskeresés

toborzás