Nem kedvezett az időjárás a szőlőnek: átlagos az idei termésmennyiség

MTI   
  Megosztom
Nem kedvezett az időjárás a szőlőnek: átlagos az idei termésmennyiség

Átlagos, több mint 400 ezer tonna szőlő teremhet idén Magyarországon, így várhatóan 3 millió hektoliter körüli bor készül - mondta az Agrárminisztérium (AM) agrárpiacért felelős helyettes államtitkára hétfőn, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága szőlő-, bor-, pálinka albizottsága ülésén.

Az idei szőlőtermés leginkább a 2017-eshez lesz hasonló, de elmarad a tavalyi 520 ezer tonnától. Nyár közepéig Magyarországon és az Európai Unió bortermelő országaiban is a tavalyihoz hasonló szőlőtermést vártunk, amelyet azonban a szélsőséges időjárás jelentősen csökkentett

- mondta Tarpataki Tamás.

Eddig 37 ezer hektárról érkezett termelési jelentés, 20-21 ezer hektárra még várnak november 30-ig. Az eddig elért termésmennyiség 310 ezer tonna, így elérhető a 420-430 ezer tonnás szőlőtermés idén

- tette hozzá Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára, aki kitért arra is, hogy az Európai Unióban (EU) is tavaly volt rekordtermés, amikor 184 millió hektoliter bor és 6 millió hektoliter must készült, ez az ötéves átlagnál 14-15 százalékkal magasabb. Idén Európában a bortermés valamivel több mint 161 millió hektoliter lehet.

Az unióban egyedül Portugáliában várnak nagyobb bortermést az idén a tavalyi évhez képest, Olaszországban 47,5 millió hektoliter, Franciaországban 43 millió hektoliter, Spanyolországban 38 millió hektoliter borra számítanak.

Az idén két borpiaci intézkedésre is szükség volt a hazai készletfelhalmozás miatt: a zöldszüreti intézkedésre uniós forrásból, és krízislepárlás támogatására nemzeti forrásból.

A zöldszüretet mintegy 3500 hektáron, több mint 1900 termelő végezte el. A támogatás 2,52 milliárd forint, annak kifizetését a Magyar Államkincstár (MÁK) november végéig teljesíti. A krízislepárlás kerete nagyjából 600 millió forint. A krízislepárlásban a zöldszüreti intézkedéshez hasonlóan önkéntes a részvétel

- hangsúlyozta, majd arról is beszélt, hogy a magyar borimport mennyisége 2011-re érte el a maximumát 790 ezer hektoliterrel, azonban a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően ennek mennyisége jelentősen visszaesett. Tavaly az importbor mennyisége nem érte el a százezer hektolitert. Idén az első nyolc hónapban az import 82 ezer hektolitert tett ki, az export mennyisége pedig 629,5 ezer hektoliter volt.

Az export értékét lehetne még fejleszteni, az ország legnagyobb exportpartnere jelenleg Szlovákia, ezt követi Németország és Csehország, majd az Egyesült Királyság. Átlagban literenként kevesebb mint egy euróért exportálják a magyar bort, amely idén egy euró fölé emelkedhet

- jegyezte meg.

Idén januártól a gyümölcspárlatokat és gyógynövényes italokat a népegészségügyi termékadó (neta) hatálya alá vonták. Tavaly, az év végén - a neta alkalmazása előtt - komoly készletezés volt a szabad forgalomba bocsátott pálinkáknál, gyümölcspárlatoknál: decemberben a szokásos havi mennyiség háromszorosa, novemberben kétszerese, és ennek hatására idén év elején - a neta alkalmazása után - a szokásos mennyiségeknek csak fele került a szabad forgalomba, ez pedig a neta-bevételekben is látszik

- mondta Kanyó Lóránt, a Pénzügyminisztérium (PM) főosztályvezető-helyettese.

Számításaink szerint 790 millió forint neta folyhatott be a költségvetésbe az első kilenc hónapban a pálinkából, a költségvetési kiesés azonban ennél jóval nagyobb volt véleménye szerint az elmaradt szeszadó és áfa miatt. Az ágazat stabilitása érdekében szeretnék elérni, hogy a pálinkafőzdések a neta bevezetése miatt valamilyen kompenzációban részesüljenek

- tette hozzá Mihály László, a Pálinka Nemzeti Tanács elnöke.

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidék

szőlő

szőlőtermés

termés

termény

szőlőtermesztés

gazdák